B. A. Paris - Zárt ajtók mögött

Már nagyon régóta szemeztem a könyvvel, de valahogy feledésbe merült. Aztán a múltkor a könyvtárban, mivel semmit nem találtam a kínálópulton, eszembe jutott és elő is jegyeztettem magamnak. Íme hát az eredmény!

"Néha úgy érzem, megőrülök. 

Tulajdonképpen nem is bánnám."

A történet dióhéjban:
Grace egy nehéz sorsú fiatal nő, akinek szülei rideg távolságtartó emberek, így arra kényszerül, hogy hamar elhagyja a családi fészket, ráadásul Down-szindrómás húgát is a szárnyai alá veszi. 
Egy véletlen folytán azonban megismerkedik egy híres, jól menő ügyvéddel, aki egyszerre minden problémájára gyógyírt jelent, ráadásul a lány fülig beleszeret hódolójába. 
Nemsokára összeházasodnak, és Grace belecsöppen egy teljesen más világba, egy olyanba, ami eddig a rémálmaiba se létezett, és ami még ennél is rosszabb, hogy tudja, elkerülhetetlen,  hogy a húga is ugyanerre a sorsra jusson. A lány mindenre elszántan keresi a kiutat rettentő helyzetéből, de napról napra fogy az ereje, az ideje, és be kell látnia, hogy minden irányba csak falakba ütközik...

Művelt nép könyvkiadó 2016
320 oldal

Nem tudtam, mire számítsak a könyvvel kapcsolatban, csak a molyok jelenlegi 86%- os átlag értékelése volt az egyetlen támpontom, hiszen ennél jobban nem akartam, hogy bárki, vagy bármi is befolyásoljon.
Kezdjük talán a szerkezeti dolgokkal. Az egész történetet főhősünk, Grace szemén keresztül látjuk. Tetszett, és különlegessé tette az egészet a váltakozó időrend, haladunk egyrészt a jelenben, másrészt a múltban is fejezetenként váltakozva. Az azonban nem nyerte el a szimpátiámat, hogy egész végig olyan érzésem volt, mintha egy általános iskolás "Mit csináltál a nyári szünetben?" fogalmazást olvastam volna. Tényszerű volt, részletekbe menő, de Grace érzelmei gondolatai mégis, mintha árnyékba ragadtak volna. Egyszerűen képtelen voltam a szerepébe élni magam, és úgy érzem ez egy kicsit a leírás, megfogalmazás számlájára írható.
Az viszont nagyon tetszett, hogy szerepel benne egy teljesen különálló, mégis kulcsszerepet betöltő szereplő, Milli, Grace húga, aki egy végtelenül szerethető karakter, és nagyon tetszett a szerep, amit az írónő talált ki neki.
Az biztos, hogy ez egy nagyon beteg elme, nagyon beteg története, de hogy rettegtem volna olvasás közben az erősen túlzás lenne. Mindenesetre tetszett a történet, és hajtott a kíváncsiság, hogy megtudjam mi is lesz végül Grace sorsa. Bevallom jó darabig tejesen mást gondoltam, mint ami végül történt, ezért viszont plusz pont, mert igazán jól megvezetett az írónő a rengeteg kilátástalan helyzettel. De nem szaporítom a szavakat, nem egy hosszú olvasmány, tehát tessék kézbe venni és elolvasni, mert igenis ez egy rövid, de annál jobb könyv.

Zsú

9/10

Csikász Lajos - A kuruc király (A félhold alkonya 2.)

 Egy nagyszerű sorozat második részét hozom Csikász Lajostól A kuruc királyt!

Fülszöveg:
"Magyar ​Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud, és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni.
A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ők a „felkelők”, az „insurgensek”, a „kurucok” az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal, feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét.
Csikász Lajos A félhold alkonya című regénysorozatának második kötete, A kuruc király szerves, de önállóan is olvasható folytatása a sorozat első részének, a Vörös-kék lobogóknak. Thököly Imre a szultán fermánjáért cserében vállalja, hogy a török és az erdélyi sereg támogatásával elfoglalja Fülek várát. A vár védői Koháry István várkapitány vezetésével készülnek az ostromra, ám a császári seregtől várt segítség egyre csak késlekedik, és végül majdnem tízszeres túlerővel szemben kell felvenniük a harcot...."

       Gold Book kiadó 2017
                320 oldal

Az első rész után sajnos rögtön nem tudtam belekezdeni a másodikba, a könyvtárból kivitték előlem. Akkor megvárom míg visszahozzák, gondoltam. Mire legközelebb néztem a katalógusban már valaki elő is jegyeztette, így még egy hónapot várnom kellett.  :(  Nem gondoltam volna, hogy ilyen kapós ez a regénysorozat. De eljött az én időm, mert én is előjegyeztettem. Vártam már nagyon az sms-t a könyvtárból, hogy mehetek a könyvért. Az addigi olvasásaimat úgy alakítottam, hogy arra végezzek mire A kuruc királynak nekiállhatok. Egyszer csak csipogott a telefonom, és megjött az értesítés hogy mehetek a könyvért. Kivettem és bele is vetettem magam az olvasásába.

A történet ott folytatódik, ahol a Vörös-kék lobogók befejeződik Kassa várának ostrománál. Innét kapcsolódhatunk be a cselekménybe. Míg az első kötetben három szálon futnak az események, a másodikban csak kettőn. Ezeket váltogatva meséli el az író a történetet. Így tudhatja meg az olvasó mi is történik egy időben két helyszínen.
Egyik helyszín a Füleki vár, és a várvédők szemszögéből látjuk a cselekményt. A másik a török és kuruc tábor, és az ostromlók szemszögéből élvezhetjük a történések menetét.

A Kuruc király igazából Fülek ostromának lépésről lépésre való feldolgozása. Kassa hamar megadja magát a török és kuruc sereg nagysága láttán. Miután elfoglalták a várat az egyesített hadak Fülek irányába veszik az útjukat. A török szemében régóta nagy szálkát mutató Koháry István várkapitány által védett füleki vár elfoglalása az elsődleges cél.
Az egész ostrom leírása a könyv körülbelül kétharmadát teszi ki. Csikász Lajos zsenialitását mutatja, hogy ilyen hosszan úgy volt képes megírni a cselekményt, hogy az olvasó figyelmét képes fenntartani végig a várostrom elmesélésével. Mindig vitt bele új színt vagy egy történeti csavart nem csak simán az öldöklést írta le. De azért voltak benne jócskán véres csatajelenetek is és persze a humoros részek sem maradhattak ki. Nagy részletességgel tárja az olvasó elé a védők és a támadók elszántságát. A várban lévő főhőseink jelentős túlerővel kell hogy szembenézzenek, de minden elszántságukat és bátorságukat beleadva hősiesen védik a várost.
Míg a török-kuruc táborban sörbet iszogatása közben nézi Tököli és a budai pasa a vár ostromát és az ágyúzást, addig a védők kimerülve szomjasan életük kockáztatásával próbálják visszaverni a támadásokat. Sokszor nagyszerűen fogalmaz meg dolgokat az író, ami kifejezetten tetszett. Én ennek tükrében teljesen átéltem a könyvnek köszönhetően a vár ostromát otthon a kanapén olvasva. Hogy miként alakultak a várostrom menetének sorrendjei, és hogyan ér végül véget az ostrom azt a könyv elolvasásával tudhatjátok meg.

Összességében nagyon tetszett a második kötet. Egy igazi történelmi regény. A sorozat és maga az író is a  kedvenceim közé lépett elő.  A könyv minden szempontból kiszolgálja az olvasót. Nagyon várom majd a folytatást ha tervezi az író további részek megírását. Remélem minél hamarabb a kezemben tarthatom majd és olvashatom miként is fognak alakulni kedvenc főhőseim kalandjai. :)

Krisztián 

 10/10

A sorozat részei: 
                            -Vörös-kék lobogók (A félhold alkonya 1.)  

Karen Rose - Érints meg

Mindenkinek kell néha-néha egy ütős krimi. Ha legközelebb te is szívesen olvasnál egyet ajánlom ezt a könyvet!

"Vannak pillanatok, amikor majd felrobbanok, és legszívesebben letépném az elkövető fejét. Attól vagyok jó rendőr, hogy nem teszem meg. Attól vagyok ember, hogy ezt akarom tenni."

A történet dióhéjban:
Tess egy jól menő pszichiáter, aki egyik napról a másikra belebonyolódik egy gyilkossági ügybe.
Mivel a betegei nagy része kényes ügyek résztvevője, akik bármit megtennének, hogy titkukra sose derüljön fény, nem beszélve arról, hogy nem egy gyilkos ül rács mögött és szigorúan őrzött pszichiátriai intézményben a doktornő szakvéleménye jóvoltából, Tess ráébred, hogy valaki rá akarja kenni a gyilkosságot. 
Viszont a dolgok egyre csak bonyolódnak, amikor újabb gyilkosságok történnek, és az áldozatok egytől egyig a kezeltjei, Tessnek, pedig nem csak a nyomozókat kell meggyőznie arról, hogy nem ő kergeti öngyilkosságba az áldozatokat, hanem az egyre gyérülő számú betegeit is.
Ahogy növekszik az áldozatok száma, úgy válik egyre biztosabbá, hogy a legfontosabb célpont maga a doktornő...

Ulpius-ház 2010
628 oldal 

Csak azt tudnám, miért állt ez a kötet már évek óta olvasatlanul a polcomon. Ha tudtam volna, hogy ennyire jó sztorit rejt már réges-régen "kivégeztem" volna.
Imádtam a történetet, szinte sodortak magukkal az események és én csak egyre kíváncsibb lettem, hogy vajon ki üldözheti Tess-t. Nagyon jók a karakterek is, a komoly és tiszteletet parancsoló doktornő, akinek jégszíve érző lelket takar, és a komor, de jóképű és előítéletekkel teli nyomozó.
Ugyan nem egy lélegzet visszafojtós történetről beszélünk, és olvasás közben sem járjuk át a lakást, hogy csukva vannak e az ajtók, ablakok, mégis nagyon izgalmas a történet egy csipetnyi romantikus szállal, amiről mindenki eldöntheti, hogy tetszett e neki vagy sem. Engem bevallom nem igazán nyűgözött le, én nem hiszek ezekben a "három napja ismerem és totál kész vagyok" szerelemben, sem abban, hogy ez egy ilyen szituációk közepette működőképes lenne, de ez csak az én véleményem. Mindenesetre az biztos, hogy azért a romantikus szál abból az okból kifolyólag, hogy enélkül túl száraz lett volna, mindenképpen kellett bele.
Amit még kiemelnék, hogy azért a könyv nagy részében nem lehetett kisilabizálni, ki mit fog lépni legközelebb és ezért plusz pont, mert az, valljuk be, elég kellemetlen tud lenni.
Mindenkinek ajánlom a könyvet, és azt kell mondjam az írónő ezennel állandó helyet bérelt magának a polcomon.

Zsú

10/10

Edward Kelsey Moore - Szikomorfán születtem

Kellett most nekem valami csajos, könnyed, humoros olvasmány, és mivel már rég itt csücsül a polcomon ez a kötet, hát belekezdtem.

"...amit mi csodának hívunk, az valójában pontosan az, aminek történnie kell. S mi vagy megyünk vele, vagy az útjába állunk."

Fülszöveg:
" - ​Irtó ronda ez a ruha rajtad… A nagymamám varrta nekem. Szépen tud varrni, de már nem lát. – Azzal a szájába tömött egy másik karamellát, és hozzátette: – De nem ez a legrondább. Azt majd holnap veszem fel.”
Ezzel a párbeszéddel indul két kislány életre szóló barátsága az ötvenes években, és hamarosan elválaszthatatlan társuk lesz egy harmadik is, akivel a poros amerikai kisváros közismert trióját alkotják. Évtizedekkel később még mindig törzsasztaluk van Earl mindenki által kedvelt, Amennyi beléd fér nevű vendéglőjében.
Itt ebédel – családostul – a vasárnapi istentiszteletek után a három, immár középkorú barátnő is: a különös képességekkel bíró Odette, Clarice, a háziasszonyok gyöngye és a gyönyörű Barbara Jean. Már mindhárman megtalálták lelki nyugalmukat, de nem akármilyen éveken vannak túl. Hogy mi történt velük és Amerikával a megelőző évtizedekben, azt fergeteges humorral beszéli el a szerző, aki úgy mesél emberi gyarlóságokról és érzelmekről, hogy közben minden figurát megért és szeret. Edward Kelsey Moore, a chicagói csellista-író könnyes-vidám regénye kiváló szórakozást ígér."

I.P.C. 2014
384 oldal

Bevallom, nem túlzottam csigázott fel ez a fülszöveg, sőt, amikor elkezdtem a könyvet még azon is elgondolkodtam, úgy a 150. oldal táján, hogy inkább visszateszem pihenni a polcra.  Úgy éreztem csak pörögnek a lapok, de ez a történet nem halad semerre se.

De aztán nagy nehezen belelendült a történet, és nem is akárhogy. Kicsit a jeleneteket a Született feleségek című filmsorozathoz tudom hasonlítani.
Három teljesen átlagosnak tűnő, mégis a maguk módján különleges sorsú nőt ismerhetünk meg, akik egy egész életen át a legjobb barátai egymásnak.
Clarice az odaadó feleség, és ígéretes tehetség, de az élet nem azt szánta neki, amire számított.
Odette a szókimondó, bátor asszony, akit még élete alkonyán is próbatétel elé állít a sors.
Na és persze Barbara Jean, az örök szépség, aki valamikor régen talán rosszul döntött, és nem tudja még, hogy sosem késő...
Váltakozva járunk múltban és jelenben, így ismerjük meg, hogyan is jutott a három elbűvölő kislány a mindenki által annyira áhított révbe.
A végére egy szép kerek történetet kaptam, ami így összességében remek kikapcsolódás volt, hiszen megnevettetett, megsiratott, kellőképpen kikapcsolt. Voltak ugyan benne olyan pici kis részek, amikor elkalandoztam, illetve előfordult az is, hogy nem voltam képben a szereplőkkel, de úgy érzem ez nem von le a könyv értékéből, hiszen egy nagyon szívmelengető történetet ismerhettem meg, szerethető szereplőkkel. Ez az a fajta könyv, aminek bezárása után elfog az elégedettség, és megcsillan a remény a szívünkben.

Zsú

9/10

"Kész csoda, gondolta Clarice, hogy ez az ördögi, örök időktől létező, megzabolázhatatlan érzés, a szerelem képes egyszer felütni a fejét, és mindent összezavarni olyankor is, amikor az ember már a legkevésbé sem számít rá."

Jack London - A vén kalóz kincse

 Egy kalandregényt hozok most a "jó öreg" megunhatatlan Jack Londontól A vén kalóz kincsét!

Fülszöveg:
"Az unatkozó ifjú milliomos, Francis Morgan kalandra vágyik, így éppen kapóra jön a hír: kalóz őse kincsének hollétére fény derült! Ezzel kezdetét veszi a kaland!
Miközben Francis a kincs felkutatására indul, ellenségei a vesztére törnek a Wall Streeten és az őserdőben egyaránt. A kutatás közben rábukkan távoli rokonára, ki ikertestvéreként hasonlít rá. Beleszeret egy gyönyörű lányba, ki viszonozza érzelmeit, bár már van vőlegénye. Az maják utolsó sarja elvezeti őt kincseikhez. Beleszeret egy királynő. Föld alatti folyón menekül, majd szinte minden vagyonát elveszíti. Végül persze minden jóra fordul!"



Fátum-Ars könyvkiadó 1994
     314 oldal

Valami nagyon könnyedre vágytam. Sokat keresgéltem mit is olvasnék szívesen. Van egy kalózos kihívás a molyon, és nézegettem esetleg a témában mit lenne érdemes elolvasni. Volt több jelöltem is. De mivel egyik kedvenc szerzőm Jack London, ezért tőle néztem ki két könyvet is. Egyik volt csak bent a könyvtárban, így nem volt választási lehetőségem, A vén kalóz kincse maradt. Kikölcsönöztem és bele is vetettem magam az oldalak közé.

 Jack Londontól már olvastam pár könyvet, és mindegyik tetszett. Ez a könyv nem igazán olvasott, a moly szerint, illetve nem az író legnépszerűbb könyvei közé tartozik. Azért én reméltem, hogy hasonlóan jó lesz, mint amiket eddig olvastam tőle. Utólag, azt kell mondjam, nem csalódtam most sem az íróban.

A könyvet jó kis kalandregénynek mondanám. Nem igazán tipikus felnőtteknek szóló történet, hacsak nem érzi valaki néha újra gyereknek magát. Mert én párszor igen. :-) Valójában megvolt benne minden ami igazán jó történetté teszi.
Először is egy gazdag ifjú milliomos Francis Morgan, aki kalandokra vágyik. Miután egy régi családi kincsről kiderül hogy talán létezik elindul a keresésére.  Az útja Panamába vezet ahol rátalál egy távoli rokonára is.
Másodszor szinte nélkülözhetetlen a hős szerelmes karaktere, így Francis beleszeret egy lányba. Aki mellesleg a távoli fivére jegyese. A történet csak innét indul be igazán, ami aztán bővelkedik kalandokban, szerelmi vívódásokban, jó helyszínekben, ádáz ellenségekben egyaránt.
Hőseink kis szerencse árán megmentik egy rabszolga életét, aki mint utólag kiderül, egy maja papnak a fia és apja ismeri az utat a nagy ősi maja kincsek rejtekhelyére. Sajnos nem csak Francis és csapata akarja megtalálni a kincseket, hanem gazdagságra vágyó kapzsi emberek is.
Miként alakul a történet? Ki szerzi meg a végén a kincseket? Ezekre a választ a könyv elolvasása után tudhatjátok meg.

Összességében tetszett a könyv, hamar a végére értem. Bőven volt benne kaland és izgalom is. Néha az író kicsit elszakadt a valóságtól, de ez a történet szempontjából pont kellett.
Mindenkinek ajánlom aki szerethető karaktereket, ádáz meneküléseket, szerelmi szálakat, mesés kincseket akar keresni, mindezt Jack London tolmácsolásában.

Krisztián 

9/10

Lawrence Hill - Valaki ismeri a nevemet

Magam sem tudom miért, de nagyon nehezen verekedtem végig magam a könyvön, pedig nem tudok kifogást emelni ellene, hiszen tényleg egy jó könyvről van szó, de lehet engem nem a legjobbkor talált meg.

"... ezt jelenti a rabszolga lét. A múltad nem számít, a jelenben láthatatlan vagy, a jövőddel pedig nem te rendelkezel."

Fülszöveg:
"Miután még gyerekként elrabolták Afrikából, hogy rabszolgaként Dél-Karolinában dolgozzon, Aminata Diallo csak a szabadulására tudott gondolni és arra, hogyan juthatna vissza szülőfalujába. Először egy indigó-kereskedőhöz került, aki felismerte a fiatal lány páratlan intelligenciáját. Később, már felnőtt nőként, elszakadt férjétől és gyermekétől és a Függetlenségi Háború káoszában találta magát.
Manhattan-ben Aminata segít a „Négerek könyvét” megírni, amely azon feketék nevének listája, akiknek szolgálataikért az angol király szabad elvonulást ígért Új-Skóciába. Amikor a brit rabszolga-felszabadítók új „kalandokat” keresve eljutnak Sierra Leone-ba, Aminata közreműködik abban, hogy 1200 új-skóciai fekete költözhessen vissza Afrikába. Aminata tevékenysége felnyitja a brit közvélemény szemét, ami nagyban segíti a felszabadítási törekvéseket."

     Könyvmolyképző 2013
              592 oldal

"... nem kívánom a szépséget egyetlen nőnek sem, akinek nem adatott meg a szabadság, sem a lehetőség, hogy megválassza, kinek a keze formálhat rá jogot."

Ki ne szeretné a női sorsokat feldolgozó könyveket. Sírunk és nevetünk, izgulunk, aggódunk, vagy éppen megdöbbenünk miközben olvassuk őket, de egy biztos, sosem elég belőlük.
Én most éppen lenyűgözve érzem magam. Először is azért, mert ezt a könyvet egy férfi írta, de ennek még csak a nyomát sem találom benne, inkább mintha Aminata Diallo mesélte volna nekem, itt a szobában, mellettem.
Ez egy gyönyörű, de egyben szívfacsaró történet, és én minden szavát elhittem. Hiszem, hogy így éreztek azok az emberek, akiket elhurcoltak Afrikából, hiszem, hogy minden nap minden percében hazavágytak. Hogy nincs ennél nagyobb kegyetlenség, mikor egy ártatlan emberi lénynek egy másik ilyen fájdalmakat okozzon, csak mert ő úgy gondolja bármiben is különb.
Rengeteget lehet dühöngeni ezeken, de azt elárulom, hogy ez a bátor nő olyan sok gyönyörű pillanatot is okoz nekünk a könyvben, legyen az a születések, gyógyítások, vagy az önzetlen segíteni akarás, hogy azt hiszem végül megnyugodhatunk, mint ahogy főszereplőnk is, hiszen nem volt mindez hiába.
Talán azért is kellett az olvasáshoz ennyi idő, mert annyi minden történik ebbe az egyetlen kötetben, és ezekből annyi a szörnyűség, hogy nekünk is fel kell dolgoznunk. De megérte elolvasni, hiszen egy remek történet, nagyon jó karakterekkel. Szívfacsaró, de egyben lélekemelő és inspiráló történet, egy különleges és bátor nőről.
Ajánlom mindenkinek, aki szintén kedveli a női sorsokat feldolgozó könyveket.

Zsú

10/10

Film: 2015-ben a könyvből The Book of Negroes címmel 6 részes sorozatot forgattak, amit a neten megtalálsz, angolul, magyar feliratos verzióban is akár.

Jodi Picoult - Magányos farkas

Kövezzetek meg érte, de nem tudom nem imádni Jodi Picoult műveit!

"... aki egyszer otthonra talál a vadonban, annak már minden ház börtön."

A történet dióhéjban:
A különc életet élő farkasszakértő, Luke autóbalesetet szenved. A baleset következtében súlyos agykárosodást szenved, ezért szinte csak a gépek tartják az élők sorában. Az elvált édesapa élete immáron tizenhét éves lánya, és az otthonától évekkel ezelőtt elmenekült bátyja kezében van. Ők döntenek ugyanis arról, hogy folytassák-e apjuk életfenntartó kezelését, vagy végleg engedjék át őt a természetnek...

 "Az ember talán kijön a vadonból, de a vadon sosem jön ki az emberből."

Athenaeum 2017
382 oldal

Annak ellenére, hogy milyen kemény témákat feszeget Jodi Picoult ebben a könyvben, magam sem értem hogy lehet mégis ennyire lélekemelő, oldott hangulatú. Rengeteg érzés és gondolat cikázott a fejemben olvasás közben és jóval a kötet vége után is. Van e bárkinek is joga dönteni egy másik ember élete felett, akármilyen jól ismeri is? Bárcsak senkinek ne kellene ilyen helyzetbe kerülnie, hiszen azt hiszem jó válasz, jó megoldás erre sajnos nincs. Ugyan összességében a könyv kicsit szélsőséges, hiszen egyszerre szól egy végtelenül különc emberről, az eutanáziáról, a szervdonációról, egy széthullott családról, és egyben a farkasok különleges és titokzatos világáról, mégis az egész annyira életszagú. Azt hiszem ez az a plusz, ami miatt Jodi könyvei annyira elevenen élnek bennem.

"... állat még soha nem hazudott nekem, de az emberekben nem bízhatok többé."

 Ugyanúgy, mint sok más könyve, ez is mély benyomást tett rám, és minden egyes alkalommal csak ámulok, hogy mennyire be tudja férkőzni magát a fejembe, szívembe lelkembe, nem hagyván nyugodni. Sokszor észreveszem egy Jodi regénynél, hogy csak úgy ontom a szót magamból a férjemnek, csak mesélem és mesélem az érzéseimet a könyvvel kapcsolatban, és csak remélni tudom, hogy őszinte lelkesedéssel osztozik örömömben, hiszen néha tudom, hogy nem vagyok egyszerű, ha egyszer nekiállok kiönteni magamból ezeket az érzéseket. :-)
Bevallom őszintén, mikor nekiláttam a könyvnek, egyáltalán nem erre számítottam. Valójában magam sem tudom mire, de nagyon meglepett, hogy egy ilyen különleges témával örvendeztetett meg minket az írónő, ismét bizonyítva, hogy időt, és fáradtságot nem sajnálva, emberfeletti kutatómunkára képes azért, hogy könyveivel örömet szerezzen olvasóinak.
Tehát újabb köszönet neki érte, és persze az Athenaeum kiadónak, hogy elhozta nekünk.
Ajánlom mindenkinek, és nem csak ezt, hanem az összes többi könyvét is. Vegyétek, vigyétek, élvezzétek! :-)

Zsú

10/10

"Nincs borzalmasabb a világon, mint amikor azt érzed, hogy elveszítesz valakit, akit szeretsz."

"Nem az a legmagasabb rangú farkas, aki él az erejével. Az a farkas az, aki élhetne, mégsem teszi."

Végül, de nem utolsó sorban, ami aztán tényleg elképesztő, hogy valóban él és létezik egy igazi Luke Warren, csak éppen Shaun Ellis, a "farkasember". Róla formálta Jodi Picoult Luke karakterét. Valójában farkaskutató, és ő volt az, aki valóban kiköltözött a vadonba, hogy egy farkasfalkával éljen együtt két éven át. Döbbenet ez a szenvedély, bátorság és elhivatottság, ami árad belőle, szinte már-már őrületnek titulálható. Mégis tiszteletreméltó, hogy felvállalja valódi énjét. 

Aki nem hiszi, járjon utána...

Könyve: Shaun Ellis -  The Man Who Lives with Wolves

Illetve egy kis dokumentumfilmet is találtok róla. Ennek bemutatója itt:  National Geographic Channel: A Man Among Wolves Trailer - YouTube

George R. R. Martin - A ​Hét Királyság lovagja

 Ismét egy fantasy könyvre esett a választásom George R. R. Martintól  A ​Hét Királyság lovagjára.


Fülszöveg:
"A Királyvár nyomornegyedében malacokat hajkurászó Dunk élete először akkor vett váratlan fordulatot, amikor egy kóbor lovag maga mellé vette fegyverhordozónak. Tíz évvel később az újdonsült lovag élete újabb fordulatot vesz, amikor első lovagi tornáján a Targaryen-ház tagjaival vívhat. Ám aki sárkányokkal táncol, könnyen megégetheti magát…"

               Alexandra könyvkiadó 2014
                               384 oldal



Valami könnyedre vágytam az utolsónak olvasott könyvem után. Nekiálltam átnézni a várólistámat a Molyon. Több jelöltem is akadt, de végül erre a könyvre esett a választásom. Többen egész jókat írtak róla, ezért reménykedve kerestem meg a könyvtárban. Szerencsémre bent volt, kikölcsönöztem és belekezdtem az olvasásba.

Nem ismertem még az írót de hamar megkedveltem az írásmódját. Könnyedén lehetett haladni a könyvvel, hamar fel tudtam venni a történet fonalát.
Egy kóbor lovag életébe nyerhetünk bepillantást, melyben próbál magának hírnevet és pénzt szerezni. Dunk aki fegyverhordozó volt egy öreg lovag mellett és annak halála után megörökölve lovát, kardját nekivág a királyságnak, hogy hírnevet szerezzen magának. Egy lovagi tornára siet, és útközben egy saját fegyvernökre is szert tesz, Eggre. A fiúról nem tud semmit, de hamar megkedveli és jó barátok lesznek. A torna nem igazán úgy alakul ahogy Dunk szerette volna, egy verekedésbe keveredik ahol egy herceget üt meg. Innét indul Dunk kalandokkal és izgalmakkal teli története. Azt hogy merre jár és milyen kalandokba keveredik azt a könyv elolvasásával tudhatjátok meg.

A könyv három fejezetre van osztva, ami igazából három kis történet. Időrendbe egymás folytatása, csak mások a helyszínek. Nekem az első és az utolsó tetszett igazából a középső kevésbé kötötte le a figyelmem.

Összességében tetszett a könyv. Egy jó kis történet egy kitalált korban jó szereplőkkel. Bárkinek csak ajánlani tudom.

Krisztián   

9/10

Böszörményi Gyula - Nász és téboly /Ambrózy báró esetei 4./

Vére megérkezett, illetve én is végre megérkeztem a bejegyzéssel...

"Hajaj, mikor én a Tabánban megpörgettem azt a rongyos szélű kisszoknyámat, hát úgy guvadt az utcabéli kölkök szeme, mint szegény Lipsitz úré, mikor az örömlány, akit elfeledett kifizetni, ott rúgta meg a nadrágját, ahun a két szár öszvetanálkozik."

Kibírtam és nem olvastam bele sem az előzetesekbe, sem más egyéb irományokba a kötet kapcsán, mert így tiszta lappal, szívemben csordultig szeretettel, elfogultság nélkül olvashattam végig. Már úgy a könyv két harmadánál tartottam, amikor beszéltem az én drága férjemnek azon aggodalmaimról, hogy bizony-bizony ez a történet ezzel a kötettel befejező részéhez érkezett, mire ő hihetetlen döbbenettel nézett rám és csak ennyit kérdezett: "Hát persze, de te ezt nem is tudtad?" Bevallom őszintén egy világ omlott össze bennem, én kis naiv, annyira elzárkóztam a könyvről kiszivárgó hírek elől, hogy nehogy tudomásul kelljen vennem, hogy egyszer ez is véget ér, hogy így ostorcsapásként ért eme tény. Nem tudtam mást tenni, mint a lehető legkomótosabban lubickolni Böszörményi Gyula betűiben, élvezni minden pillanatát, amíg az oldalak el nem fogytak.

A kötetben történtekről dióhéjban:
Gyönyörű történetünk, mint egy tündérmese folytatódhatna, hiszen nagy napra, egy álomszép esküvőre készülődnek főhőseink, ám e nagy sietség nem véletlen, hiszen Ambrózy báró múltjának kísértetei kergetik őket. Ahogy közeleg a kitűzött időpont az ifjú pár lassan rádöbben, hogy ennek a fele se tréfa, hiszen emberéletek múlnak minden rossz lépésükön. De, hogy minden tisztán tárulkozzon elénk, egy kis rég vágyott időutazásra invitál minket az író, hogy kileshessük kedves ifjú bárónk féltve őrzött múltjának titkait.
Így végre válaszra lelnek a kérdéseink, méghozzá olyan úton-módon, ahogy szerintem egyikünk sem sejtette.

S íme, egyik szemem sír, a másik nevet. Sír, hiszen elérkeztünk egy nagyszerű történet befejezéséhez, és hiányozni fognak azok a várakozással töltött napok, amiket két kötet megjelenése között éreztem, és a késztetés, hogy letegyem bármilyen éppen aktuális olvasmányom, a következő kötet kedvéért. De egyben mosolyog is, mert annyi vidám percet tartogatott számomra, és olyan felejthetetlen karaktereket vonultatott fel benne, amitől az ember szíve átmelegedett, még ha éppen egy lehetetlen megpróbáltatás előtt is álltam, akkor is volt miért nevetnem, ha valamelyik rész a kezemben volt.
Lehet, hogy azt mondjátok majd, túl elfogult vagyok, hogy nem vonultatom fel a kifogásaimat, hogy nem kekeckedek apróságokon, amiket én nem így képzeltem, de engem teljesen lenyűgözött az a világ, amit Böszörményi Gyula teremtett számunkra, és fáradhatatlanul dolgozott, hogy nekünk ajándékozhassa ezt az olykor Terka néni friss habos kakaójától, vagy Pilisy Róza parfümillatú kiszsalonjától illatozó, néha pedig a fiákerek szennyétől, a szeneskocsiktól és a füstös kocsmáktól bűzlő világot.

Zsuzsi

10/10

Előző részek: Böszörményi Gyula - Leányrablás Budapesten /Ambrózy báró esetei 1./
                      Böszörményi Gyula - A Rudnay-gyilkosságok /Ambrózy báró esetei 2./
                      Böszörményi Gyula - Beretva és tőr /Ambrózy báró esetei 2,5/
                      Böszörményi Gyula - Ármány és kézfogó /Ambrózy báró esetei 3./
                      Böszörményi Gyula - Bitó és borostyán /Ambrózy báró esetei 3,5/
 

Csak, hogy a remény újra megcsillanjon a szemünkben, egy idézet Böszörményi Gyula szavaiból (az írásra kattintva eljuttok a teljes cikkhez, a librarius.hu-ra):  
" NG: Idén karácsonyra jelent meg az Ambrózy-sorozat legújabb kötete, a Nász és téboly, mely egyben a tetralógia befejezése. Valóban elhagyod a Monarchia korát? BGY: Erre csak egy korábbi interjúban adott válaszomat idézhetem: szent esküvéssel fogadom, és ha hazudnék, Márika rontson rám szakállas fúriaként, mely esetben nekem Sze’rusz világ!, hogy a negyedik kötetnek nem lesz függő vége. Vagy legalábbis nem nagyon. Esetleg picit. Csak, hogy ne essünk ki a gyakorlatból. De komolyan: a negyedik kötet tényleg zárókötet lesz, legalábbis ami a két főszereplő nagy közös kalandját illeti. A fejemben viszont több apróbb, bár nem kevésbé izgalmas korabeli bűneset kering, így könnyen lehet, hogy születnek még Ambrózy-regények. Ráadásul ahogy azt a közösségi oldalakon olvasom, a rajongók bizonyos lázadásokat, tüntetéseket és hasonlókat szerveznek, hogy rávegyenek a folytatásra – én meg elég ijedős ember vagyok."

Simon Scarrow - Kard és handzsár

Egy régóta városlistás könyvet osztok meg veletek Simon Scarrow tolmácsolásában a Kard és Handzsárt!

Fülszöveg:
"Európa egymással civakodó királyságai és a megállíthatatlanul terjeszkedő Oszmán Birodalom között egyetlen létfontosságú helyőrség maradt. A sorsdöntő csata viharában egy veterán katona a Szent János Lovagrend és a keresztény világ fennmaradásáért harcol…
Az elsöprő támadás ellenében a lovagrendnek minden erejét össze kell vonnia, ha el akarja kerülni a teljes megsemmisülést. A Máltára visszatérők között van Sir Thomas Barrett is, akit évtizedekkel azelőtt szégyenteljes körülmények között száműztek. A hűsége és az ösztönei arra sarkallják, hogy az emberei és a rend életben maradását minden más megfontolás elé helyezze, hűsége mégis ingatag. Erzsébet királynő parancsára meg kell szereznie egy, a szigeten elrejtett iratot, ami komoly veszélyt jelent a királynőre. Miközben Sir Thomas szembenéz a becsületétől megfosztó múlttal és a rég eltemetett titokkal, az oszmán sereg partra száll és ostrom alá veszi a szigetet. A lovagok és máltai szövetségesek hatalmas túlerővel néznek szembe, a keresztény uralkodók által ígért segítségnek nyoma sincs. Mégis tudják, hogy a rend és a nyugati világ jövője forog kockán…" 

       Gold Book kiadó  2015
                384 oldal

Ismét egyik kedvenc témámhoz tértem vissza, a keresztes lovagokhoz. Sokat keresgéltem mit is olvasnék szívesen ebben a témában. Régóta várólistámon szerepelt a molyon a Kard és Handzsár, és most jött el az ideje annak, hogy kikölcsönözzem a könyvtárból, és belekezdjek a Szent János Lovagrend legfontosabb csatájának megismerésébe. Kicsit tartottam a könyvtől, de nagyon kellemeset csalódtam benne. Mondhatom kedvenceim közé lépett.

Az írótól nem olvastam még eddig könyvet, ez volt az első. Ilyenkor kicsit mindig félek de eddig szerencsémre sosem csalódtam, ez most is így történt.
Nagyon szeretem a történelmi regényeket, ha azok megtörtént eseményeket dolgoznak fel. Ez a kötet is ezek a könyvek közé tartozik. Az író nagyon könnyedén és jól olvashatóan írta meg a könyvet, folyamatosan fenntartotta a figyelmemet. Megvolt benne minden ami egy jó és izgalmakkal teli történelmi regénnyé teszi (jó karakterek, izgalmas csatajelenetek, jó helyszínek, és nagyszerű témaválasztás).

A történet a Szent János Lovagrend legnagyobb próbatételét és annak előzményeit mutatja be. Ami nem más mint a nagy Szulejmán szultán legyőzhetetlen seregei ellen megvédeni Málta szigetén felépített erődjeiket 1565-ben.
Főszereplőnk Sir Thomas Barrett akit a lovagrend száműz soraiból mert szerelmes lesz egy kalózhajóról kiszabadított nemes származású szép lányba. Visszatér Angliába birtokaira és próbálja elfelejteni szívszerelmét, miközben éli mindennapjait. Húsz év múlva viszont egy futár érkezik hozzá egy üzenettel a nagymestertől, aki visszahívja Máltára, hogy álljon újra szolgálatba a rendbe, mert szüksége volna rá a közelgő veszedelem miatt. Thomas igent mond, de mielőtt elindul egy titkos küldetést kap Londonba és egy útitársat. Az útjuk azonban nem éppen zökkenőmentes, számos kalandba keverednek míg  végre eljutnak a szigetre. Szíve mélyén reménykedik, hogy talán láthatja még Mariat ha életben találja.
Miután megérkeznek a szigetre rögtön hozzálátnak a védelem megerősítésének a megmaradt lovagokkal és az újonnan érkezettekkel. Tudják, hogy nem sok esélyük van a nagy túlerővel szemben aki rohamosan közeledik feléjük, de bíznak magukban. Teljesen nem készülnek el a védvonalak megerősítésével mire megérkezik a hírhedt török sereg és csatlósaik. Ekkor a várakba visszavonuló emberek között Thomas megpillant egy nőt. Nem hisz a szemének, mert azt mondták neki hogy Maria meghalt, pedig él és virul. Elkezdődik az ostrom és hogy miként fog alakulni azt a könyv elolvasásával tudhatjátok meg.  Thomas és Maria kapcsolata is nem várt fordulatokat vesz, és más titkokra is fény derül, amit szintén a könyv elolvasása során ismerhettek meg.

Összességében nagyon tetszett a könyv. Mindig valami nem várt fordulatot visz bele az író így folyamatosan van miért izgulni. Igazi kalandos történelmi regény. Mindenkinek csak ajánlani tudom aki szereti a hasonló történeteket csatákról, szerelemről, lovagiasságról.

Krisztián  

10/10