Még tavalyi nyaralásunkon olvastam ezt a könyvet először. Tehát ez már a második olvasás volt, de legszívesebben most azonnal újrakezdeném.
Sage Singer egy keresztény pékségben dolgozik pékként. Szereti a munkáját, mert éjjel kell dolgoznia, így senki sem láthatja sebhelyes arcát. A lelkileg és testileg sérült, a világ elől elbújó fiatal lány három éve vesztette el az édesanyját, ezért a "Segítő kezek"- be, egy a szeretteik elvesztésének feldolgozását segítő terápiás csoportba jár, ahol a világtól elbújva éldegélő Sage új barátra lel Josef, egy kilencvenes éveit taposó idős ember személyében. Ám nemsokára kiderül, hogy Josef, nem véletlenül választotta őt barátjául. Bevallja, hogy SS tiszt volt a halálfejes osztagban, az Auschwitz-i koncentrációs táborban, és feloldozást kér bűneiért a zsidó származású lánytól, illetve megkéri, hogy segítsen neki meghalni. A lány először megrémül, majd felkeres egy az emberiség ellen elkövetett bűnösöket kutató csoportot. De a bűnösségét nem is olyan egyszerű bebizonyítani, és ha mégis, joga van e ítélkezni a férfi felett, vagy ha teljesíti a férfi kérését, nem-e lesz ő is ugyanolyan szörnyeteg?
Az írónő eme könyvével is egy nagyon érzékeny pontot feszeget, rengeteg pengeélen táncoló kérdést vet fel bennünk. Van e jogunk ítélkezni mások bűnei felett?
A történet az írónőhöz híven négy különböző szemszögből ismerhetjük meg. Nagyon érdekes, Minka, Sage nagymamájának története, aki kislányként megjárta a koncentrációs tábort. A könyv kb 1/3-ad részét teszi ki, és az írónő külön kiemeli, hogy a történetében leírt események, ugyan, így ebben a formában egy személlyel nem történtek meg, vagyis Minka a képzelete szüleménye, mégis a történet minden eseménye hiteles forrásból származó elem.
Imádom, hogy ilyen különleges és szerethető karaktereket teremt, és hogy az adott témában ilyen mély kutatómunkát végez. Hiszen ki hinné el, ha még nem olvasott tőle mást, hogy nem pékként dolgozik, mert ilyen áhítattal írni egy-egy témáról csak akkor lehet, ha valahol, legbelül ő maga is átlényegül a főszereplőjévé. Ilyen nagy kutatómunkát végezni egy könyv megszületéséhez, nagyon nagy teljesítmény, örülök, hogy megírta.
Jodi Picoult mesterien képes átadni az érzelmeit, gondolatait. Az
írónő megint hozta a formáját. Kaptunk tőle művészi pontossággal
kidolgozott karaktereket, egy végletekig boncolgatható témát, elvarrott
szálakat, a végére egy csavart, és egy idegtépően izgalmas, a történetbe
szőtt mesét. Varázslat amit tett.
Nekem az egyetlen problémám a könyvvel, hogy nem Sage-et szerettem meg legjobban a könyvben, hanem Minkát, és ez a végére valamiért frusztrált egy kicsit. De ez csak egy egyéni probléma.
Akaratlanul is feltör belőlem egy kérdés, hogy van e szükségünk arra,
hogy erről olvassunk, vagy hagyjuk csak a múltban ezeket a dolgokat? A
könyv mélyén erre is több válaszlehetőség lapul. Valamilyen formában a
mai napig élnek elnyomásban emberek, valahol éheznek, valahol
megaláztatásokat tűrnek, és mindig lesz egy másik fél, akik a
kegyetlenségeknek okai, akik csak teszik, amit tenniük kell, amit
elvárnak tőlük, hogy beolvadhassanak, és minél többször teszik meg annál
jobban meggyőzik magukat, és egymást, hogy egy jó ügy érdekében
cselekszenek. A történelem tényleg ismétli önmagát, vagy csak mi
hasonlítunk mindent a múlthoz?
10/10
Athenaeum, 2013
Fordította: Babits Péter
580 oldal
" Amíg valaki más érdekeit a magunké elé helyezhetjük, addig van valaki, akiért élhetünk. Ha már nincs senki, mi értelme bárminek is?"
" Az embereknek olyasmiket is meg kell élniük, ami elborzasztja őket. Ha nem, hogyan értékelnék a biztonságot?"
" -Nem az az erő, ha valami retteneteset teszel a náladnál gyengébbekkel, Reiner. Az az erő, amikor hatalmadban áll valami retteneteset tenni, mégsem teszed...."
" Ha a földi lét maga a pokol, a halál a mennyország."
" Ha valamit elég hosszú ideig ismételünk, végül helyesnek fogjuk érezni."
" Úgy fedik el az igazságot, mint a festékrétegek, egyik a másik után, míg már azt is elfelejtjük, milyen színnel kezdtük."
skip to main |
skip to sidebar
"Könyvekről, mindenkinek..."
Jodi Picoult - Vezeklés
on 2015. október 10., szombat
Címkék:
Athenaeum,
családregény,
Holokauszt témakör,
Jodi Picoult,
Kedvenc,
Szerelem
/
Comments: (1)
Leon Leyson - A lehetetlen valóra vált; Egy fiú Schindler listáján
on 2015. október 7., szerda
Címkék:
felkavaró,
Holokauszt témakör,
Maxim könyvkiadó,
megtörtén események alapján,
Mélyen megindító
/
Comments: (0)
Akárhányszor olvasunk el egy könyvet a holokausztról, mindig dühöt, sajnálatot és mély együttérzést kelt bennünk. Annyiszor pörögnek végig a szemünk előtt szinte ugyanazok a kínzási módszerek, ugyanazon szavak - láger, éhezés, gázkamra, halál, tömegsír, Auschwitz - hogy egy idő után talán nem kelt bennünk félelmet, egyszerűen érzéketlenné válunk rájuk, mert megmásíthatatlanok, bármilyen keserű ízt is hagynak a szánkban.
Ezeket a szörnyűségeket nem lehet már leírni, mert nincsenek rá szavak, vagy amik vannak már túl kopottak.
Mindaddig így érzünk, amíg ki nem nyitunk egy olyan könyvet, amit maga egy túlélő mesél el nekünk, fényképekkel, tényekkel, aki itt élt korunkig köztünk, gyerekekkel, unokákkal, hétköznapi gondjaival.
Leon Leison (eredeti nevén Leib Lejzon) 1929-ben született a lengyelországi Narewkában. Tízéves, amikor 1939 szeptemberében a nácik megszállják Lengyelországot. Leib a családjával a Krakkói gettóba kerül. Innen indulnak a dolgos zsidó család megpróbáltatásai. Reménytelen küzdelmük a mindennapi túlélésre, és a család összetartására. Egy véletlen folytán bekerülnek Oskar Schindler zománcáru, majd később lőszergyár üzemébe, és a híressé vált Schindler listára, ami a gyár nélkülözhetetlen zsidó szakmunkásainak listája. Ennek, sok más véletlennek, és Oskar Schindlernek köszönhetően élte túl Leib azokat az emberfeletti megpróbáltatásokkal teli éveket.
Az emberben akaratlanul is felmerülnek azok az elcsépelt kérdések, hogy lehet ezt túlélni? Hogy lehet ezt a terhet cipelve leélni az életünket? Én nem utolsó sorban, hogy történhetett meg mindez egyáltalán?
Mindenkinek ajánlom, vegye kezébe ezt a könyvet, mert egy hihetetlen bátor, kitartó, összefogó családról olvashat benne, akik túlélték a túlélhetetlent.
Ha a holokausztról szeretnénk olvasni, rengeteg könyv közül válogathatunk. Egy ilyen történet vagy részletezi a halált, és megsirat vagy csak sejteti, és elszomorít, vagy egyszerűen tényként közli, és már kiszáradt hozzá a szemünk. De egy biztos, amíg olvassuk ezeket a könyveket, - akár igaz történetek, akár több túlélő mintájára alkotott képzelet szülötte személyek - tovább visszük magunkban a történetüket, a szenvedéseiket, és az emberek örökké emlékezni fognak, akkor is, ha már egyetlenegy túlélő sem lesz, aki ott volt és bizonyíthatná.
Maxim Könyvkiadó Kft. 2015
Fordította: Margitta Nóra
224 oldal
"Ahol az élet kevés változatosságot ígér, ott különlegesen emlékezetessé válnak a meglepő, ritka pillanatok."
"Hogy beszélgettünk-e a jövőről, vagy készítettünk-e előrelátó terveket arra az esetre, ha még rosszabbra fordulna a helyzet? Ugyan már! Két perccel sem láttunk előre, hiszen minden energiánkat lekötötte az, hogy miként éljük túl a pillanatot."
Leon Leyson (1929-2013)
Ezeket a szörnyűségeket nem lehet már leírni, mert nincsenek rá szavak, vagy amik vannak már túl kopottak.
Mindaddig így érzünk, amíg ki nem nyitunk egy olyan könyvet, amit maga egy túlélő mesél el nekünk, fényképekkel, tényekkel, aki itt élt korunkig köztünk, gyerekekkel, unokákkal, hétköznapi gondjaival.
Leon Leison (eredeti nevén Leib Lejzon) 1929-ben született a lengyelországi Narewkában. Tízéves, amikor 1939 szeptemberében a nácik megszállják Lengyelországot. Leib a családjával a Krakkói gettóba kerül. Innen indulnak a dolgos zsidó család megpróbáltatásai. Reménytelen küzdelmük a mindennapi túlélésre, és a család összetartására. Egy véletlen folytán bekerülnek Oskar Schindler zománcáru, majd később lőszergyár üzemébe, és a híressé vált Schindler listára, ami a gyár nélkülözhetetlen zsidó szakmunkásainak listája. Ennek, sok más véletlennek, és Oskar Schindlernek köszönhetően élte túl Leib azokat az emberfeletti megpróbáltatásokkal teli éveket.
Az emberben akaratlanul is felmerülnek azok az elcsépelt kérdések, hogy lehet ezt túlélni? Hogy lehet ezt a terhet cipelve leélni az életünket? Én nem utolsó sorban, hogy történhetett meg mindez egyáltalán?
Mindenkinek ajánlom, vegye kezébe ezt a könyvet, mert egy hihetetlen bátor, kitartó, összefogó családról olvashat benne, akik túlélték a túlélhetetlent.
Ha a holokausztról szeretnénk olvasni, rengeteg könyv közül válogathatunk. Egy ilyen történet vagy részletezi a halált, és megsirat vagy csak sejteti, és elszomorít, vagy egyszerűen tényként közli, és már kiszáradt hozzá a szemünk. De egy biztos, amíg olvassuk ezeket a könyveket, - akár igaz történetek, akár több túlélő mintájára alkotott képzelet szülötte személyek - tovább visszük magunkban a történetüket, a szenvedéseiket, és az emberek örökké emlékezni fognak, akkor is, ha már egyetlenegy túlélő sem lesz, aki ott volt és bizonyíthatná.
Maxim Könyvkiadó Kft. 2015
Fordította: Margitta Nóra
224 oldal
"Ahol az élet kevés változatosságot ígér, ott különlegesen emlékezetessé válnak a meglepő, ritka pillanatok."
"Hogy beszélgettünk-e a jövőről, vagy készítettünk-e előrelátó terveket arra az esetre, ha még rosszabbra fordulna a helyzet? Ugyan már! Két perccel sem láttunk előre, hiszen minden energiánkat lekötötte az, hogy miként éljük túl a pillanatot."
Leon Leyson (1929-2013)
Gerald Durrell - Családom és egyéb állatfajták
on 2015. október 6., kedd
Címkék:
családregény,
Európa könyvkiadó,
film is készült belőle,
Humor,
ifjúsági,
ismeretterjesztő,
Kaland,
megtörtén események alapján
/
Comments: (0)
Annyi jót hallottam már e könyvről, hogy nem mehettem el mellette csak úgy. Most, hogy elmúltak a napozós-nyaralós hónapok, a felhők gyülekeznek, a reggelek csípnek, és a karácsony még igen messze, ideje felvidítani magunkat. Ehhez ajánlom szívvel eme könyvet.
Gerald Durrel ebbe a kis kötetbe zsúfolta a nyirkos angliából, a csodaszép görögországi Korfura költöző családját, és az ott felfedezett állatvilágot. Az 1925-ben született brit zoológus és író édesanyjával és három testvérével töltött négy mesés évet ezen a paradicsomi szigeten, ahol még gyermekként átélt kalandjairól rengeteg humorral és öniróniával mesél.
A természetre és a környezetére egyaránt fogékony kisfiú szenvedélyesen szerette az állatait. Gyűjtötte és gyakran haza is vitte, hogy otthon akár a fürdőkádban nevelgesse, vizsgálhassa őket, mindezzel az őrületbe kergetvén furcsa és vicces családját.
Én hihetetlen jókat derültem rajta, sokszor hangosan fel is olvastam belőle a férjemnek. Jómagam is nagy természet és állatrajongó voltam (vagyok). Kislányként én is gyakran kutattam, vizsgáltam a környezetem, mindenféle élőlény után kutatva, és bár kígyókat a kádba nem raktam, de gyűjtöttem katicabogarat gyufásdobozba, vagy éppen csigákat süteményes tálkába. Képes vagyok a mai napig örülni az élet aprócska csodáinak, és hiszem, hogy ez jó.
Az egész könyvből árad a nyugalom, a varázslatos leírásoktól az olvasó szinte látja maga előtt az állatokat a szőlőültetvényeket és az egzotikus Korfu-i villákat.
Már attól kiszakadunk egy pillanatra a "mókuskerékből", ha bele-bele olvasgatunk.
Ezt a rendkívül vidám és szórakoztató regényt érdeklődési körtől, és életkortól függetlenül mindenkinek ajánlom, szerintem semmi nem tudja feldobni jobban a szürke hétköznapokat, egy gyermek szemszögéből elmesélt történetnél. A történetét olvasva pedig ráeszmélünk, hogy Gerald Durrell nem csak fantasztikus természetismerő, de nagyon jó emberismerő is volt.
10/8
Európa könyvkiadó 2001
335 oldal
" Minden nap oly nyugodt volt, oly időtlen, hogy az ember csak azt kívánta, soha ne érjen véget."
" A rózsának aszpirint kell adni. A krizantémnak pénzdarabokat, a rózsának aszpirint, a szagos bükkönynek pálinkát, a húsosabb virágoknak, mint például a begóniafélék egy csöpp citromlevet."
Képek a regény alapján készült 2005-ös filmből:
Gerald Durrell Korfu 1930, és a Durrel Wildlife Park-Jersey
Gerald Durrel ebbe a kis kötetbe zsúfolta a nyirkos angliából, a csodaszép görögországi Korfura költöző családját, és az ott felfedezett állatvilágot. Az 1925-ben született brit zoológus és író édesanyjával és három testvérével töltött négy mesés évet ezen a paradicsomi szigeten, ahol még gyermekként átélt kalandjairól rengeteg humorral és öniróniával mesél.
A természetre és a környezetére egyaránt fogékony kisfiú szenvedélyesen szerette az állatait. Gyűjtötte és gyakran haza is vitte, hogy otthon akár a fürdőkádban nevelgesse, vizsgálhassa őket, mindezzel az őrületbe kergetvén furcsa és vicces családját.
Én hihetetlen jókat derültem rajta, sokszor hangosan fel is olvastam belőle a férjemnek. Jómagam is nagy természet és állatrajongó voltam (vagyok). Kislányként én is gyakran kutattam, vizsgáltam a környezetem, mindenféle élőlény után kutatva, és bár kígyókat a kádba nem raktam, de gyűjtöttem katicabogarat gyufásdobozba, vagy éppen csigákat süteményes tálkába. Képes vagyok a mai napig örülni az élet aprócska csodáinak, és hiszem, hogy ez jó.
Az egész könyvből árad a nyugalom, a varázslatos leírásoktól az olvasó szinte látja maga előtt az állatokat a szőlőültetvényeket és az egzotikus Korfu-i villákat.
Már attól kiszakadunk egy pillanatra a "mókuskerékből", ha bele-bele olvasgatunk.
Ezt a rendkívül vidám és szórakoztató regényt érdeklődési körtől, és életkortól függetlenül mindenkinek ajánlom, szerintem semmi nem tudja feldobni jobban a szürke hétköznapokat, egy gyermek szemszögéből elmesélt történetnél. A történetét olvasva pedig ráeszmélünk, hogy Gerald Durrell nem csak fantasztikus természetismerő, de nagyon jó emberismerő is volt.
10/8
Európa könyvkiadó 2001
335 oldal
" Minden nap oly nyugodt volt, oly időtlen, hogy az ember csak azt kívánta, soha ne érjen véget."
" A rózsának aszpirint kell adni. A krizantémnak pénzdarabokat, a rózsának aszpirint, a szagos bükkönynek pálinkát, a húsosabb virágoknak, mint például a begóniafélék egy csöpp citromlevet."
Képek a regény alapján készült 2005-ös filmből:
Gerald Durrell Korfu 1930, és a Durrel Wildlife Park-Jersey
Bejegyzések
Ezt olvasuk most:
Keresés
Címkék
11. század
12. század
13. század
13.-14 század
14. század
16.század
17.század
18. század;
19.század
20.század
21. század
21. század;
303 magyar regény
Afganisztán
afrika
Agave
Alexandra kiadó
Állattörténet
Álomgyár Kiadó;
Amerika
Anglia
Animus kiadó
Arab világ;
Arany pöttyös
Athenaeum
Ausztrália
Ázsia
Barátság
Benyák Zoltán
Bookline
Boszorkány;
Brazil
bűnügyi
Cartaphilus könyvkiadó
Ciceró
Cirkusz
családon belüli erőszak
családregény
Delta Vision
dráma
egyiptom
elbeszélés
életrajz
Erotika
Erőszak
Európa könyvkiadó
Fantasy
Farkasok
Fátum-Ars kiadó
felkavaró
film is készült belőle
forradalom
Franciaország
Fumax kiadó
Gabo kiadó
General Press kiadó
Gold Book
Grafoman kiadó
gyermek- és ifjúsági irodalom
Gyilkosság
háború
hadtörténet
Helikon
Heroikus fantasy
Historium könyvkiadó
Holokauszt témakör
Humor
Hunok
I. világháború;
I.P.C. könyvek
idegen kultúra
Időutazás
ifjúsági
II.világháború
India
Indiánok
Irak
ismeretterjesztő
Jack London
Jaffa kiadó
Japán
JLX kiadó
Jodi Picoult
Kaland
kalandregény
kalóz
Kedvenc
Keresztes háború
Kerstin Gier
Kortárs
Kossuth kiadó
Könyvmolyképző kiadó
kötelező olvasmány
középkor
krimi
Kutyák
lélek
Libri könyvkiadó
lovag
lovak
Maffia
mágia
Magyar könyvklub
Magyar történelem
Magyarország;
Maxim könyvkiadó
megtörtén események alapján
Mélyen megindító
Misztikus
mitológia
Móra könyvkiadó
Művelt nép könyvkiadó;
Nagy könyv
Nobel-díj
női sorsok
önéletrajz
önismeret
Palatinus
Park Kiadó
Párkapcsolat
Pioneer Books
Piros pöttyös
Politika
pszichológia
rabszolgaság
realista
regény
Római Birodalom
Romantika
sárkány
Skandináv;
Skandinávia
Skócia
Sorozat
Spirituális
sporttörténet
Szépirodalom
Szerelem
szerzetesség
Szórakoztató
Tarandus kiadó
Thriller
Totem Plusz kiadó
Törökország
történelem
történelmi regény
Trivium kiadó
Ulpius ház kiadó
vadnyugat
vallás
vallástörténet
Varázslatos kelet
varázsló
Vikingek
vízi sportok
Rendszeres olvasók
Üzemeltető: Blogger.
Kedvenceink
Legolvasotabbak
Rólunk
- G.F. Zsú
- "Akinek könyv van a kezében, az valójában nincs is jelen. Nem kell kínálgatni aprósüteménnyel vagy innivalóval, mert a könyv láthatatlanná tesz."