Fábián Janka - A rózsalugas

"... az ember cselekedeteit nem mindig a szív parancsa irányítja."

FÜLSZÖVEG:
 "Radványi Endre az 1848-49-es szabadságharcot még gyermekfejjel éli meg, és a rá következő, sivár években apa nélkül, az „elveszett nemzedék” tagjaként tengődik a világban. Mikor végre megállapodna Balaton-felvidéki birtokán, és a szerelmet is megtalálná, egy váratlan tragédia hatására újra elveszít mindent, és a hazáját is kénytelen elhagyni.
Hátrahagyott szerelme, Anna kétségek közepette és a nyugodt családi élet reményétől megfosztva próbál boldogulni, mígnem egy szerencsés véletlen következtében befolyásos pártfogókra tesz szert a kiegyezés előtti császári udvarban.
Endre Amerikában próbál új életet kezdeni. Új barátokra talál, és egy új szerelem lehetősége is felcsillan számára, ám ekkor kitör a polgárháború, Észak és Dél ádáz harca, amiből az Egyesült Államokba csak nemrég érkezett emigránsok, köztük Endre sem maradhatnak ki.
Túléli-e Endre a polgárháborút, s elképzelhető-e, hogy Anna és Endre sorsa újra keresztezi egymást?"

Libri kiadó
 468 oldal

Minden újabb és újabb könyvnél megfogadom, hogy nem várok tőlük semmit, és nem skatulyázom be előre, mégis mindig azon kapom magam, hogy már rég megtörtént. Pedig milyen jó is lenne, hogy amíg a kezünkben tartjuk, elfelejtünk minden mást, csak egyszerűen belemerülünk a cselekménybe, elutazunk az időben évszázadokat, belebújunk valaki más bőrébe, lazulunk és élvezzük a történetet.
De rájöttem, ha hirtelen döntök egy könyvvel kapcsolatban, azaz bemegyek, leemelem a polcról és már vetem is bele magam, akkor élvezem a legjobban.
Ez most is így alakult.

Kicsit először furcsa volt, hogy ugyan Endre és Anna szemszögéből is teljes képet kapunk, mégis Endre van igazából a reflektorfényben, de aztán hamar megszoktam, és nagyon örülök, hogy a várakozásaimmal ellentétben, nagyon jól sikerültek a róla szóló részek is, teljesen hitelesnek tűnt.
Anna karakterét is nagyon szerettem, viszont kicsit többet is szívesen láttam volna belőle.

Maga a kor, a rengeteg idilli helyszín számomra remek kikapcsolódás volt, annak ellenére, hogy először nem értettem, hogy és miképpen kerül majd az amerikai polgárháború a képbe. De összességében kerek történet, szerethető, és szépen fejlődő szereplőkkel. Volt egy két fejezet, ahol ugyan egyet-egyet ásítottam, de az összkép szempontjából viszont hiányzott volna a történetből.
Ajánlom azoknak akik könnyed kikapcsolódásra vágynak. Egy finom sütemény, és illatos kávé mellé. Na igen és persze a borító... Imádom.

Zsú

9/10

Lisa Wingate - Elrabolt életek

 Vannak könyvek, amik egyszerűen már csak azért is kellenek nekem, mert önmagában olyan gyönyörűek, és hogy is lehetne, hogy egy ilyen szépséges könyv, ne egy fantasztikus történetet rejtsen.

FÜLSZÖVEG:
"Memphis, ​1939
A tizenkét éves Rill Foss és négy kisebb testvére szegénységben, de nagy szeretetben él szüleivel a Mississippi egyik lakóhajóján. A szülők távollétében Rill vigyáz a kistestvéreire, ám egyszer csak idegenek jelennek meg, hogy a gyerekeket a tennessee-i árvaházba vigyék. Bár hitegetik őket, hogy rövidesen hazatérhetnek, a kislány hamar rájön, hogy ez hazugság. Más sorsot szánnak nekik…
Dél-Karolina, napjainkban
Avery Stafford gazdag és kiváltságos családban született, s mindent megkapott az élettől. Szövetségi ügyészként dolgozik, a karrierje szépen ível felfelé, ám súlyosan beteg édesapja miatt egy időre haza kell térnie a szülői házba. Egy véletlen találkozás azonban kényes kérdéseket vet fel benne, és Averynek nem marad más választása, mint hogy elinduljon a múltba vezető hosszú, fájdalmas úton, és feltárja családjának eltitkolt történetét."

Libri 2018
460 oldal

Egyszerűen nem értem, hogyan nem jutott még el hozzám eddig Georgia Tann neve, és a vele összefüggő bűncselekmény sorozat.
 Azoknak, akik még eddig ugyanígy nem hallottak róla:
A gazdasági világválság idején, amikor Amerika jelentette az embereknek az új élet reményét, emberek tízezrei nyomorogtak a kontinensen. Ezt a zűrzavart kihasználva Georgia Tann egy olyan hálózatot hozott létre, ahol gyerekek cseréltek gazdát, holmi árucikként. Több, mint ötezer gyermekről van szó. Mélyszegénységben élő, akár írni-olvasni nem tudó szülőktől csalták ki gyermekeiket, hogy aztán jó pénzért eladhassák őket a dúsgazdag gyermektelen örökbefogadó szülőknek, akiket sokszor szintén csőbe húztak, hogy még több pénzt tudjanak kicsikarni belőlük.Számtalan esetben vették el az újszülötteket már a kórházban, azt hazudva, hogy a gyermek meghalt, vagy írattak alá a szülőkkel olyan szerződést, amit még elolvasni sem tudtak, majd több tízezer dollárért "cseréltek gazdát" szerencsétlen gyermekek. Nem is csoda, hiszen a hálózat működéséhez nem kis összeg szükségeltetett, ugyanis meg voltak kenve a rendőrök, az egészségügyi dolgozók, hivatalnokok, tehát a kétségbeesett szülőknek esélyük sem volt Georgia Tann kegyetlensége ellen.
A gyönyörű szőke, szép arcú kisgyermekeknek még talán szerencséjük is volt, ha lehet ezt mondani, hiszen kelendőek voltak (talán még jó helyre is kerülhettek), azonban rengeteg gyermek esett áldozatul a gondozók nemtörődömségének, hanyagságának, vagy éppen kegyetlenkedéseinek. Gyógyszereket nem kaptak, így közel ötszáz "árva" halt meg miattuk.
Georgia Tann, akit az "örökbefogadás anyja"-ként emlegettek, valójában egy emberkereskedő hálózatot működtetett Tennessee Gyermekotthonok Szövetsége néven, közel három évtizedig, amiből aztán jól megszedte magát. A legszörnyűbb az, hogy híres emberek is népszerűsítették a hálózatát, mit sem sejtve a mögötte lappangó titokról, hogy valójában a kis árvák, nem is voltak árvák.
Minderre 1950-ben derült fény, de a tehetős örökbefogadó családok (érthető okokból) nem engedték, hogy nyilvánosságra kerüljön a gyermekek valódi kiléte, ezért azt zárolták, amit aztán sajnos csak 1995-ben tettek nyilvánossá. (A gyermeküket gyászoló szülőknek már túl későn!)

Egy hatalmas pofonként ért ez a könyv. A valós események köré épített lakóhajón éldegélő Foss család története egyszerűen fantasztikus. De Avery történetével, szerepével, sőt magával a karakterével nem voltam kibékülve. Túl keveset mutatott belőle az írónő, illetve sokszor, talán amit mutatott az meg feleslegesnek hatott számomra. Akkor vagy legyen felépítve lényegre törően, vagy inkább hagyjuk ki a részleteket, mert így elég suta lett szerintem. De az is lehet, hogy én voltam vele túl szigorú, mindenesetre nem kedveltem őt az olvasás alatt.
Viszont, mivel ennyire jó maga az alaptörténet, ez szinte mit sem számít a könyv értékét tekintve.
Örülök, hogy a polcomon tudhatom ezt a kötetet és mindenkinek jó szívvel ajánlom.

Zsú

9/10

Jodi Picoult - Ítélet

 "... egy bizonyos pont után, ha túl sok repedés hálózza be a szívünket, már soha többé nem lehet egész."

 Sajnos egy ideje félve kezdek bele minden Jodi Picoult történetbe, mert egész egyszerűen tartok attól, hogy egyszer valami olyanba futok, ami nem üti meg a mércét. Jelentem, még nem találkoztam ilyen könyvével. Egy újabb remekmű. Örülök, hogy végre olvashatjuk mi is. :-)

FÜLSZÖVEG:
"Jóképű idegen érkezik az álmos New England-i kisvárosba, Salem Fallsba, remélve, hogy mindent tiszta lappal kezdhet. Az egykori előkészítős leányiskolai tanárt a múltban súlyos vádak érték, amelyek megpecsételték jövőjét. Aztán egyszer csak egy nyugalmas kisvárosban találja magát, amelynek a kocsmájában mosogat, Addie Peabody irányítása alatt. Ám Salem Fallsban egy tinilányokból álló csapat tagjai sötét titkokat rejtegetnek – és Jack kiváló célpontnak tűnik, hogy megvádolják őt.
A modern boszorkányperek világában Jacknek újra bizonyítania kell az ártatlanságát egy egész város előtt, amely válaszokat vár.
Vajon bízhatunk-e az igazságszolgáltatásban? És a nő, akit mindennél jobban szeret, vajon mindezek fényében megbízik-e még benne?"

Athenaeum 2018 
496 oldal

"...amink van az sosem kárpótolhat azért, amit elvesztettünk."

Sokat agyaltam, hogy kell-e nekem ez a történet. Modern kori boszorkányüldözés? Én nem rajongok különösebben a boszorkányos könyvekért. De aztán ott volt a másik oldal, hogy hiszen ez egy Jodi Picoult regény, igenis kell nekem.
Üzenem azoknak akik hasonlóképpen dilemmáznak, nincs okuk gondolkodni, ez nem egy egyszerű "boszorkányos" történet. Ez sokkal több annál. Középpontjában a nemi erőszakkal, erős témát feszeget. Hogyan tud visszailleszkedni a társadalomba egy börtönből szabadult ember? Lehetséges-e ez egyáltalán?
Nagyon tetszett Jack karaktere. Zseniális volt az írónőtől, ahogyan megkedveltette velünk, majd a könyv második felében, mégis elbizonytalanodsz benne. Nekem ez a "mi van, ha mégis" érzés egészen a végéig bennem maradt, nem tudom más hogy volt ezzel, de nem csitult a kisördög a fülem szegletében Jack-el kapcsolatban. Jó volt, hogy olyan sokat megtudunk a múltjáról, gyermekkoráról is. Apróságok, mégis lényeges információk, hogy valóban összeálljon a kép.
Gilliant, pedig egyszerre utáltam és sajnáltam. Róla még olvastam volna, szerettem volna jobban a fejébe látni.
Addie múltja facsarta leginkább össze a szívem. Egy újabb példa, hogy bármerre is megyünk a világban, vagy csak egyszerűen a mindennapjainkban, mindenki hordozza a saját terheit. Nincs kivétel.

Nemi érőszak, hamis vádak, molesztálás, bántalmazás, boszorkányság, átok. Ezek mind egy könyvbe tömörítve, talán soknak hangzik, mégis Jodi olyan egyszerűséggel tálalja elénk, mintha csak a reggeli limonádénk lenne egy verőfényes tavaszi napon. Csak mikor a végére érsz a könyvnek és onnan tekintesz vissza, akkor jön az az érzés, hogy "Te jó ég!".
Szóval egy újabb rabul ejtő, tökéletes regény a kikapcsolódáshoz, és hogy leszállítson minket a mindennapok kényelméből, hogy "hahó, ideje, hogy észrevedd, mi folyik a világban körülötted".
Én imádtam.

 Zsú

10/10

"Mit számít az, ha valaki a Lenox Hillben, a St. Vincentben vagy egy fán születik?...Csak az a fontos, hogy legyen esélyünk szeretni, és legyen esélyünk, hogy szeressenek."

Christina Baker Kline - Árvák vonata

Régóta várt már ez a kötet is a polcomon, de most eljött az ő ideje.

"Az idő összesűrűsödik és kisimul. 

Nem egyenletes az eloszlása.

 Bizonyos pillanatok megragadnak az ember elméjében,

 mások örökre eltűnnek."

A történet dióhéjban:
Az "Orphan Train Movement" egy olyan jóléti program volt 1854 és 1929 között, amelyben árva, otthonról elszökött, vagy elveszett és az utcán tengődő gyermekeket gyűjtötték össze Észak Amerika keleti partvidékének nagyvárosaiból, hogy vonattal csapatonként elszállítsák őket nyugatra, a vidéki területekre, ahol vagy szerető és gondoskodó szülőkhöz kerültek, akik örökbe kívántak fogadni egy gyermeket, vagy olyan farmerekhez, vállalkozókhoz, akik csak ingyen munkaerőként tekintettek rájuk, és mondhatni éhbérért dolgoztatták őket.
 A kilencvenes éveit taposó Vivian Daly is egyike volt azoknak a gyermekeknek, akik a lelencvonaton utaztak ismeretlen jövőjük felé. De erről nem igazán beszél, mígnem egy napon munkát nem ad egy fiatal lánynak, akiről nem is sejti mennyi közös vonásuk van.
Molly utolsó lehetősége, hogy elvállalja a közhasznú munkát, amelyben rendet kell raknia Vivian padlásán, vagy a fiatalkorúak börtönében végzi. Az idős hölgy és a fiatal leány lassan megnyílnak egymás előtt, és ahogyan a padláson sorra kinyílnak a dobozok, úgy tárulkozik elénk Vivian múltja, és lassan világossá válik az is, hogy bár rengeteg idő eltelt azóta, valami mégsem változott, az árvák sorsa, most is hasonló, csak a körülmények változtak...

Alexandra kiadó 2014
312 oldal

Azt hiszem rengeteg mondanivalója van ennek a történetnek, kár ezeken átsiklani. Ott van például, az az eltelt majdnem száz év, és az elárvult, vagy valami oknál fogva intézetben nevelkedő gyermekek ugyanúgy éreznek ma is. Biztonságot, törődést keresnek, egy család melegét. Ugyanúgy álarcot öltenek magukra, ami mögött valahol ott bújik meg az igazi személyiségük, de hogy is mernék szabadjára engedni a körülményeik között. Tűrnek, beletörődnek, és vagy szerencséjük lesz, vagy sem...

 Valahogy tényleg így láthatták és láthatják a világot ezek a gyerekek. Teljesen reményvesztettek, amikor már minden mindegy, csak egy dolog számít, a túlélés. Senkiben sem bízhattak, hiszen a legtöbben csak ingyen munkaerőt láttak bennük és állatként bántak velük, sőt sokszor talán még az állatokkal is jobban bántak, mint velük. Illetve ugyanezt az "engem már semmi nem érdekel" érzést sugallta Molly is a jelenben, és én valóban úgy gondolom, hogy ez így van a valóságban is.

 Nem tudom viszont megérteni végül Vavian miért döntött úgy ahogy. Hiszen ha az ember már mindent elveszített az életben ami számított neki, miért mond le az egyetlen dologról, ami még erőt, szeretetet, és életcélt adhatott volna neki. Ugyan értem én, hogy egyben minden egyes nap emlékeztette volna mindarra, amin keresztülment, mégis, magában hordozta volna, akit igazán szeretett.
Molly története is nagyon tetszett, főként a folyamatos változása, személyiségfejlődése, ahogy előtör a valódi énje, az amit mások elől maszk alá rejt.
Ami viszont nekem hiányzott az Molly történetének a lezárása, valahogy ő ott ragadt a végén a történetben. Értem ugyan, hogy Vavian mellett békére lelt, de kíváncsi lettem volna, hogy alakul tovább a története. Ezt leszámítva viszont engem nagyon elragadott a történet. Már csak azért is mert még soha nem halottam a lelencvonatokról. Remek olvasmány, minőségi kikapcsolódás. Örülök, hogy a polcomon tudhatom ezt a könyvet.

 Zsú

10/10

Meg kell említenem, hogy végzettségem okán én is voltam gyakorlati időn egy gyermekotthonban, és amikor a picik csoportjába először beléptem, az első megszeppent pillantások után hozzám szaladva, szinte csimpaszkodtak a lábamba, mintha csak egy régi ismerőst látnának. Szavak nélkül is érti őket az ember, ha belenéz a szemükbe. "Engem is vegyél fel egy picit." "Érints, és ölelj meg."
Legszívesebben mindet hazavittem volna, és szégyen ide, szégyen oda, engem bizony megviseltek azok az órák, amiket ott eltöltöttem. Minden elismerésem azoké, akik értük vannak, értük dolgoznak.

Karen Rose - Érints meg

Mindenkinek kell néha-néha egy ütős krimi. Ha legközelebb te is szívesen olvasnál egyet ajánlom ezt a könyvet!

"Vannak pillanatok, amikor majd felrobbanok, és legszívesebben letépném az elkövető fejét. Attól vagyok jó rendőr, hogy nem teszem meg. Attól vagyok ember, hogy ezt akarom tenni."

A történet dióhéjban:
Tess egy jól menő pszichiáter, aki egyik napról a másikra belebonyolódik egy gyilkossági ügybe.
Mivel a betegei nagy része kényes ügyek résztvevője, akik bármit megtennének, hogy titkukra sose derüljön fény, nem beszélve arról, hogy nem egy gyilkos ül rács mögött és szigorúan őrzött pszichiátriai intézményben a doktornő szakvéleménye jóvoltából, Tess ráébred, hogy valaki rá akarja kenni a gyilkosságot. 
Viszont a dolgok egyre csak bonyolódnak, amikor újabb gyilkosságok történnek, és az áldozatok egytől egyig a kezeltjei, Tessnek, pedig nem csak a nyomozókat kell meggyőznie arról, hogy nem ő kergeti öngyilkosságba az áldozatokat, hanem az egyre gyérülő számú betegeit is.
Ahogy növekszik az áldozatok száma, úgy válik egyre biztosabbá, hogy a legfontosabb célpont maga a doktornő...

Ulpius-ház 2010
628 oldal 

Csak azt tudnám, miért állt ez a kötet már évek óta olvasatlanul a polcomon. Ha tudtam volna, hogy ennyire jó sztorit rejt már réges-régen "kivégeztem" volna.
Imádtam a történetet, szinte sodortak magukkal az események és én csak egyre kíváncsibb lettem, hogy vajon ki üldözheti Tess-t. Nagyon jók a karakterek is, a komoly és tiszteletet parancsoló doktornő, akinek jégszíve érző lelket takar, és a komor, de jóképű és előítéletekkel teli nyomozó.
Ugyan nem egy lélegzet visszafojtós történetről beszélünk, és olvasás közben sem járjuk át a lakást, hogy csukva vannak e az ajtók, ablakok, mégis nagyon izgalmas a történet egy csipetnyi romantikus szállal, amiről mindenki eldöntheti, hogy tetszett e neki vagy sem. Engem bevallom nem igazán nyűgözött le, én nem hiszek ezekben a "három napja ismerem és totál kész vagyok" szerelemben, sem abban, hogy ez egy ilyen szituációk közepette működőképes lenne, de ez csak az én véleményem. Mindenesetre az biztos, hogy azért a romantikus szál abból az okból kifolyólag, hogy enélkül túl száraz lett volna, mindenképpen kellett bele.
Amit még kiemelnék, hogy azért a könyv nagy részében nem lehetett kisilabizálni, ki mit fog lépni legközelebb és ezért plusz pont, mert az, valljuk be, elég kellemetlen tud lenni.
Mindenkinek ajánlom a könyvet, és azt kell mondjam az írónő ezennel állandó helyet bérelt magának a polcomon.

Zsú

10/10

Edward Kelsey Moore - Szikomorfán születtem

Kellett most nekem valami csajos, könnyed, humoros olvasmány, és mivel már rég itt csücsül a polcomon ez a kötet, hát belekezdtem.

"...amit mi csodának hívunk, az valójában pontosan az, aminek történnie kell. S mi vagy megyünk vele, vagy az útjába állunk."

Fülszöveg:
" - ​Irtó ronda ez a ruha rajtad… A nagymamám varrta nekem. Szépen tud varrni, de már nem lát. – Azzal a szájába tömött egy másik karamellát, és hozzátette: – De nem ez a legrondább. Azt majd holnap veszem fel.”
Ezzel a párbeszéddel indul két kislány életre szóló barátsága az ötvenes években, és hamarosan elválaszthatatlan társuk lesz egy harmadik is, akivel a poros amerikai kisváros közismert trióját alkotják. Évtizedekkel később még mindig törzsasztaluk van Earl mindenki által kedvelt, Amennyi beléd fér nevű vendéglőjében.
Itt ebédel – családostul – a vasárnapi istentiszteletek után a három, immár középkorú barátnő is: a különös képességekkel bíró Odette, Clarice, a háziasszonyok gyöngye és a gyönyörű Barbara Jean. Már mindhárman megtalálták lelki nyugalmukat, de nem akármilyen éveken vannak túl. Hogy mi történt velük és Amerikával a megelőző évtizedekben, azt fergeteges humorral beszéli el a szerző, aki úgy mesél emberi gyarlóságokról és érzelmekről, hogy közben minden figurát megért és szeret. Edward Kelsey Moore, a chicagói csellista-író könnyes-vidám regénye kiváló szórakozást ígér."

I.P.C. 2014
384 oldal

Bevallom, nem túlzottam csigázott fel ez a fülszöveg, sőt, amikor elkezdtem a könyvet még azon is elgondolkodtam, úgy a 150. oldal táján, hogy inkább visszateszem pihenni a polcra.  Úgy éreztem csak pörögnek a lapok, de ez a történet nem halad semerre se.

De aztán nagy nehezen belelendült a történet, és nem is akárhogy. Kicsit a jeleneteket a Született feleségek című filmsorozathoz tudom hasonlítani.
Három teljesen átlagosnak tűnő, mégis a maguk módján különleges sorsú nőt ismerhetünk meg, akik egy egész életen át a legjobb barátai egymásnak.
Clarice az odaadó feleség, és ígéretes tehetség, de az élet nem azt szánta neki, amire számított.
Odette a szókimondó, bátor asszony, akit még élete alkonyán is próbatétel elé állít a sors.
Na és persze Barbara Jean, az örök szépség, aki valamikor régen talán rosszul döntött, és nem tudja még, hogy sosem késő...
Váltakozva járunk múltban és jelenben, így ismerjük meg, hogyan is jutott a három elbűvölő kislány a mindenki által annyira áhított révbe.
A végére egy szép kerek történetet kaptam, ami így összességében remek kikapcsolódás volt, hiszen megnevettetett, megsiratott, kellőképpen kikapcsolt. Voltak ugyan benne olyan pici kis részek, amikor elkalandoztam, illetve előfordult az is, hogy nem voltam képben a szereplőkkel, de úgy érzem ez nem von le a könyv értékéből, hiszen egy nagyon szívmelengető történetet ismerhettem meg, szerethető szereplőkkel. Ez az a fajta könyv, aminek bezárása után elfog az elégedettség, és megcsillan a remény a szívünkben.

Zsú

9/10

"Kész csoda, gondolta Clarice, hogy ez az ördögi, örök időktől létező, megzabolázhatatlan érzés, a szerelem képes egyszer felütni a fejét, és mindent összezavarni olyankor is, amikor az ember már a legkevésbé sem számít rá."

Jack London - A vén kalóz kincse

 Egy kalandregényt hozok most a "jó öreg" megunhatatlan Jack Londontól A vén kalóz kincsét!

Fülszöveg:
"Az unatkozó ifjú milliomos, Francis Morgan kalandra vágyik, így éppen kapóra jön a hír: kalóz őse kincsének hollétére fény derült! Ezzel kezdetét veszi a kaland!
Miközben Francis a kincs felkutatására indul, ellenségei a vesztére törnek a Wall Streeten és az őserdőben egyaránt. A kutatás közben rábukkan távoli rokonára, ki ikertestvéreként hasonlít rá. Beleszeret egy gyönyörű lányba, ki viszonozza érzelmeit, bár már van vőlegénye. Az maják utolsó sarja elvezeti őt kincseikhez. Beleszeret egy királynő. Föld alatti folyón menekül, majd szinte minden vagyonát elveszíti. Végül persze minden jóra fordul!"



Fátum-Ars könyvkiadó 1994
     314 oldal

Valami nagyon könnyedre vágytam. Sokat keresgéltem mit is olvasnék szívesen. Van egy kalózos kihívás a molyon, és nézegettem esetleg a témában mit lenne érdemes elolvasni. Volt több jelöltem is. De mivel egyik kedvenc szerzőm Jack London, ezért tőle néztem ki két könyvet is. Egyik volt csak bent a könyvtárban, így nem volt választási lehetőségem, A vén kalóz kincse maradt. Kikölcsönöztem és bele is vetettem magam az oldalak közé.

 Jack Londontól már olvastam pár könyvet, és mindegyik tetszett. Ez a könyv nem igazán olvasott, a moly szerint, illetve nem az író legnépszerűbb könyvei közé tartozik. Azért én reméltem, hogy hasonlóan jó lesz, mint amiket eddig olvastam tőle. Utólag, azt kell mondjam, nem csalódtam most sem az íróban.

A könyvet jó kis kalandregénynek mondanám. Nem igazán tipikus felnőtteknek szóló történet, hacsak nem érzi valaki néha újra gyereknek magát. Mert én párszor igen. :-) Valójában megvolt benne minden ami igazán jó történetté teszi.
Először is egy gazdag ifjú milliomos Francis Morgan, aki kalandokra vágyik. Miután egy régi családi kincsről kiderül hogy talán létezik elindul a keresésére.  Az útja Panamába vezet ahol rátalál egy távoli rokonára is.
Másodszor szinte nélkülözhetetlen a hős szerelmes karaktere, így Francis beleszeret egy lányba. Aki mellesleg a távoli fivére jegyese. A történet csak innét indul be igazán, ami aztán bővelkedik kalandokban, szerelmi vívódásokban, jó helyszínekben, ádáz ellenségekben egyaránt.
Hőseink kis szerencse árán megmentik egy rabszolga életét, aki mint utólag kiderül, egy maja papnak a fia és apja ismeri az utat a nagy ősi maja kincsek rejtekhelyére. Sajnos nem csak Francis és csapata akarja megtalálni a kincseket, hanem gazdagságra vágyó kapzsi emberek is.
Miként alakul a történet? Ki szerzi meg a végén a kincseket? Ezekre a választ a könyv elolvasása után tudhatjátok meg.

Összességében tetszett a könyv, hamar a végére értem. Bőven volt benne kaland és izgalom is. Néha az író kicsit elszakadt a valóságtól, de ez a történet szempontjából pont kellett.
Mindenkinek ajánlom aki szerethető karaktereket, ádáz meneküléseket, szerelmi szálakat, mesés kincseket akar keresni, mindezt Jack London tolmácsolásában.

Krisztián 

9/10

Jodi Picoult - Magányos farkas

Kövezzetek meg érte, de nem tudom nem imádni Jodi Picoult műveit!

"... aki egyszer otthonra talál a vadonban, annak már minden ház börtön."

A történet dióhéjban:
A különc életet élő farkasszakértő, Luke autóbalesetet szenved. A baleset következtében súlyos agykárosodást szenved, ezért szinte csak a gépek tartják az élők sorában. Az elvált édesapa élete immáron tizenhét éves lánya, és az otthonától évekkel ezelőtt elmenekült bátyja kezében van. Ők döntenek ugyanis arról, hogy folytassák-e apjuk életfenntartó kezelését, vagy végleg engedjék át őt a természetnek...

 "Az ember talán kijön a vadonból, de a vadon sosem jön ki az emberből."

Athenaeum 2017
382 oldal

Annak ellenére, hogy milyen kemény témákat feszeget Jodi Picoult ebben a könyvben, magam sem értem hogy lehet mégis ennyire lélekemelő, oldott hangulatú. Rengeteg érzés és gondolat cikázott a fejemben olvasás közben és jóval a kötet vége után is. Van e bárkinek is joga dönteni egy másik ember élete felett, akármilyen jól ismeri is? Bárcsak senkinek ne kellene ilyen helyzetbe kerülnie, hiszen azt hiszem jó válasz, jó megoldás erre sajnos nincs. Ugyan összességében a könyv kicsit szélsőséges, hiszen egyszerre szól egy végtelenül különc emberről, az eutanáziáról, a szervdonációról, egy széthullott családról, és egyben a farkasok különleges és titokzatos világáról, mégis az egész annyira életszagú. Azt hiszem ez az a plusz, ami miatt Jodi könyvei annyira elevenen élnek bennem.

"... állat még soha nem hazudott nekem, de az emberekben nem bízhatok többé."

 Ugyanúgy, mint sok más könyve, ez is mély benyomást tett rám, és minden egyes alkalommal csak ámulok, hogy mennyire be tudja férkőzni magát a fejembe, szívembe lelkembe, nem hagyván nyugodni. Sokszor észreveszem egy Jodi regénynél, hogy csak úgy ontom a szót magamból a férjemnek, csak mesélem és mesélem az érzéseimet a könyvvel kapcsolatban, és csak remélni tudom, hogy őszinte lelkesedéssel osztozik örömömben, hiszen néha tudom, hogy nem vagyok egyszerű, ha egyszer nekiállok kiönteni magamból ezeket az érzéseket. :-)
Bevallom őszintén, mikor nekiláttam a könyvnek, egyáltalán nem erre számítottam. Valójában magam sem tudom mire, de nagyon meglepett, hogy egy ilyen különleges témával örvendeztetett meg minket az írónő, ismét bizonyítva, hogy időt, és fáradtságot nem sajnálva, emberfeletti kutatómunkára képes azért, hogy könyveivel örömet szerezzen olvasóinak.
Tehát újabb köszönet neki érte, és persze az Athenaeum kiadónak, hogy elhozta nekünk.
Ajánlom mindenkinek, és nem csak ezt, hanem az összes többi könyvét is. Vegyétek, vigyétek, élvezzétek! :-)

Zsú

10/10

"Nincs borzalmasabb a világon, mint amikor azt érzed, hogy elveszítesz valakit, akit szeretsz."

"Nem az a legmagasabb rangú farkas, aki él az erejével. Az a farkas az, aki élhetne, mégsem teszi."

Végül, de nem utolsó sorban, ami aztán tényleg elképesztő, hogy valóban él és létezik egy igazi Luke Warren, csak éppen Shaun Ellis, a "farkasember". Róla formálta Jodi Picoult Luke karakterét. Valójában farkaskutató, és ő volt az, aki valóban kiköltözött a vadonba, hogy egy farkasfalkával éljen együtt két éven át. Döbbenet ez a szenvedély, bátorság és elhivatottság, ami árad belőle, szinte már-már őrületnek titulálható. Mégis tiszteletreméltó, hogy felvállalja valódi énjét. 

Aki nem hiszi, járjon utána...

Könyve: Shaun Ellis -  The Man Who Lives with Wolves

Illetve egy kis dokumentumfilmet is találtok róla. Ennek bemutatója itt:  National Geographic Channel: A Man Among Wolves Trailer - YouTube

Michael Crichton - Kalózvizeken

 Egy számomra izgalmas kalandregényt osztanék meg veletek Michael Crichtontól a Kalózvizeken!

Fülszöveg:
"Jamaica, 1665 – Az angol Hunter kapitány semmi okot nem lát arra, hogy néha-néha odahagyva a főváros biztonságát, a spanyolok uralta vizeken ne támadjon spanyol kincsszállító hajókra, ha erre alkalom kínálkozik. Mostani vállalkozása mindenki szemében őrültségnek tetszik, hisz eddig bárki próbálkozott a titokzatos Matanceros szigetének megtámadásával, csúnyán rajtavesztett. Válogatott legénységgel vág neki őrült vállalkozásának: a kis társaság tudásban, képességekben, nemzetiségben egyaránt sokszínű, még egy fiúként nevelt sasszem lány is derekas részt vállal a kalandból, legyen szó hidegvérű gyilkosságról vagy a hajó életveszélyes zátonyok között való kalauzolásáról. Hogy mi lesz a vállalkozás kimenetele, talán még kitalálható. De az, ami a partraszállást követően vár a kapitányra, őt magát is igencsak meglepi."

       I.P.C könyvkiadó  2010
          312 oldal

Már régóta a várólistámon szerepelt ez a könyv. Kicsit mindig halogattam, hogy belekezdjek, de így utólag kár volt. Valami kalandos rövid történetet szerettem volna megismerni és erre a könyvre esett a választásom. Kikölcsönöztem a könyvtárból és belevetettem magam az oldalak közé.

Kicsit tartottam a könyvtől, mert a Molyon sok negatív kritikát kapott (csupán 72%-ot). Volt akinek egyáltalán nem tetszett, volt akinek csak kevésbé és volt akinek nagyon is. Utóbbiak tábora elég kevéske, de magamat is közéjük sorolnám. Nekem teljes mértékben tetszett az egész könyv és pont azt adta amire gondoltam.
Aki szereti a Karib-tenger kalózai című filmsorozatot Jack Sparrow kapitánnyal, annak ez a könyv is tetszeni fog. Én ebbe a körbe tartozom. Keveredik a fantázia a valósággal egy igazán kalandos történetben, és akinek ez így együtt nem igazán jön be, annak sajnos nem jön át a történet.
Sok közös vonást felfedeztem a filmsorozat és a könyv között, (helyszínek, szituációk, történetszálak,  egyes szereplők) amik számomra még kalandosabbá és izgalmassá tették a kötetet. El tudtam képzelni és nagyon bele is tudtam élni magam a történetbe.

A történet 1665-ben játszódik az újvilágban egy angol kis gyarmaton Jamaicán, aminek központja Port Royal. Az itteni kormányzó Sir James Almot igazgatja a dolgokat ahogy a korona és a saját elgondolása diktálja. Ebben Hunter kapitány is kiveszi erőteljesen a részét aki egyszerre kalóz és katona is egyben és azzá válik, akire a kormányzónak éppen szüksége van.
A két egymást üzleti partnernek tekintő úriember egy jelentős információ birtokába jut, mikor a kormányzó újonnan kinevezett titkára megérkezik Port Royalba. Innét veszi kezdetét a kalandos történet.
A kapitány egy spanyol hajó kifosztását veszi tervbe ami sok kincset rejthet. A bökkenő az, hogy ez a hajó egy bevehetetlen spanyol erődben Matanceros szigetén horgonyozik. Egy tervet dolgoz ki Hunter kapitány, ami lehetetlen küldetésnek tűnik. Csak a maroknyi összeválogatott legénysége hisz a kivitelezésében. Több akadályon, tengeren és szárazföldön egyaránt vezet az izgalmas kalandokkal teli utazásuk. A vége is tartogat nem várt fordulatot és izgalmakat. Aki mindezekre kíváncsi, olvassa el a könyvet és megtudhatja hogy alakul a történet egésze.

Összességében nekem tetszett a könyv és azt kaptam amit vártam tőle. Csak ajánlani tudom mindazoknak akik szeretik a hasonló történeteket. Igazi kikapcsolódást nyújtott.

Krisztián  

10/10

Dee Brown - Wounded Knee-nél temessétek el a szívem

Egy számomra fontosnak tartott könyvet osztanék meg veletek Dee Brown tolmácsolásában a Wounded Knee-nél temessétek el a szívemet!

Fülszöveg:
" Dee Brown mára klasszikussá lett, átfogó tanulmánya az amerikai indiánok módszeres kiirtásáról. A "Wounded Knee-nél temessétek el a szívem" először 1971-ben jelent meg - azóta tizenhét nyelvre fordították le, és közel ötmillió példányban kelt el. Brown a legfontosabb dokumentumok - tanácskozások, jegyzőkönyvei, minisztériumi iratok, hivatalos levelek, önéletrajzok, szemtanúk írásba foglalt beszámolói - felhasználásával írta meg művét, s a könyv lapjain megszólalnak a dakota, jute, sziú, csejenn és egyéb törzsek nagy főnökei és harcosai is. Az indiánok saját szavaikkal számolnak be a csatákról, a mészárlásokról, a megszegett szerződésekről - mindazokról a veszteségekről, melyeket a Vadnyugat "meghódítása" során szenvedtek el. A 2007-es amerikai kiadás előszavában Hampton Sides a következőket írja: "A könyv eladási mutatói önmagukban nem érzékeltetik azt a hatást, amelyet ez a mű az amerikaiak nemzettudatára gyakorolt, és még ma is gyakorol. Ezzel a könyvvel Dee Brown "átállított" valamit, és Amerika keletkezéstörténetének lelki "vegyértéke" az ellenkezőjére fordult." Dee Brown gazdagon illusztrált műve valóban megváltoztatja látásmódunkat, és a vadnyugati indiánok tragikus története még napjainkban is lenyűgöző és tanulságos olvasmány."

   Cartaphilus könyvkiadó  2011
               544 oldal


Ezt a könyvet az én kedvesem vette nekem majdnem három éve. Ő akkoriban olvasgatott de én még újságot is ritkán vettem a kezembe. Mindig kérdezgette miért nem olvasok én is vele. Rászántam magam de halvány lila gőzöm sem volt mit is olvasnék szívesen. Sokat keresgéltünk és erre a könyvre esett a választásunk. Megvette nekem és belekezdtem az olvasásba. Eleinte lassan haladtam vele, de belejöttem és felgyorsultak az oldalak. Kicsit hosszadalmas ideig tartott míg elértem a könyv végére. Annyira nagy benyomást tett rám,hogy megszerettette velem az olvasást, és ettől a könyvtől kezdve folyamatosan olvasom. Most hogy másodszorra is kiolvastam egy pár gondolatot írok róla, mert ez a könyv sokat jelent nekem.

Aki szereti az indiános könyveket annak kötelező olvasmány ez a könyv. Nagyon könnyen olvasható, és a szerkezete is kiváló. Fejezetekre van osztva, és egyes fejezetek általában egy törzs történetét mesélik el, hogy miként éltek és mit voltak kénytelenek eltűrni az amerikai katonaságtól.
Sok indiáncsoport élt Amerika szerte akik lépésről lépésre fogyatkoztak az ellenük indított háború következtében. Voltak akik túlélték, de sajnos voltak akik majdnem mind egy szálig megszűntek létezni. Hamis szerződésekkel, erőszakkal, félrevezetésekkel, hamis ígéretekkel csalták ki az indiánoktól a területeiket. Voltak akik beletörődtek, de a sokaság harcolt mindhalálig a saját földjükért.
Véres csatákat, meneküléseket, visszavonulásokat is megtalálhatunk az oldalak között ahogy haladunk a könyvvel. Néha egész mélységesen is ismerteti az író hogyan is éltek az indiánok mik voltak a szokásaik. Nagyon jól tudtam azonosulni a történettel főleg az indiánokkal. Szívemen viseltem a sorsukat és sokszor sajnáltam ahogy kihasználták és átverték őket. Tetszett még, hogy indián szemszögből ismerhetjük meg a dogok menetét. Miként alakultak egyes indiáncsoportok története azt a könyv elolvasásával megtudhatjátok.

Nagyon élveztem az egész könyvet. Bárkinek tudom ajánlani aki szereti a hasonló történeteket, és kíváncsi az indiánok lenyűgöző életére és harcára.

Krisztián     

10/10

J.R.Moehringer - Sutton

 Egy számomra nagyon érdekes olvasmányt osztanék meg veletek J.R.Moehringer tolmácsolásában Willie Sutton történetét.

Fülszöveg:
"Willie ​Sutton Brooklyn mocskos, ír nyomornegyedében született, a huszadik század első évében. Mire nagykorú lett, a bankok teljesen elvadultak. Ha éppen nem csődöt jelentettek, ami miatt számtalan amerikai vesztette el munkáját és vált otthontalanná, akkor állami gyorssegélyekért folyamodtak. A tőzsdekrachok, válságok és az elszabadult munkanélküliség ördögi köréből Sutton csupán egyetlen kiutat látott, egyetlen lehetőséget arra, hogy elnyerje álmai hölgyét.
Így kezdődött Amerika legsikeresebb bankrablójának a pályafutása. Sutton három évtized alatt olyannyira tökélyre vitte a bankrablást, akkora mestere lett a szökéseknek, hogy a rendőrség az egyik legveszélyesebb New York-iként kezelte, az FBI pedig a legkeresettebb bűnözők listájának élére helyezte.
A nyilvánosság azonban Suttonnak szurkolt. Hiszen soha egyetlen lövést sem adott le, áldozatai pedig kizárólag a vérszívó bankok voltak. Amikor 1952-ben végleg elfogták, tömegek vették körül a börtönt, és a nevét kántálták. 
Bármennyi bűntettet követett el, akárhányszor esett rabságba – első szerelme (és első cinkostársa) sohasem járt távol gondolataitól. Amikor pedig végleg kiszabadult – meglepő kegyelemnek köszönhetően 1969 karácsonyán –, azonnal elindult megkeresni őt."

 Könyvmolyképző  2013
   492 oldal

Születésnapomra lepett meg kedvesem ezzel a könyvel. Nem olvastam még hasonló témájú és szerkezetű könyvet. Kicsit nézegettem, bele-bele olvasgattam mire rászántam magam, és nekiveselkedtem az oldalak kavalkádjának. Nagyon tartottam a könyvtől vajon tetszeni fog e? Így utólag, aggodalmam felesleges volt.

Nagyon élveztem a könyvet, és sokszor túlontúl is izgultam mi is fog a főszereplővel Willie Suttonnal történni. A könyv Amerika legnevesebb bankrablója élettörténetét meséli el. A történet két szálon fut végig az egész könyvön.
Az egyik szál amikor az öreg Suttont kiengedik a börtönből. Egy riporterrel és egy fényképésszel egy saját térképen bejelölt útvonalat jár végig. Ezen az úton életének fontosabb állomásai találhatóak meg. Ezeken haladnak végig New York városában. Ezt a térképet meg lehet találni a könyv végén. Így vizuálisan is végig lehet követni a főbb állomásokat. Nekem ez nagyon tetszett.
A másik szál mindig az adott helyszínhez kapcsolódó történetet meséli el az olvasónak mi is történt akkor és ott. 
Ez a kettő szál felváltva követi egymást a könyv egészén. A történet egész gyerekkorától indulva halad végig Sutton életének fontosabb eseményein.
 Nagyon sok a párbeszéd a könyvben. Eleinte zavart de hamar hozzászoktam. A második szál sokkal jobban tetszett és jóval izgalmasabb mint az első. Viszonylag hamar végigértem a történeten, de a végén egy nem várt fordulat várja az olvasót. Engem egy kicsit letaglózott. Nem így képzeltem el a könyv végét. Hogy mi ez a fordulat, és milyen dolgok történnek meg Willie Suttonnal azt a könyv elolvasásával megtudhatjátok.

Összességében tetszett a könyv. Kicsit jobban teljesített ahogy elsőre gondoltam. Mindenkinek ajánlom aki szereti a hasonló témájú könyveket.

Krisztián

9/10

Leila Meacham - Somerset /Somerset 1./

Vannak könyvek, amik türelmesen várják a sorukat a könyvespolcunkon, viszont vannak olyanok is, amik szinte minden héten megkísértenek, csábítgatnak, olykor-olykor leveszem őket a polcról, átlapozom, bele-beleolvasok. Ilyen volt ez is, de valahogy mégsem kezdtem bele, mind ezidáig.

 "Mert amíg csak sejtünk valami rosszat, addig még reménykedünk is, hogy tévedünk. A bizonyosság azonban egészen más" 

A történet dióhéjban:
Jessica Wyndham, egy gazdag rabszolgatartó ültetvényes lánya, ám ahogy cseperedik egyre inkább áll a feketék oldalára, sőt egészen odáig fajulnak a dolgok, hogy a lány 18. születésnapja előtt csatlakozik az abolicionista mozgalomhoz. (vagyis a fekete rabszolgákat támogató, az ő szökésüket segítő önkéntes válik belőle) Mivel a családja viszont eme életmódból tartja fenn magát, hamar kiderül, hogy Jessica nem maradhat közöttük. Apja elküldi őt a családi birtokról, de nem akármilyen feltételekkel...
Silas Toliver elkeseredettségében, mivel édesapja semmit nem hagyott rá, útra kel legjobb barátjával Jeremy Warwickkal, hogy valóra váltsa álmát Texasban, a lehetőségek földjén, és saját gyapotültetvénye legyen.
 A két család reményvesztett fiataljainak sorsa összekapcsolódik, és annak ellenére, hogy a kötelékük mohóságból, önzőségből és érdekből született, generációkon átívelő szoros barátság fonódik belőle.Viszont számolniuk kell azzal, hogy ez bizony áldozatokat követel.
A polgárháború próbára teszi a rabszolgatartók életét, és sokan sajnos ahogy véget vet az amerikai polgárháború ennek az életformának, már nem képesek újjáépíteni az életüket.

Szerelem, barátság, hűség, és egy életen át tartó küzdelem - Ezekkel a szavakkal tudnám leginkább leírni a történetet.
Talán azért is ragadott ennyire magával, mert nem erre számítottam.
Egészen különleges történet bontakozik ki előttünk, ahogy a fiatal Jessica a szülői intelmek ellenére is kiáll az akarata és a meggyőződése mellett, annak dacára, hogy tudja ez biztosítja számára a megélhetést. Ez a bátor fiatal nő nem is sejti, hogy micsoda száműzetés vár rá, egy olyan élet felé, ami előreláthatólag semmi jóval nem kecsegtet.

 Nagyon könnyű olvasmányos stílusban meséli el a történetet, ezért a könyv vaskosságához képest jól lehet vele haladni. Külön pont a kis rövidke fejezetekért, imádtam, hogy egy egy kis részecske majdnem mindig egy jelenetet takart.
Remek kis karakterek lapulnak a könyvben. Hamar megkedveltem Jessicat és Silast, és minden egyéb szereplőt is. Ami egy kicsit nekem hiányzott az Tippy, olyan hamar kikerül a képből, bár megértem hogy miért, mégis hiányzott.
Nem olvastam még rabszolgasorsot feldolgozó történetet, ezért is fogott meg talán ennyire.

Volt egy kis időszak a könyv eleje felé, amikor egy kicsit elbizonytalanodtam, mert olyan gyorsak voltak a témaváltások, a visszaemlékezések, hogy hirtelen nem tudtam, hogy most a jelenbe vagyunk, vagy még valamire visszaemlékszik a jelenet szereplője, de lehet hogy csak én voltam egy kicsit figyelmetlen, mindenesetre belejöttem hamar, és azt hiszem ez az egyetlen negatívum amit fel tudok hozni a könyvvel szemben.

Összességében nagyon tetszett a történet, rengeteg minden történik, nagyon sűrű, de mégis könnyed, szívet melengető, ajánlom mindenkinek, és hamarosan érkezem a következő résszel, a Rózsák című kötettel.

Zsú

10/10

I.P.C. Könyvek 2014
 592 oldal

 "-A háború nem más, mint hibás döntések tragikus sora,..."

 Az írónő:

Jodi Picoult - Sorsfordítók

 Jodi Picoult az egyik nagy kedvencem, ezért nem csoda, hogy elfogult vagyok vele szemben. Eddig még nem akadtam olyan regényére, ami csalódást keltett volna bennem, talán azért is, mert annyira jól kidolgozottak, hogy nem sok minden akad, amibe beleköthetne az ember.

"...ő minden volt, ami én nem. Én pedig minden voltam, ami ő nem."

 Fülszöveg:
"Tizennyolc éven át egymás mellett laktak. Mindent tudtak egymás viselt dolgairól. A Hart és a Gold család élete elválaszthatatlanul összefonódott. A gyermekeik is együtt nőttek fel, nem csoda, ha Chris és Emily barátsága a középiskola évei alatt szerelemmé érett. Valódi lélektársak voltak de egy nap szörnyű hír érkezik a helyi kórházból. Emily öngyilkos lett. A halálos lövés Chris édesapjának fegyveréből származik. A fegyverben maradt még egy golyó, ezt Chris elmondása alapján neki szánták. Ugyanis a két kamasz titkos egyezséget kötött. A különös tragédia széttépi a két család közti szoros köteléket. Chris az egyetlen, aki tudja a titkot az egyezségről, de vajon az igazság megmentheti-e a barátságot, és van-e feloldozás? Megrendítő és elgondolkodtató regény a családi kötelékekről, és a legnagyobb áldozatról, amit a szerelemért hozhatunk."

Athenaeum 2014
560 oldal

"...szerintem ez a szerelem - mondta halkan Chris. - Amikor az ember utólag hajszálpontosan látja, milyen a másik, és mégsem változtatna rajta semmit."

 Imádom, ahogy Picoult leheletfinoman adagolja a kis történetmorzsákat. Szépen egyenletesen, az időben ugrándozva tárul elénk a két nem mindennapi család, és a két szerelmes gyermekük története. Ezen a nehéz témán az írónő könnyed, már-már humoros párbeszédekkel, szituációkkal lágyított, meghagyva a témakör komolyságát.

Egy gondos szülő is némán elmegy kamasz lánya problémái mellett, vagy netalántán még a fáradtságot sem veszik, hogy megtudják, mi nyomasztja őket, esetleg struccpolitikát folytatva, "amit nem látunk nincs" alapon dugják homokba a fejüket. Igen, azt hiszem ez is olyan, mint amikor a fejfájás és vérnyomás ingadozást ráfogjuk a frontokra, kamasz lányunk problémáit pedig a kamaszkorra, hiszen "majd elmúlik ez is". Csak, hogy nem minden esetben. Milyen könnyen elfelejtjük, hogy mekkora egoisták voltunk mi is ennyi idősen, világmegváltó gondolatokkal, szívszaggató szerelmekkel, kilátástalan mindennapi helyzetekkel.

  Ez a könyv egy nagyon jó példa a szülői önzésre is. Hiszen valahol ezt az egészet a szülők hozták létre, még ha akaratlanul is, de befolyásolták a gyermekeket döntéseikben, egymás karjába terelve ezzel őket. Elképesztő terhet raktak a vállukra azáltal, hogy nekik mindig, mindenáron együtt kell lenniük, kapcsolatba kell maradniuk, és ez szinte már-már elvárássá alakult.
  Egyben nagyon jól szemlélteti, hogy ahányan vagyunk, mind másképp és másképp éljük meg, dolgozzuk fel, ha egy szerettünk elhagy bennünket.

Remek olvasmány. De készüljön mindenki, nem lesz könnyed. Olykor gombóc keletkezik az ember torkában tőle, vagy nem tudsz elaludni, mert az olvasottakon agyalsz. Szeretem, hogy az írónő, mindig ilyen változatos karaktereket teremt a regényeibe, akik mind más és más szemszögből látják/láttatják velünk az eseményeket. Ráadásul ebben a kötetben én még egy kicsit abban is reménykedtem, (bár nem is értem miért, hiszen a holtak csak a fantasy regényekben szoktak feltámadni) hogy a végén minden megoldódik, és újra úgy lesz, mint régen. Azt hiszem pont ezért olyan nyomasztóak, és egyben nagyon maradandóak Picoult regényei, mert még, ha a végén jóra is fordulnak a dolgok, már semmi nem lesz olyan mint azelőtt.

Ahogyan kötelezővé tennék néhány könyvet a fiataloknak, úgy tenném kötelezővé ezt is minden kamaszkorú gyereket nevelő szülőnek. Van mit tanulnunk belőle.

Zsú           

10/10

Film:
 2002-ben forgattak filmet a történet alapján The Pact, Magyarországon, Az egyezség címmel.
Sajnos sehogy nem tudtam hozzájutni, hogy megnézhessem magyar nyelvű változatban, így ez még egy kicsit várat magára.

"Mélységesen megdöbbentette, hogy a feleségében húszévi házasság után egyáltalán felmerül, hogy a szex ne ajándék legyen, hanem fizetőeszközként használható árucikk."

Stephenie Meyer - A vegyész

Szerintem mindenki egyetért velem abban, hogy Karácsonyra a legszebb ajándék, amit egy könyvmoly kaphat, az egy gyönyörű és izgalmas könyv. Szóval, én most elővettem a kis ajándékomat, (amit amúgy önmagamtól csakis és kizárólag az írónő miatt vettem volna meg, a fülszöveg miatt semmiképp) és nekiláttam, hogy bekebelezzem.

"Azok az emberek, akik bármikor eladnák a társukat, azt hiszik, hogy a többiek is pont ugyanezt tervezik. A becstelen emberek nem hisznek a becsületesek létezésében."

A történet dióhéjban:
 Regényünk főhőse Juliana Fortis, aki hivatalosan halott.
Egy titkos részlegnél dolgozott információszerzőként az amerikai kormánynak, ám a dolgok balul sültek el, és a nőnek örök menekülésben kell élnie a mindennapjait. Négy évvel később felveszik vele a kapcsolatot és újra munkát ajánlanak neki, egy utolsó feladatot. Eleinte Juliana csapdát érez, de mivel több százezer ember élete forog kockán mindenre felkészülten veti bele magát az ügybe.
Azonban minden a feje tetejére áll, a számításait pedig egy volt C.I.A. ügynök keresztül húzza és nemsokára újra menekülni kényszerül. De most már minden más lesz, a kockázat egyre nagyobb, és egy bimbózó szerelem miatt sokkal több a vesztenivalója, mint hitte...

 "- Ne sértődj meg Danny, de te pont annyira vagy veszélyes, mint egy kötött zokni."

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy még így jó pár órával és gondolattal később sem vagyok képes eldönteni, hogy tetszett e a könyv, vagy sem.
Annyi negatívumot fel tudok sorolni vele szemben, hogy azt sem tudom, hol kezdjem.
Az első közel hatvan oldalnál még kételkedtem abban, hogy végig tudom olvasni a történetet. Állandó gázmaszkok, mérgező gyűrűk, halálos gázzal teli csapdák...kell ez nekem?
Aztán mire összeállt a kép egyre jobban beleéltem magam. Viszont hatalmas csalódás volt számomra, mikor egy ellentmondást találtam a könyvben, ami alaposan levont a hitelességéből.
/Ha érdekel mi volt az, jelöld ki az alábbi szöveget, vigyázat spoiler!/
Amikor Danielt megfigyeli Juliana, megemlíti, hogy a megfigyelései közben a kocsiban aludt. Most akkor mi van azzal a sok biztonsági előkészülettel, és csapdával? Csak úgy elszunyókál, mikor máskor meg a kádban alszik gázmaszkban?
Ami szintén furcsán illet a képbe számomra, az a szerelmi szál. Igazából a történetben nagyon sokat jelentett, hogy jelen volt, viszont teljesen lerombolta a lány hitelességét, hiszen mindeddig azt a meggyőződést keltette bennünk, hogy mennyire erős, precíz, profi, ezzel meg szinte varázsütésre vége minden elszántságának.Vagy legalább ne ilyen könnyedén adta volna be a derekát.

Mindezek ellenére miért is fogok jóindulatúan pontozni?
Mert én teljesen bekajáltam! A szereplők, annak ellenére, hogy a főszereplőnkön kívül, nagyon felszínesre sikerültek a jellemábrázolások, mind-mind szerethetők. Fantasztikusan szórakoztam például Kevin és Alex(Juliana) civakodásán és bár sejtettem a végkifejletet, mégis végigizgultam az egészet.

 "Én mindent el tudok venni tőlük, amit sokra tartanak önmagukban; el tudom érni, hogy minden számukra szent és sérthetetlen dolgot eláruljanak. Az a szörnyeteg vagyok, aki az ilyen emberek rémálmaiban él."

Stephenie Meyer történeteit mindig is azért szerettem, mert olyan meggyőző és biztos hátteret állít fel a regényei mögé, hogy még azt is elhisszük, amiről biztosra tudjuk, hogy nem létezik. Ebben a történetben viszont egy teljesen más fába vágta a fejszéjét, és nagyon, nagyon jól tette, hogy elkalandozott. Minden "hibája" ellenére szintén remek szórakozást alkotott számunkra, és valószínűleg rengeteget dolgozott rajta, úgyhogy összességében elégedett vagyok és végül be kell vallanom, nem bánom, hogy elolvastam, és nagyon de nagyon szeretném, hogy forgassanak belőle filmet, mivel ott azt hiszem látványosabb lenne és sokkal nagyobb élvezetet nyújtana. Nekem egyébként többször is a Salt ügynök című film jutott róla eszembe.

 Zsú

8/10

 Agave Könyvek 2016

480 oldal

Műfaja: Thriller 

Az írónőtől egyéb: Stephenie Meyer - A burok

Sara Gruen - Vizet az elefántnak

Régi vágyam teljesült, hogy végre bent találtam a könyvtárban és kihozhattam ezt a szívmelengető csodát. Igen, tudom, hogy elfogult lesz a bejegyzésem, de hogyan is lehetne más, hiszen annyira, de annyira imádom a kötet alapján készült filmet.

"Az öregkor rettenetes tolvaj. Épp amikor rájönnél az élet ízére, kirúgja alólad a lábadat, és meggörnyeszti a hátadat. Fájdalmakkal tölti meg a tagjaidat, eliszaposítja a gondolataidat, és alattomosan rákot plántál a házastársadba."

 A TÖRTÉNET DIÓHÉJBAN:

Az állatorvosi tanulmányait épp befejezni készülő Jacob Jankowski tragikus hirtelenséggel elárvul, és kiderül, hogy az öröksége egyenlő a 0-val, ráadásul gyakorlatilag az utcára került.

Hogy könnyebben felejtsen, elindul a nagyvilágba a vonatsínek mentén és egyik éjszaka fedezéket keresve felugrik a közeledő vonatra, azonban hamar kiderül, hogy nem ám akármilyen vonatra szállt fel, hanem a Benzini testvérek cirkuszi társulatához. 

A munkát nem röstellő fiatal, a kezdeti nehézségek ellenére hamar beilleszkedik ebbe a varázslatosan különleges életbe. A cirkuszok csillogó, ámító, bájos, szórakoztató, de a felszín alatt kegyetlen, sötét, mocskos világába.

Nemsokára ráeszmél, hogy itt bármi megtörténhet, amennyi barátot, annyi ellenséget is szerezhet.

Miután August (a cirkusz tulajdonosa) kegyeibe fogadja, állást kínál neki az állatok mellett, Jacob legnagyobb örömére, hiszen ezáltal közelebb kerül a lovakhoz, és ezáltal Marlenához is, aki egy lovas műsorszám fő attrakciója, viszont egyben August szerelme is. De August nem buta ember, hamar ráismer a fiatalok vonzalmára, és ha egyszer August dühös lesz...

 "Azt akarom, hogy olvadjon belém, akár a vaj a pirítósba."

Imádtam a narrátort, aki egyben a főszereplőnk kilencvenes éveit taposó változata, egy kis öregecske, aki sosem felejt. Nagyon meglepődtem, hogy ilyen jól és hitelesen tálalja egy női író, egy idős férfi emlékeit, gondolatait. Nagyon szerethető karakter, nagyon vicces, derűs, de egyben nagyon elszomorít, főként, hogy egy ilyen gyönyörű élet után Jacob Jankowski mégis egyedül maradt.

Egy rövid időre Jacob-bal utazhatunk e könyvet olvasva, egy gyönyörű, varázslatos helyre  egy olyan kalandokkal, egzotikus állatokkal, hűséges barátokkal, halálos ellenségekkel, és reménytelen szerelemmel teli helyre, ahol nem tudhatod, mi fog történni a következő pillanatban. És bár a történet összességében, a reménytelennek tűnő szerelemmel és a gonosz bukásával elcsépelt lenne, ha nem dobta volna fel az írónő ilyen vicces karakterekkel és ilyen remek háttértörténettel.

Engem már alapból elvarázsol a cirkuszok világa. Bár ma már egészen mások a körülmények, a műsorszámok és úgy összességében minden, egy valami azonban állandó, mégpedig a vándorélet, és ez az ami olyan elbűvölő számomra, hogy vajon hogyan lehet e-képpen élni? Biztos vagyok benne, hogy ebbe az életformába csak beleszületni lehet.

Zsú

10/10

Könyvmolyképző kiadó 2012

384 oldal

FILM: 

A könyv alapján 2011-ben forgattak azonos címmel Robert Pattinson és Reese Witherspoon főszereplésével egy csodálatos, szórakoztató romantikus filmet.

"Az ilyen titok végül elévül, az elhallgatás ténye azonban nem."