Jodi Picoult - Magányos farkas

Kövezzetek meg érte, de nem tudom nem imádni Jodi Picoult műveit!

"... aki egyszer otthonra talál a vadonban, annak már minden ház börtön."
A történet dióhéjban:
A különc életet élő farkasszakértő, Luke autóbalesetet szenved. A baleset következtében súlyos agykárosodást szenved, ezért szinte csak a gépek tartják az élők sorában. Az elvált édesapa élete immáron tizenhét éves lánya, és az otthonától évekkel ezelőtt elmenekült bátyja kezében van. Ők döntenek ugyanis arról, hogy folytassák-e apjuk életfenntartó kezelését, vagy végleg engedjék át őt a természetnek...

 "Az ember talán kijön a vadonból, de a vadon sosem jön ki az emberből."

Athenaeum 2017
382 oldal

Annak ellenére, hogy milyen kemény témákat feszeget Jodi Picoult ebben a könyvben, magam sem értem hogy lehet mégis ennyire lélekemelő, oldott hangulatú. Rengeteg érzés és gondolat cikázott a fejemben olvasás közben és jóval a kötet vége után is. Van e bárkinek is joga dönteni egy másik ember élete felett, akármilyen jól ismeri is? Bárcsak senkinek ne kellene ilyen helyzetbe kerülnie, hiszen azt hiszem jó válasz, jó megoldás erre sajnos nincs. Ugyan összességében a könyv kicsit szélsőséges, hiszen egyszerre szól egy végtelenül különc emberről, az eutanáziáról, a szervdonációról, egy széthullott családról, és egyben a farkasok különleges és titokzatos világáról, mégis az egész annyira életszagú. Azt hiszem ez az a plusz, ami miatt Jodi könyvei annyira elevenen élnek bennem.

"... állat még soha nem hazudott nekem, de az emberekben nem bízhatok többé."

 Ugyanúgy, mint sok más könyve, ez is mély benyomást tett rám, és minden egyes alkalommal csak ámulok, hogy mennyire be tudja férkőzni magát a fejembe, szívembe lelkembe, nem hagyván nyugodni. Sokszor észreveszem egy Jodi regénynél, hogy csak úgy ontom a szót magamból a férjemnek, csak mesélem és mesélem az érzéseimet a könyvvel kapcsolatban, és csak remélni tudom, hogy őszinte lelkesedéssel osztozik örömömben, hiszen néha tudom, hogy nem vagyok egyszerű, ha egyszer nekiállok kiönteni magamból ezeket az érzéseket. :-)
Bevallom őszintén, mikor nekiláttam a könyvnek, egyáltalán nem erre számítottam. Valójában magam sem tudom mire, de nagyon meglepett, hogy egy ilyen különleges témával örvendeztetett meg minket az írónő, ismét bizonyítva, hogy időt, és fáradtságot nem sajnálva, emberfeletti kutatómunkára képes azért, hogy könyveivel örömet szerezzen olvasóinak.
Tehát újabb köszönet neki érte, és persze az Athenaeum kiadónak, hogy elhozta nekünk.
Ajánlom mindenkinek, és nem csak ezt, hanem az összes többi könyvét is. Vegyétek, vigyétek, élvezzétek! :-)
Zsú
10/10
"Nincs borzalmasabb a világon, mint amikor azt érzed, hogy elveszítesz valakit, akit szeretsz."

"Nem az a legmagasabb rangú farkas, aki él az erejével. Az a farkas az, aki élhetne, mégsem teszi."

Végül, de nem utolsó sorban, ami aztán tényleg elképesztő, hogy valóban él és létezik egy igazi Luke Warren, csak éppen Shaun Ellis, a "farkasember". Róla formálta Jodi Picoult Luke karakterét. Valójában farkaskutató, és ő volt az, aki valóban kiköltözött a vadonba, hogy egy farkasfalkával éljen együtt két éven át. Döbbenet ez a szenvedély, bátorság és elhivatottság, ami árad belőle, szinte már-már őrületnek titulálható. Mégis tiszteletreméltó, hogy felvállalja valódi énjét. 
Aki nem hiszi, járjon utána...
Könyve: Shaun Ellis -  The Man Who Lives with Wolves
Illetve egy kis dokumentumfilmet is találtok róla. Ennek bemutatója itt:  National Geographic Channel: A Man Among Wolves Trailer - YouTube

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
 

Design in CSS by TemplateWorld and sponsored by SmashingMagazine
Blogger Template created by Deluxe Templates

Blogger Templates