Robert Low - A fehér holló /Felesküdöttek Saga 3.

 Meghoztam a Felesküdöttek saga harmadik kötetét A fehér holló-t!

Fülszöveg:
"A Felesküdötteket ezüstláz égeti, és a bálnák útja ismét kalandra csábítja őket.
Vezérük, Orm nem akarja otthagyni tanyájuk biztonságát és visszahúzná a többieket is. De a Felesküdöttek harcedzett férfiak, és amikor régi ellenség támad otthonukra, örömmel ütnek vissza.
Miután két társukat is foglyul ejtik, egymásnak fogadott esküjükhöz hűen nekivágnak a megjósolhatatlan veszedelmekkel teli, fagyos sztyeppének. A valaha látott legkeményebb tél még a legszívósabbakat is próbára teszi, és az út végén a puszták rettenthetetlen amazonjai várnak rájuk. A nőknek semmi más sem számít, csak hogy halálukig védjék Attila kincsét. A fogadott testvérek harcra szomjúhozva tértek vissza, de lehet, hogy utolsó útjukra erednek?"

"– Senki sem lehet olyan jó,

 hogy hiba nélkül való legyen, sem olyan rossz,

 hogy ne vehessék semmi hasznát, ahogy öreganyám mondta volt."

A harmadik kötetben Orm jarl egy szigeten telepedett le a megmaradt Felsködöttekkel, akiket nem hagy nyugodni az ezüstkincs emléke. Folyamatosan bajba keverednek és hogy mentsék életüket, a kijevi herceggel és kis csapatával indulnak el felkeresni a kincset. A út végén eljutnak a kincshez, ami egy része a Felesküdötteknél köt ki menekülésük közepette. Orm a történet végére sok emberét elveszíti, de mindig akad helyettük más aki belépne a hírhedt csapatba.
 A hosszú, fagyos és kietlen út amin végigvezeti Low a csapatot, akár unalmas is lehetne, de mindig visz valami csavart a történetbe és ezzel ad nekünk kedvet az olvasáshoz.

Nagyon élveztem, és néha bele is feledkeztem. Csak úgy haladtak az oldalak, mert a történet nagyon izgalmas, érdekes és néha hátborzongató. Ezeknek az egyvelege adta a könyv "sava-borsát", ettől van az, hogy alig lehet letenni. Egyik részben sem csalódtam, Low mindig visz bele valami olyan szálat ami ösztönzi az olvasót a következő könyv elolvasására. Nagyon várom a negyedik kötetet amit majd ismét megosztok veletek.

                                                                                                                                   

                                                                                                                                       Krisztián

10/10

Felesküdöttek saga további részei:

                                               1. Robert Low - A bálnák útja/ Felesküdöttek Saga 1.

                                               2.Robert Low - Az ordas tenger/Felesküdöttek Saga 2.

Gold Book: 2012

368 oldal

Lawrence Anthony és Graham Spence - Elefántsuttogó "Amit egy elefántcsordától tanultam életről, szabadságról és hűségről"

Mindenki álljon meg egy pillanatra! Most pedig csendben és nyugalomban gondolkozzunk el azon, miért vagyunk ezen a világon. Szerintem nem sokan tudják meg a választ, bármilyen mélyre is ásunk a fejünkben, csak kérdőjelek halmazát leljük, bizonytalanságot, az elveszettség érzését. Erre jön Lawrence Anthony, ez a lenyűgöző ember, és megmutatja, hogy kitartó munkával és bátorsággal meglelhetjük az életcélunkat, a küldetésünket ebben a világban. Az ő küldetése az elefántjai és a rezervátuma voltak.

"A földművelő, állattartó zuluk áldottnak tartják azt az eseményt, amelyet eső kísér. A természeti világgal összhangban élőknek égből hulló áldás az eső - maga az élet."

Fülszöveg:
"Amikor Lawrence Anthony dél-afrikai természetvédőt arra kérték, fogadjon be egy „rakoncátlanul” vad elefántcsordát a zuluföldi
 vadrezervátumába, a józan ész azt súgta neki, hogy ne tegye. Ám az állatok számára Anthony jelentette az utolsó esélyt: ha ő nem nyújt nekik menedéket, kilövik őket.
Anthony befogadta a csordát, és az évek múlásával maga is az elefántcsalád része lett. Miközben azért küzdött, hogy megnyerje az állatok bizalmát, rájött arra, mennyi mindent tanult tőlük életről, hűségről, szabadságról."

" Zulu barátaim számára ugyanis felfoghatatlan rejtély, miért nincs több feleségem. Buták vagytok ti, fehér emberek, mondják. Mindenki tudja, hogy egy asszony sok egy férfinak. Kettő még rosszabb, mert összefognak ellened. Hármat kell tartani, akkor mindig lesz egy, aki harcban áll a másik kettővel..."

Nagy öröm számomra hogy elolvashattam, és ráadásul a polcomon tudhatom ezt a könyvet.
A történetet körüllengi valami megfogalmazhatatlan nyugalom és béke. Néha sírtam, néha hangosan nevettem, vagy velük együtt izgultam, de volt olyan is, amikor még lapozni is alig bírtam, mert éreztem a levegőben a tragédia közeli bekövetkezésének szelét.
Lawrence Anthony személyében a természettel szemben egy teljes lényében alázatos embert ismertem meg . Thula Thula összes állatát a családja részének tekintette. Legyen az egy elefánt, egy krokodil, vagy csak egy kicsike pók, mind egytől egyig megilleti a háborítatlan, természetes élethez való jog. A rezervátumba zajló természetes vadvilági körforgás pedig maga a csoda. Örök hálám neki, hogy megosztotta velem ezt az érzést!
Csomagolni akarok és utazni Thula-Thulára. Már utána is néztem a kis luxus vendégházaiknak, és a repülőutaknak, aztán persze felébredtem álmodozásomból. Mindenesetre felkerült a bakancslistámra, méghozzá egy eléggé előkelő helyre. :-)

 Lawrence Anthony 1950-ben Jahannesburgban született. Kezdetben, mint felmenői, ő is a biztosítás, és ingatlanfejlesztési piacon dolgozott. A kilencvenes évek elején vásárolta meg a Thula Thula rezervátumot, de igazi karrierje akkor kezdődött, mikor egy természetvédő csoport felkérte, hogy fogadjon be kilenc rakoncátlan elefántot, különben lelövik őket. Vállalta a kihívást és emberfeletti kitartásával sikerült "megnevelnie" az elefántokat. Az ezt követő években létrehozott egy természetvédelmi csoportot, és segítségére volt a helyi törzseknek is.
Feleségével (Francoise Malby) két gyermeket neveltek fel Thula Thulán, majd két unokája is született.
2012-ben halt meg. Halála után az elefántcsorda a házához vonult, körülállták és két napon át virrasztottak.
Egy csodálatos ember, és remek mesélő volt. Örömmel emlékezek elefántjainak történetére, és csodálom azért, hogy megtalálta, és teljesítette földi küldetését.

Zsuzsi

" A halál szerves része az életnek. Ez a vadon valósága, és én ilyennek szeretem. Természetesnek és egyszerűnek, az ember anyagiassága vagy erkölcse nélkül."

10/10

Park Könyvkiadó 2014
424 oldal
Fordította: Lukács Laura

+ Egy gondolat:
Nálunk több vadász is van a családban és az ismerősi körökben is. Mindig is úgy voltam vele, hogy ezek az emberek valójában munkát végeznek. Nem engedik túlszaporodni egy-egy területen az állományt, megakadályozzák hogy betegségek terjedjenek el, vagy hogy genetikai rendellenességeket tovább örökítsenek az állatok. Most már egészen máshogy látom őket. Lásd a lenti idézetet!
Azt hiszem nem leszek sem vadász, sem lelkes természetvédő, a kettő között próbálok meg állást foglalni.

"Sok trófeavadásszal találkoztam életemben.Egytől egyig nagy természetbarátoknak vallják magukat, ismerik és "imádják" a vadont: tetteiket a szabályozott vadvilág megőrzés igényeivel igazolják, és értőn fűszerezik a legdivatosabb ökológiai hívószavakkal.Ám az igazság más - ezekben az emberekben a gyilkolás vágya munkál,

 amelyet csak úgy tudnak kielégíteni, ha saját kezűleg, 

erőszakkal kioltják egy másik élőlény életét."

 "A vadvilág mindig észnél van,

 a vadállat minden pillanatban harcra vagy menekülésre kész. 

A vadon örökké virraszt,..."

Robert Low - Az ordas tenger/ Felesküdöttek Saga 2.

Meghoztam  A Felesküdöttek saga második kötetét Az ordas tenger-t!

 "Odin az istenek atyja, a főisten. 

Ha egyáltalán látni, váltja az alakját, 

de ha csak érezni akaroda Félszemű jelenlétét, 

menj el valami félreeső helyre,hallgass és figyelj."

Fülszöveg:
"Aki a Felesküdöttekkel ujjat akar húzni, annak tudnia kell, hogy megszeghetetlen hűségeskü köti őket össze, és mindhalálig védelmezni fogják egymást.
A Felesküdöttek a harcoktól kimerülten, balszerencsétől sújtva vetődnek partra egy ellenséges városban. Sebeiket nyalogatva várják, hogy vezérük, Orm ismét harcba vezesse őket, és újra gazdagok legyenek. Azonban Orm féltett kardját, a Rúnakígyót, rajta azokkal a rúnákkal, amiknek a jelentését csak Orm tudja megfejteni, ellopja az álnok Starkad.
A Felesküdöttek útra kelnek, hogy visszaszerezzék a kardot, és az ordas tenger veszélyes vizeit átszelve, a mediterrán szigetvilág érintésével Jeruzsálembe mennek. Egyre távolabb kerülnek Attila sírjának mesés kincsétől, és még nem is sejtik, hogy a sivatag soha nem látott borzalmakat tartogat számukra."

A második kötetben újabb kalandok várnak Ormra és csapatára. Eleinte nehezen birkózik meg a rá háruló feladatokkal és egyre több dolog nehezebb terhekkel kell megbirkóznia, de mindig mellette áll több hű társa is, akire támaszkodhat, így a végére egész jól belejön a dolgok irányításába.
 A történet tele van kalanddal, izgalommal és váratlan eseményekkel, így tartja fenn az olvasó figyelmét, és teszi élvezetessé a kötet olvasását.
 De ami megjegyzendő, hogy szerencsére az író nem esett túlzásokba, amikor a csatákat, kalandokat ábrázolta, egyszerűen úgy írta le, ahogy valójában is lehetett. Óvatosan bánt a misztikus dolgokkal is, ugyanúgy ahogy az első kötetben is, pont annyi került a regénybe, amennyi belefért.
Nekem tetszettek a helyszínek is, ahova elkalauzolt a kötet. Igazából ezek távol esnek a Felesküdöttek szeretett hazájától, de az eltűnt társaik és a elveszített kard keresése új helyek megismerése felé tereli őket. Az esküjük összetartja a csapatot, de van aki elárulja őket és ezek az árulások alaposan próbára teszik őket.
 Kíváncsian várom a folytatást. Remélem a harmadik kötet is hasonlóan izgalmas lesz és újabb kalandok várnak majd Ormra és a Felesküdöttekre.
                
                                                                                                                                         Krisztián
10/10

Felesküdöttek Saga további részei:

 1. Robert Low - A bálnák útja/Felesküdöttek Saga 1.

3. Robert Low - A fehér holló/ Felesküdöttek Saga 3. 

Gold Book 2011
360 oldal

Stieg Larsson - A tetovált lány /A korrupció és a gonoszság anatómiája/

"...Svédországban a sorozatgyilkosok ritka madarak, de biztos vannak néhányan, akiket sosem sikerül leleplezni."

Amikor először láttam a könyv alapján készült film 2011-es (amerikai-svéd-angol-német) változatát még nem is hallottam sem a sorozatról, sem a könyvről. Igazából az előzetesét láttuk egyik hétvégi mozilátogatásunk alkalmával, megnéztük, megszerettünk, kész. Nem is foglalkoztatott a dolog különösebben, míg jóval később ki nem találtuk, hogy újra megnéznénk. De ahogy rákerestem nem kis meglepetésemre, a 2009-es (svéd-dán-német-norvég) változatra leltem, ráadásul egy egész trilógiára. Csak ezután lettünk igazi rajongók. :-)

"Plague, te is tudod, hogy azért nem jövök hozzád, mert soha nem mosakszol,

 és állandóan elviselhetetlen oroszlánszag van idebent. Ha valaha kimerészkednél, 

ajánlom figyelmedbe a szappan nevű terméket.

 Minden közértben kapható."

TÖRTÉNET:

Negyven évvel ezelőtt egy idős milliárdos gyáriparos, Henrik Vanger féltve őrzött tizenéves unokahúga, Harriet egy tragikus napon nyomtalanul eltűnt. A férfi azóta sem tudta feldolgozni a történteket, főként, mert valaki minden évben ajándékot küld neki a születésnapján, a lány nevében. Az évek során elkeseredett aggastyán utolsó lehetőségként felkeres a rágalmazási ügybe keveredett és botrányba fulladt Millenium újságíróját, Mikael Blomkvist-ot.

A férfi más lehetőség híján, otthagy csapot-papot, hogy hozzálásson élete egyik legnagyobb feladatához, ki kell derítenie, mi történt azon a bizonyos negyven évvel ezelőtti napon. Ebben lesz segítségére, a különc, gyámság alatt álló Lisbeth Salander. A különös páros egy igazán furcsa családdal találja szemben magát, ahol senki sem az, akinek mutatja magát és lassan kezdenek ők maguk is veszélybe sodródni...

 "Nem kell lángésznek lenni hozzá, hogy rájöjjön az ember: 

az események között valami összefüggés van. 

Valahol elástak itt egy kutyát, Lisbeth Salander

 pedig kedvét lelte az elásott kutyák kiásásában."

A történet zseniális. Mint egy kirakós, amiből, ha egyetlen darabot is kihagyunk nem lesz teljesen egész. A karakterek szerethetőek, főként Lisbeth lopja be magát a szívünkbe. Az antiszociálisnak bélyegzett, hányattatott gyermekkorból éppen csak kilépett lány, aki igaz, tanulatlan, mégis hihetetlen tudás birtokában van, mint képesség, mint tapasztalat terén, egy igazán belevaló karakter. Nincs az az olvasó, aki meg ne szeretné.

Stieg Larsson egyenesen beleejt minket a korrupció, a politika bűzös bugyraiba. Kapunk tőle botrányt, csalást, intrikát, képmutatást, és hatalmi harcot, mindent ami elengedhetetlen egy sikeres könyv megírásához.

Lenyűgöző pontossággal felépített történet, rengeteg apró szálra elágazik, mégis kifogástalanul érthető az olvasó részére. Rendkívüli fantázia, tudás, és munka áll 

a Vanger klán, ez a sikeres, de hivalkodással teli működésképtelen család története mögött.

Külön pont a családfa és a helyszínrajzért, ami lényegesen megkönnyíti az eligazodást, amikor az ember elkezd belebonyolódni. Végül köszönet az Animus kiadónak, hogy elhozta nekünk ezt a remeket. 

 Zsuzsi

10/10

Animus Kiadó 2009

Fordította: Péteri Vanda 

575 oldal

A második részt itt találod: Stieg Larsson - A lány, aki a tűzzel játszik

A Millenium trilógia többi kötete:

-A lány, aki a tűzzel játszik

-A kártyavár összedől

(-Ami nem öl meg)

A KÖNYV alapján készült filmeket is szívvel ajánlom.

Akár a 2009-es, akár a 2011-es-et választjuk nem fogunk csalódni. Szerintem mindkettőben igazán találó színészek kaptak helyet, akán Noomi Rapace, akár Rooney Mara, valójában nem tudnám eldönteni melyikük alakítása tetszett jobban. Tehát nézzük, olvassuk, jó szórakozást hozzá!