"Vannak pillanatok, amikor majd felrobbanok, és legszívesebben letépném
az elkövető fejét. Attól vagyok jó rendőr, hogy nem teszem meg. Attól
vagyok ember, hogy ezt akarom tenni."
Tess egy jól menő pszichiáter, aki egyik napról a másikra belebonyolódik egy gyilkossági ügybe.
Mivel a betegei nagy része kényes ügyek résztvevője, akik bármit megtennének, hogy titkukra sose derüljön fény, nem beszélve arról, hogy nem egy gyilkos ül rács mögött és szigorúan őrzött pszichiátriai intézményben a doktornő szakvéleménye jóvoltából, Tess ráébred, hogy valaki rá akarja kenni a gyilkosságot.
Viszont a dolgok egyre csak bonyolódnak, amikor újabb gyilkosságok történnek, és az áldozatok egytől egyig a kezeltjei, Tessnek, pedig nem csak a nyomozókat kell meggyőznie arról, hogy nem ő kergeti öngyilkosságba az áldozatokat, hanem az egyre gyérülő számú betegeit is.
Ahogy növekszik az áldozatok száma, úgy válik egyre biztosabbá, hogy a legfontosabb célpont maga a doktornő...
Ulpius-ház 2010
628 oldal
Csak azt tudnám, miért állt ez a kötet már évek óta olvasatlanul a polcomon. Ha tudtam volna, hogy ennyire jó sztorit rejt már réges-régen "kivégeztem" volna.
Imádtam a történetet, szinte sodortak magukkal az események és én csak egyre kíváncsibb lettem, hogy vajon ki üldözheti Tess-t. Nagyon jók a karakterek is, a komoly és tiszteletet parancsoló doktornő, akinek jégszíve érző lelket takar, és a komor, de jóképű és előítéletekkel teli nyomozó.
Ugyan nem egy lélegzet visszafojtós történetről beszélünk, és olvasás közben sem járjuk át a lakást, hogy csukva vannak e az ajtók, ablakok, mégis nagyon izgalmas a történet egy csipetnyi romantikus szállal, amiről mindenki eldöntheti, hogy tetszett e neki vagy sem. Engem bevallom nem igazán nyűgözött le, én nem hiszek ezekben a "három napja ismerem és totál kész vagyok" szerelemben, sem abban, hogy ez egy ilyen szituációk közepette működőképes lenne, de ez csak az én véleményem. Mindenesetre az biztos, hogy azért a romantikus szál abból az okból kifolyólag, hogy enélkül túl száraz lett volna, mindenképpen kellett bele.
Amit még kiemelnék, hogy azért a könyv nagy részében nem lehetett kisilabizálni, ki mit fog lépni legközelebb és ezért plusz pont, mert az, valljuk be, elég kellemetlen tud lenni.
Mindenkinek ajánlom a könyvet, és azt kell mondjam az írónő ezennel állandó helyet bérelt magának a polcomon.
Zsú
10/10
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése