Christina Baker Kline - Árvák vonata

Régóta várt már ez a kötet is a polcomon, de most eljött az ő ideje.

"Az idő összesűrűsödik és kisimul. 

Nem egyenletes az eloszlása.

 Bizonyos pillanatok megragadnak az ember elméjében,

 mások örökre eltűnnek."

A történet dióhéjban:
Az "Orphan Train Movement" egy olyan jóléti program volt 1854 és 1929 között, amelyben árva, otthonról elszökött, vagy elveszett és az utcán tengődő gyermekeket gyűjtötték össze Észak Amerika keleti partvidékének nagyvárosaiból, hogy vonattal csapatonként elszállítsák őket nyugatra, a vidéki területekre, ahol vagy szerető és gondoskodó szülőkhöz kerültek, akik örökbe kívántak fogadni egy gyermeket, vagy olyan farmerekhez, vállalkozókhoz, akik csak ingyen munkaerőként tekintettek rájuk, és mondhatni éhbérért dolgoztatták őket.
 A kilencvenes éveit taposó Vivian Daly is egyike volt azoknak a gyermekeknek, akik a lelencvonaton utaztak ismeretlen jövőjük felé. De erről nem igazán beszél, mígnem egy napon munkát nem ad egy fiatal lánynak, akiről nem is sejti mennyi közös vonásuk van.
Molly utolsó lehetősége, hogy elvállalja a közhasznú munkát, amelyben rendet kell raknia Vivian padlásán, vagy a fiatalkorúak börtönében végzi. Az idős hölgy és a fiatal leány lassan megnyílnak egymás előtt, és ahogyan a padláson sorra kinyílnak a dobozok, úgy tárulkozik elénk Vivian múltja, és lassan világossá válik az is, hogy bár rengeteg idő eltelt azóta, valami mégsem változott, az árvák sorsa, most is hasonló, csak a körülmények változtak...

Alexandra kiadó 2014
312 oldal

Azt hiszem rengeteg mondanivalója van ennek a történetnek, kár ezeken átsiklani. Ott van például, az az eltelt majdnem száz év, és az elárvult, vagy valami oknál fogva intézetben nevelkedő gyermekek ugyanúgy éreznek ma is. Biztonságot, törődést keresnek, egy család melegét. Ugyanúgy álarcot öltenek magukra, ami mögött valahol ott bújik meg az igazi személyiségük, de hogy is mernék szabadjára engedni a körülményeik között. Tűrnek, beletörődnek, és vagy szerencséjük lesz, vagy sem...

 Valahogy tényleg így láthatták és láthatják a világot ezek a gyerekek. Teljesen reményvesztettek, amikor már minden mindegy, csak egy dolog számít, a túlélés. Senkiben sem bízhattak, hiszen a legtöbben csak ingyen munkaerőt láttak bennük és állatként bántak velük, sőt sokszor talán még az állatokkal is jobban bántak, mint velük. Illetve ugyanezt az "engem már semmi nem érdekel" érzést sugallta Molly is a jelenben, és én valóban úgy gondolom, hogy ez így van a valóságban is.

 Nem tudom viszont megérteni végül Vavian miért döntött úgy ahogy. Hiszen ha az ember már mindent elveszített az életben ami számított neki, miért mond le az egyetlen dologról, ami még erőt, szeretetet, és életcélt adhatott volna neki. Ugyan értem én, hogy egyben minden egyes nap emlékeztette volna mindarra, amin keresztülment, mégis, magában hordozta volna, akit igazán szeretett.
Molly története is nagyon tetszett, főként a folyamatos változása, személyiségfejlődése, ahogy előtör a valódi énje, az amit mások elől maszk alá rejt.
Ami viszont nekem hiányzott az Molly történetének a lezárása, valahogy ő ott ragadt a végén a történetben. Értem ugyan, hogy Vavian mellett békére lelt, de kíváncsi lettem volna, hogy alakul tovább a története. Ezt leszámítva viszont engem nagyon elragadott a történet. Már csak azért is mert még soha nem halottam a lelencvonatokról. Remek olvasmány, minőségi kikapcsolódás. Örülök, hogy a polcomon tudhatom ezt a könyvet.

 Zsú

10/10

Meg kell említenem, hogy végzettségem okán én is voltam gyakorlati időn egy gyermekotthonban, és amikor a picik csoportjába először beléptem, az első megszeppent pillantások után hozzám szaladva, szinte csimpaszkodtak a lábamba, mintha csak egy régi ismerőst látnának. Szavak nélkül is érti őket az ember, ha belenéz a szemükbe. "Engem is vegyél fel egy picit." "Érints, és ölelj meg."
Legszívesebben mindet hazavittem volna, és szégyen ide, szégyen oda, engem bizony megviseltek azok az órák, amiket ott eltöltöttem. Minden elismerésem azoké, akik értük vannak, értük dolgoznak.

Edward Kelsey Moore - Szikomorfán születtem

Kellett most nekem valami csajos, könnyed, humoros olvasmány, és mivel már rég itt csücsül a polcomon ez a kötet, hát belekezdtem.

"...amit mi csodának hívunk, az valójában pontosan az, aminek történnie kell. S mi vagy megyünk vele, vagy az útjába állunk."

Fülszöveg:
" - ​Irtó ronda ez a ruha rajtad… A nagymamám varrta nekem. Szépen tud varrni, de már nem lát. – Azzal a szájába tömött egy másik karamellát, és hozzátette: – De nem ez a legrondább. Azt majd holnap veszem fel.”
Ezzel a párbeszéddel indul két kislány életre szóló barátsága az ötvenes években, és hamarosan elválaszthatatlan társuk lesz egy harmadik is, akivel a poros amerikai kisváros közismert trióját alkotják. Évtizedekkel később még mindig törzsasztaluk van Earl mindenki által kedvelt, Amennyi beléd fér nevű vendéglőjében.
Itt ebédel – családostul – a vasárnapi istentiszteletek után a három, immár középkorú barátnő is: a különös képességekkel bíró Odette, Clarice, a háziasszonyok gyöngye és a gyönyörű Barbara Jean. Már mindhárman megtalálták lelki nyugalmukat, de nem akármilyen éveken vannak túl. Hogy mi történt velük és Amerikával a megelőző évtizedekben, azt fergeteges humorral beszéli el a szerző, aki úgy mesél emberi gyarlóságokról és érzelmekről, hogy közben minden figurát megért és szeret. Edward Kelsey Moore, a chicagói csellista-író könnyes-vidám regénye kiváló szórakozást ígér."

I.P.C. 2014
384 oldal

Bevallom, nem túlzottam csigázott fel ez a fülszöveg, sőt, amikor elkezdtem a könyvet még azon is elgondolkodtam, úgy a 150. oldal táján, hogy inkább visszateszem pihenni a polcra.  Úgy éreztem csak pörögnek a lapok, de ez a történet nem halad semerre se.

De aztán nagy nehezen belelendült a történet, és nem is akárhogy. Kicsit a jeleneteket a Született feleségek című filmsorozathoz tudom hasonlítani.
Három teljesen átlagosnak tűnő, mégis a maguk módján különleges sorsú nőt ismerhetünk meg, akik egy egész életen át a legjobb barátai egymásnak.
Clarice az odaadó feleség, és ígéretes tehetség, de az élet nem azt szánta neki, amire számított.
Odette a szókimondó, bátor asszony, akit még élete alkonyán is próbatétel elé állít a sors.
Na és persze Barbara Jean, az örök szépség, aki valamikor régen talán rosszul döntött, és nem tudja még, hogy sosem késő...
Váltakozva járunk múltban és jelenben, így ismerjük meg, hogyan is jutott a három elbűvölő kislány a mindenki által annyira áhított révbe.
A végére egy szép kerek történetet kaptam, ami így összességében remek kikapcsolódás volt, hiszen megnevettetett, megsiratott, kellőképpen kikapcsolt. Voltak ugyan benne olyan pici kis részek, amikor elkalandoztam, illetve előfordult az is, hogy nem voltam képben a szereplőkkel, de úgy érzem ez nem von le a könyv értékéből, hiszen egy nagyon szívmelengető történetet ismerhettem meg, szerethető szereplőkkel. Ez az a fajta könyv, aminek bezárása után elfog az elégedettség, és megcsillan a remény a szívünkben.

Zsú

9/10

"Kész csoda, gondolta Clarice, hogy ez az ördögi, örök időktől létező, megzabolázhatatlan érzés, a szerelem képes egyszer felütni a fejét, és mindent összezavarni olyankor is, amikor az ember már a legkevésbé sem számít rá."

Julianne Donaldson - Blackmoore

Szerintem nincs senki az olvasóközösségben, aki ne választott volna egy könyvet csakis a borítója miatt. Ez történt most velem is.

" Nincs megindítóbb látvány az odaadó, megingathatatlan szeretetnél."

Fülszöveg:
" Kate ​Worthington jól tudja, hogy soha nem mehet feleségül kiszemeltjéhez, ezért elhatározza, Indiába utazik, hogy megzabolázza nyughatatlan lelkét, és megszabaduljon kellemetlen családjától. Kotnyeles édesanyjának azonban más tervei vannak. Az asszony alkut köt Kate-tel: elutazhat Indiába, de csak akkor, ha egymás után három házassági ajánlatra is nemet mond.
Kate, hogy teljesítse a megállapodást, az impozáns Blackmoore-i kastélyba utazik, és kedves gyerekkori pajtásához, Henry Delafieldhez fordul segítségért.
Ám ha szívügyekről van szó, nincs helye alkudozásnak, és a legalaposabb tervek is dugába dőlhetnek. A zord, szeles észak-angliai partvidéken Kate végül kénytelen szembenézni az igazsággal, amit még saját maga előtt is titkolt.
Lehet, hogy éppen az a házassági ajánlat szabadítja meg a szenvedéseitől, amit feltett szándéka elutasítani?"

Könyvmolyképző Kiadó 2016
340 oldal

 Van, hogy véletlenül egy új kedvencre lelsz, de van, hogy nem igazán sikerül jól a választás.
Az igazság az, hogy egyszer már beleolvastam a könyvbe, de nem találtam túl érdekfeszítőnek, így letettem, de én nem szoktam félbehagyni könyveket, így eljött ennek is az ideje. Kicsit felturbóztam az érdeklődésem a molyos pozitív véleményekkel és belevágtam.
Először nem szimpatizáltam a főszereplővel, egy kis törtető, akaratos, naiv csitrinek láttam, de szerencsére, egész szép kis jellemfejlődésen ment keresztül a könyv végére, így sikerült kicsit megkedvelnem. Ami nagyon tetszett, az a történet színhelye és maga a korszak. Imádom az észak angliai partvidéken játszódó romantikusokat és nagyon tetszett az írónő leírása a környezetről, teljesen bele tudtam képzelni magam. Örültem, hogy a könyvben kulcsszerepet játszik a barátság, a bizalom, ezekről mindig szívmelengető érzés olvasni. Egy igazán kedves, a velejéig romantikus kis olvasmány, és igaz, ahogy a borítóján is írják, hogy amolyan Jane Austen-os.
De (Mert sajnos van de.) nekem valami hiányzott a történetből. Valami apró kis plusz, amitől könnyedebben emlékeznék a történetre, mert szégyen ide, szégyen oda, pár napra rá, hogy leraktam a könyvet szinte nem is emlékeztem, mi is történt pontosan a végén.
 Így összességében, egy nagyon szép kis kerek romantikus történet, ugyan tele klisékkel, mégis szerethető a helyszín és a karakterek miatt, de, ha igazán őszinte akarok lenni, bizony ráfért volna még egy kis izgalom. Ennek ellenére, szívesen ajánlom a romantikusok kedvelőinek.

Zsú    

8/10

Molnár Ferenc - A Pál utcai fiúk

 Általános iskolás egyik kedvenc történetem osztom meg veletek Molnár Ferenctől A Pál utcai fiúkat!

Fülszöveg:
"Játék és harc, barátság és árulás, győzelem és halál. Molnár Ferenc regénye már száztíz éve a fiatal olvasók kedvence: az idők során készült belőle némafilm, hangosfilm, színdarab és zenés játék, közel két tucat nyelvre fordították le, több országban lett kötelező vagy ajánlott olvasmány. Szereplői – akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei – ma már az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol otthon érezhetjük magunkat, akárcsak a Pál utcai fiúk a grundon. A regény alapján készült, azonos című zenés játékot Marton László rendezésében a budapesti Vígszínház mutatta be 2016. november 5-én. Jelen kiadás a nagy sikerű színdarab emlékezetes pillanatait idézi fel Gordon Eszter színes fotóinak segítségével."

 Móra könyvkiadó 2015
       206 oldal

Ismét egy kihíváshoz kerestem könyvet a Molyon, méghozzá egy kötelező olvasmányt kellett elolvasni. Erre a könyvre esett a választásom. Akkoriban is nagy hatással volt rám ez a történet. Most újraolvasás során ismét mély benyomást tett rám.

A történet 1889-es budapesti ifjúsági életbe kalauzolja el az olvasót. Két egymást ellenségnek tartó gyerekcsoport egymás elleni küzdelmét követhetjük nyomon. Egyik csapat a Pál utcai fiúk akiknek a főhadiszállása a grund, és vezetőjük Boka János. A másik csapatot a vörösingeseket  Ács Feri vezeti és Füvészkertbe van a főhadiszállásuk. Mindkét csapat katonás rendet követ, rangok alapján különböztetik meg egymást. Tábornoktól a közlegényig mindenki megtalálható a sorban.
Jobbára a Pál utcai fiúk életét mutatja be az író, iskolás és a délutáni elfoglaltságukat. Főhőseink közül a kis közlegény Nemecsek Ernő és barátja a kapitány Boka János nőtt legjobban a szívemhez. A kis közlegényt mindenki csak utasítgatja nem nézik igazából semmibe, de a maga módján mindig kitűnik a többiek közül. Többször is bátor tettet visz véghez, hol egyedül, hol csapatársaival (zászló visszaszerzés az ellenségtől, Ács Feri két vállra fektetése a csatában, Geréb leleplezése, stb). Szegény többször is kénytelen ruhástul a vízbe kényszerülni, ez okokból kifolyólag összeszed egy tüdőgyulladást.
A vörösingeseknek nem igazán volt játszóterük, ezért a grundot szemelték ki maguknak. Ott szerettek volna labdázni. Mivel ez a terület a Pál utcai fiúké volt, ezért hadat üzentek nekik. Őket Geréb is segítette aki árulóvá lett, és átállt a vörösingesekhez. Igazából nem vették be maguk közé csak kihasználták céljuk érdekében. Hogy miként zajlott a csata és hogy alakult a történet vége ezt a könyv elolvasásával tudhatjátok meg.

Összességében nagyon élveztem a könyvet így idősebb fejjel is. Kalandos, humoros, tragikus jelenetek is megtalálható benne, igazi ifjúsági történet. Mindenkinek csak a figyelmébe tudom ajánlani. Egy ilyen történet méltán került a kötelező olvasmányok közé.

Krisztián  

10/10

Leila Meacham - Somerset /Somerset 1./

Vannak könyvek, amik türelmesen várják a sorukat a könyvespolcunkon, viszont vannak olyanok is, amik szinte minden héten megkísértenek, csábítgatnak, olykor-olykor leveszem őket a polcról, átlapozom, bele-beleolvasok. Ilyen volt ez is, de valahogy mégsem kezdtem bele, mind ezidáig.

 "Mert amíg csak sejtünk valami rosszat, addig még reménykedünk is, hogy tévedünk. A bizonyosság azonban egészen más" 

A történet dióhéjban:
Jessica Wyndham, egy gazdag rabszolgatartó ültetvényes lánya, ám ahogy cseperedik egyre inkább áll a feketék oldalára, sőt egészen odáig fajulnak a dolgok, hogy a lány 18. születésnapja előtt csatlakozik az abolicionista mozgalomhoz. (vagyis a fekete rabszolgákat támogató, az ő szökésüket segítő önkéntes válik belőle) Mivel a családja viszont eme életmódból tartja fenn magát, hamar kiderül, hogy Jessica nem maradhat közöttük. Apja elküldi őt a családi birtokról, de nem akármilyen feltételekkel...
Silas Toliver elkeseredettségében, mivel édesapja semmit nem hagyott rá, útra kel legjobb barátjával Jeremy Warwickkal, hogy valóra váltsa álmát Texasban, a lehetőségek földjén, és saját gyapotültetvénye legyen.
 A két család reményvesztett fiataljainak sorsa összekapcsolódik, és annak ellenére, hogy a kötelékük mohóságból, önzőségből és érdekből született, generációkon átívelő szoros barátság fonódik belőle.Viszont számolniuk kell azzal, hogy ez bizony áldozatokat követel.
A polgárháború próbára teszi a rabszolgatartók életét, és sokan sajnos ahogy véget vet az amerikai polgárháború ennek az életformának, már nem képesek újjáépíteni az életüket.

Szerelem, barátság, hűség, és egy életen át tartó küzdelem - Ezekkel a szavakkal tudnám leginkább leírni a történetet.
Talán azért is ragadott ennyire magával, mert nem erre számítottam.
Egészen különleges történet bontakozik ki előttünk, ahogy a fiatal Jessica a szülői intelmek ellenére is kiáll az akarata és a meggyőződése mellett, annak dacára, hogy tudja ez biztosítja számára a megélhetést. Ez a bátor fiatal nő nem is sejti, hogy micsoda száműzetés vár rá, egy olyan élet felé, ami előreláthatólag semmi jóval nem kecsegtet.

 Nagyon könnyű olvasmányos stílusban meséli el a történetet, ezért a könyv vaskosságához képest jól lehet vele haladni. Külön pont a kis rövidke fejezetekért, imádtam, hogy egy egy kis részecske majdnem mindig egy jelenetet takart.
Remek kis karakterek lapulnak a könyvben. Hamar megkedveltem Jessicat és Silast, és minden egyéb szereplőt is. Ami egy kicsit nekem hiányzott az Tippy, olyan hamar kikerül a képből, bár megértem hogy miért, mégis hiányzott.
Nem olvastam még rabszolgasorsot feldolgozó történetet, ezért is fogott meg talán ennyire.

Volt egy kis időszak a könyv eleje felé, amikor egy kicsit elbizonytalanodtam, mert olyan gyorsak voltak a témaváltások, a visszaemlékezések, hogy hirtelen nem tudtam, hogy most a jelenbe vagyunk, vagy még valamire visszaemlékszik a jelenet szereplője, de lehet hogy csak én voltam egy kicsit figyelmetlen, mindenesetre belejöttem hamar, és azt hiszem ez az egyetlen negatívum amit fel tudok hozni a könyvvel szemben.

Összességében nagyon tetszett a történet, rengeteg minden történik, nagyon sűrű, de mégis könnyed, szívet melengető, ajánlom mindenkinek, és hamarosan érkezem a következő résszel, a Rózsák című kötettel.

Zsú

10/10

I.P.C. Könyvek 2014
 592 oldal

 "-A háború nem más, mint hibás döntések tragikus sora,..."

 Az írónő:

Tyll J. Pollman - Farkasok vándorlása /Vandálok 2./

 Máris a végére értem a Vandálok sorozat következő részének, a Farkasok Vándorlásának!

"Sebek borítják testemet, mintha az istenek térképet rajzoltak volna a bőrömre. Talán, hogy öregkoromban emlékeztessenek, ki voltam, hol jártam, mit végeztem."

Fülszöveg:
"Revrik ​és vandáljai, a farkasok, alig szereznek maguknak otthont a szép és élelemben gazdag Lacus (a mai Balaton) partján, újabb kihívással kell szembenézniük. A Pannoniát uraló gótok úgy érzik, elérkezett az ideje, hogy a Római Birodalom szívéig, az örök városig meneteljenek, és a meggyengült, ezer sebből vérző birodalmat térdre kényszerítsék.
Revriknek és farkasainak ebben a nagyszabású hadjáratban kell részt venniük a vandál király utasítására. Revriknek azonban hamarosan rá kell jönnie, hogy törzsével együtt kegyetlen hatalmi játszmák kellős közepébe került, és a tét nem kevesebb, mint az egész vandál nép sorsa és fennmaradása…"
  

Alexandra könyvkiadó 2014

      496 oldal

Az első kötet nyújtotta élmények sarkalltak, hogy minél hamarabb belekezdjek a következő részbe. Nagy izgalommal és lelkesedéssel vetettem magam az oldalak közé, és ismét nem csalódtam. A második rész ott folytatódik ahol az első rész véget ért. Az eleje túl nyugisan indult, de sejtettem ez nem lesz így sokáig, és ez hamar be is igazolódott. Ahogy haladtam az olvasásban úgy pörögtek fel az események és jöttek az izgalmas fordulatokkal teli kalandok.

A második kötetben Revrik népének igazi vezetőjévé és tehetséges hadvezérévé válik. Nem kérdőjelezik meg döntéseit, még ha nem is mindig helyesek. Ismét szép és néha zord helyszíneken vezet a törzs útja,  (Római Birodalom belső provinciái, Alpok magas téli zord hágói,Gallia sík vidéke) ami sok csatába és kalandba sodorja őket. Emberei, barátai és szövetségesei kitartanak mellette, hogy az új hazába vezető utat együtt küzdjék le. Hogy ez-e a megfelelő út, amire kényszerül, és elérik-e a célt, azt a könyv elolvasásával megtudhatjátok.

Számomra a második kötet is nagyon izgalmasra sikeredett. Nem nagyon tudtam letenni, és szerencsére volt időm is, hogy hamar kiolvassam. Felejthetetlen élményt nyújtott a hideg, ködös, esővel tarkított téli napokon. Nagy reményekkel várom a harmadik kötet megjelenését. Remélem minél hamarabb kezemben tarthatom és olvashatom tovább Revrik és törzse történetét.

10/10

           
                Vandálok sorozat részei:
                                             1: Farkasok Születése /Vandálok 1./

Tyll J. Pollman - Farkasok születése /Vandálok 1./

 Nagyon izgalmas kalandregényt szeretnék megosztani most veletek; Tyll J. Pollmantól a Farkasok Születése. /Vandálok 1./

"Nem tudom, mi volt a születésem előtt, nem tudom, hogy mi lesz a halálom után. De neked meg kell tudnod, ember, hogy mit végzett a népem. Odin népe. Akiket úgy hívtak: a vandálok!"

Fülszöveg:
"Revrik, ​egy vandál törzsfő fia korán megtanulja az aljas árulás és cselszövés keserű leckéjét. Menekülnie kell törzsétől, és gyermekkorát is maga mögött hagyva olyan kalandsorozat hősévé válik, amely végigkalauzolja az olvasót a IV-V. századi ismert világ szinte valamennyi színterén: a vad hunoktól a fényűző Szasszanida Birodalmon át egészen az akkori civilizáció szívének számító, romlott Rómáig. Revrik viszontagságos útja során férfivé és erős harcossá válik, miközben az ő nézőpontjából láthatunk rá a hanyatló római civilizáció még romlásában is lenyűgöző világára, a felemelkedő kereszténység visszáságaira és nem utolsó sorban a nomád kultúrák friss és feltartóztathatatlan erejére. Revrik népével és népéért harcolva indul el a korabeli civilizáció határvidékéről, hogy új hazát keressen magának, és a forrongó világban szinte lehetetlen megjósolni, hogy útja hol ér véget…"

Alexandra könyvkiadó 2013
616 oldal

Erre a nagyszerű könyvre egy könyvesboltban sétálgatva bukkantam rá. Először a borítója fogott meg, majd belelapoztam és elolvastam a hátulján lévő szöveget és egyből tudtam, hogy ez kell nekem. Hazaérve utánaolvastam és mindenfelé csak jókat írtak róla, illetve akkor tűnt fel az is, hogy van még egy megjelent része a történetnek. Végül meg is vettem mindkettőt és egyenesen fejest is ugrottam az első részbe.

A történetünk valójában nem más, mint a főhős, Revrik memoárja. Egészen a gyerekkorától indul a történet (iu.395). Mindjárt az elején nagy tragédia éri, édesapja halálában, akit tőrbe csalnak, de Revrik megpróbáltatásai ezután kezdődnek csak igazán. Életcéljává tűzi ki, hogy bosszút áll apja gyilkosain, és mindig ezt tartja szem előtt akármerre is veti a sors. Ennek a célnak a megvalósításában hűséges barátai segítik akik végigkísérik kalandokkal teli útján. Hogy sikerül-e elérnie a célját? Ezt a könyv elolvasásával megtudhatjátok.

Pollman kíválóan választott izgalmasabbnál izgalmasabb helyszíneket a történethez. Elkalauzolja az olvasót a Hunok világába ahol Revrik férfivá érik és féligmeddíg hunná válik. A Perzsa birodalomba, majd Karthágóba és innét jut el Rómába, ahonnét már nem sok híja, hogy visszatérjen szülőföldjére saját törzséhez.

Nagyon könnyen lehet olvasni a könyvet, folyamatosan fenntartja az olvasó figyelmét. A jó helyszínek, a véres, néha brutálisan leírt csatajelenetek, izgalmas kalandok teszik ki a könyv oroszlánrészét hitelességet adva a korszak alapvető hangulatáról.

Összességében  nagyon tetszett a könyv, sok élménnyel és vidám pillanattal lettem gazdagabb. Különösen az tetszett, hogy Revrik majdnem mindig azért kényszerült egy adott helyről továbbállni, mert valakinek az asszonyával összeszűrte a levet és annak ellenére, hogy ez (többször is) majdnem az életébe került soha nem tanult az esetből!

" És mint oly sokszor az életemben, amikor fenekestül felfordult minden, csak egyetlen dolog okozhatta ezt. Egy nő."

Mindeniknek ajánlom, aki szereti a kalandregényeket, véres csatajeleneteket, izgalmas történelmi helyszíneken játszódó történeteket. Nagy kíváncsisággal vágok bele a második részbe, hogy alakul tovább Revrik és barátainak, törzsének története.
                                                                                                                                         Krisztián

10/10 

Tim Severin - Sifwulf a száműzött (Sigwulf 1)

 Egy új sorozat első részét hozom most nektek Tim Severintől Sigwulf a száműzött.

Fülszöveg:
"FRANKHON, ​​KR. U. 780
Sigwulf, a jelentéktelen szász herceg családját lemészárolja Offa, Mercia királya. Az Ördög jegyét viselő – felemás színű a szeme – Sigwulfot azonban nem merik megölni, inkább Károly frank király, a későbbi Nagy Károly udvarába száműzik. A fiatal herceg itt csak saját magára számíthat, miközben egyre nyomasztóbb jósálmaival is igyekszik megbirkózni.

Elnyeri Hroudland gróf, Károly nagyratörő és hatalmas unokaöccse barátságát – ám közben többször is megpróbálják megölni. Amikor egy véletlen folytán a birtokába került az Álmok könyve, egy az álmok értelmezésével foglalkozó, ritka szöveg, még Károly figyelmét is magára vonja. A könyv azonban csalóka útmutatónak bizonyul az árulások világában. Sigwulfot Hispániába küldik, hogy a szaracénok ellen kémkedjen, de hamarosan döntenie kell: újonnan szerzett szaracén barátaihoz legyen hűséges, vagy Hroudland grófot segítse a dicsőség, az arany, sőt a Szent Grál keresésében.
Sigwulf jóslatai sorra valóra válnak, de gyakran nem úgy, ahogyan számítanak rájuk, és a végső nagy csata felé sodródva egyre tisztábban látszik, kik a valódi ellenségei…"

Gold Book 2016
312 oldal

Erre a könyvre a könyvtárból kifele jövet akadtam rá az újdonságok között. Nem ezt a könyvet szerettem volna kihozni, de nem bántam meg, hogy mégis erre a esett a választásom. Most olvastam először  olyan sorozatot, amelynek csak az első kötete jelent meg. Eddigi olvasásaim során mindig lezárult sorozatokat olvastam és végigkövethettem az egész történetet. Most várhatom a további kötetek megjelenését, hogy folytatódjon a történet.
Olvastam már Severintől és nagyon tetszik a stílusa, ahogy ezeket a történeteket bemutatja. Az eddig általam nem ismert Frank Birodalomba kalauzol el minket. Bepillantást ad az akkori történésekbe a főhős Sigwulf történetén keresztül. Helyszínekben is bővelkedik a történet. Olvashatunk Nagy Károly udvaráról, Hispániába Zaragozáról, Pireneusokon keresztülvezető veszélyekkel teli utakról, hadjáratról, hegyi csatáról. Továbbá több típusú népekről mint például a baszkok, szaracénok, frankokról.

Szerintem egy jónak induló sorozat első bevezetőkötete. Engem meggyőzött, hogy ha megjelenik a következő rész mindenképp elolvassam. Addig is többek között Tim Severin más sorozatával hangolódom majd a következő kötet megjelenésére!

                                                                                                                                     Krisztián

9/10

Bear Grylls - Tűzön-Vízen át

 Most egy izgalmas önéletrajzot hozok nektek Bear Grylls - Tűzön-Vízen át című könyvét!

Fülszöveg:
"Bear ​​Grylls mindig is a legnagyobb kihívást jelentő kalandokat kereste! A Wight-szigeten nőtt fel, ahol az apja már kiskorában megtanította vitorlázni és hegyet mászni. Nem csoda hát, hogy Bear az iskolaévei alatt gyakran gyakran kilopózott éjjelente, hogy megmásszon egy-egy tornyot. Tizenévesen a hegymászásban és a küzdősportokban találta meg élete értelmét. Az ifjú kalandort ezek a szenvedélyei juttatták el a fenséges Himalájára és Japánba, ahol egy igazi nagymester edzőtáborában tanult karatézni. Hazatérve nagy fába vágta a fejszéjét: részt vett a Brit Különleges Erők hírhedten kemény felvételi vizsgáján, hogy bekerüljön a Különleges Légi Alakulat (Special Air Service, SAS) 21. ezredének tartalékos állományába, ahol a végsőkig próbára tették mind testi, mind szellemi tűrőképességét. Ezt követően Afrikában szörnyű ejtőernyős baleset érte: Bear gerince három helyen is eltört, és kérdéses volt, hogy valaha képes lesz-e újra járni. Ő azonban az orvosok várakozásaira rácáfolva, mindössze tizennyolc hónappal később megmászta az Everestet – huszonhárom évesen, a valaha volt egyik legfiatalabb hegymászóként, akinek ez sikerült. Ez azonban még csak a kezdetét jelentette hihetetlen kalandjainak…"

Ezt a könyvet ajándékba kaptam kedvesemtől, egyszer már olvastam, még mielőtt bejegyzéseket írtam volna olvasásaimról. Másodszorra is nagy élményt nyújtott. Bár ismertem a történetet már, de most a részletek is megmaradtak bennem, nemcsak a főbb események.

A könyv szerkezetileg nagyon jól van felépítve. Elején őseiről, szüleiről mesél, ír a gyerekkoráról, majd az általános és a gimnáziumi éveiről. Próbálta ezeknek az időknek egy-egy kiemelkedő történetét elmesélni, ami számára fontos volt. Sokat köszönhet elsősorban apjának, aki sok mindenben támogatta és édesanyjának, aki mindig mellette állt akármibe is vágott bele.Majd két legfontosabb történetét osztja meg az olvasóval. Egyik az, hogy jelentkezik a Különleges Légi Alakulat rostájára, amelyet másodjára sikeresen teljesít a másik fő történet az, hogy megmássza a Mounteverest-et. Ezeket a barátai, szülei, támogatói, bajtársai segítségével küzdötte le. Nagy akaraterő, kitartás, túlélőösztön, bátorság, hit és még sorolhatnám amik segítségével hajtotta végre  az eléje kerülő akadályokat. A történet végén feleségéről, gyerekeiről és a tv-s sorozatáról ír még. Sokat köszönhet családjának is akik szintén támogatták további tervei megvalósításában.

Nem ez volt az utolsó könyv amit Bear Grylls-től olvastam. Másnak is ajánlom nyugodt szívvel, aki szereti az izgalmas önéletrajzokat, történeteket. Számomra felejthetetlen élményt nyújtott.
                                                                                                                                      
                                                                                                                                       Krisztián

10/10
Jaffa kiadó 2012
368 oldal

Kate Morton - Az elfeledett kert

Már nem emlékszem, hogy pontosan miért kerestem ezt a könyvet, de a könyvtárban a számítógépes rendszer szerint bent volt, a gyakorlatban viszont senki nem találta. Így esett hát, hogy lecövekeltem és nem voltam hajlandó eljönni, míg nálam nincs a kötet, még ha ezzel a könyvtárosok idegeire is mentem. Így utólag,: bocs, de nem bántam meg.

"- a múlt olyan mint valami régi barát.

 Néha csak úgy beállít 

hívatlanul és el sem megy!"

A történet dióhéjban:
 A cselekmény 3 idő síkon fut, pontosabban 3 generáción ível át.
  Az első az 1900- as évek elején, ahol a különös Mountrachet családdal ismerkedhetünk meg. Az ő állandóan beteg kislányuk Roze, és a családtól elszökött nagynéni elárvult leánya, Eliza között tündéri barátság szövődik, amit idővel beárnyékol az immár felnőtt Rosé önzősége.
A második szál főszereplője Nell, aki az 1975 ös években jut el életének arra a pontjára, amikor halaszthatatlanul fel szeretné kutatni a gyökereit. Ugyanis Nell egy 1913- ban Ausztráliából Angliába tartó hajón èrkezett egyes-egyedül. Nell mióta ezt megtudta nem találja a helyèt és mindent hátrahagyva fog bele a kutatásban.
A harmadik szál "napjainkban" 2005- ben játszódik. Cassandra, Nell unokája, aki örökségül kapja a családi rejtélyt, útra kel, hogy befejezze, amit Nell elkezdett, hogy megfejtsék, vajon ki hagy egy fél világot átszelő hajón egy kislányt eges-egyedül?

" Ha lenyelte volna Mary egyik karácsonyi díszét, a szegfűszeggel megtűzdelt narancsot, akkor sem érezhette volna betegebbnek magát. Irigység, ez a neve ennek a csomónak. ... Irigység, suttogva az éles szót Eliza, és érezte, amint a szája belsejét szúrják a mérgezett tüskék. "

Sok mindent lehet mondani erre a könyvre, de azt, hogy összecsapott, azt tuti nem.
Egy ilyen terjedelmű könyvben általában talál az ember olyan részeket, amiket unottan lapoz. Na én ebbe azt nem találtam.

Az egyetlen ellenérv, amit a könyvvel szemben fel tudtam hozni az Cassandra alakja, amivel egyszerűen nem tudtam megbarátkozni. Mondjuk, már alapjában ettől a névtől is a hideg ráz, bocsánat a Cassandráktól. :-) Na és persze a szemöldökemelgetés. Ugyanis a szereplők annyit "emlegették a szemöldöküket, hogy az már már kezdett idegesítővé válni. De most tényleg, más reakciót nem produkálhattak volna?
Egyébként ezeket leszámítva a szereplők mind imádnivalók. Lenyűgöző, szinte hibátlanul felépített családregény. Tele titkokkal, intrikával és persze az elmaradhatatlan szerelemmel és járulékával a szenvedéssel. 
A végkifejlet ugyan már előre sejthető, mégis melegséggel tölti el az embert. Na és a történetbe szőtt mesék...egyszerűen zseniálisak.

Zsú

 9/10

Könyvmolyképző 2011
622 oldal

"A korai halál kilátása más-más hatással van mindenkire. Némelyeket korukat, tapasztalataikat meghaladó érettsèggel ruház fel, s ez szép természetté, lágy magatartássá virágzik. Mások szívét azonban kőkemény jégréteggel vonja be. S ez a jég, ha rejtve marad is, teljesen sosem olvad fel."

Khaled Hosseini - Egyezer tündöklő nap

Azt hittem Hosseini már nem tud nekem többet adni. De valójában már règesrèg tudtam, hogy mindhárom könyve kell nekem. Itt vannak a polcomon ès figyelnek. Várják, hogy újra kinyissam őket. Nem kell attól félnikük, hogy elfelejtem őket.

  "Eszébe jutott, hogy Náná egyszer azt mondta,

 minden egyes hópihe egy megbántott nőt jelent

 valahol a világban.

 Hogy minden sóhaj felszáll az égbe,

 ott felhőkbe gyűlik, ami aztán apró darabokra törik,

 és a darabok csendesen lehullnak az emberekre."

FÜLSZÖVEG:
"Afganisztán, 80-as évek. A perzsa kultúra egykori bölcsőjének életét ellehetetleníti a terror és a háború. Mirjam a társadalomból kivetett törvényen kívüliként születik, s kamaszkorában még azt a kevés szeretetet is megvonja tőle a sors, amit gyerekként még megkapott. Leilára akár boldogság is várna, ha életét nem forgatná fel mindenestől a véres háború. A két nőt közel hozza egymáshoz a szenvedés és a szeretett emberek elvesztése, sorsuk összefonódik a kegyetlen férfivilágban."

   Amilyen nagy vágyakozással, olyan nagy félelemmel vettem a kezembe a kötetet. Szeretem Khaled Hosseini stílusát, a szereplőit, a történeteit... mindent.
   Pont itt van a baj, annyira akartam, hogy ez is olyan jó legyen, mint a másik kettő, hogy rettegtem nekiállni, nehogy csalódnom kelljen. Nehogy lerombolódjon minden, amit eddig felépítettem magamban.
Az eleje bizony-bizony döcögött, de ahogy lassan kibontakoztak a szereplők, és az egész kezdett alakot ölteni, valami furcsa vágyat ébresztett bennem, egy ilyen csodás szeretettel teli, őszinte kapcsolat iránt, ami Marjam és Leila között szövődött.
  Ugyanarról az érzésről van itt szó, amit az És a hegyek visszhangozzák testvérpárja illetve a Papírsárkányok örökre szóló barátsága keltett bennem.
Annak a valószínűleg nem létező, (mondhatni már-már kihalt) irigylésre méltó kisebbségnek, aki részesedett hasonló kegyben, és megtapasztalhatott ilyen mélységes mély őszinte kapcsolatot, innen üzenem, őrizzétek meg szívetekben, nem is tudjátok, milyen szerencsések vagytok.

  Mindig olyan megsemmisítő érzelmeket vált ki belőlem az író minden története, hogy nem tudok még egy használható bejegyzést sem összehozni. Csak cikáznak a gondolataim, annyi minden van, amit el szeretnék mondani a könyvről, de egyszerűen nem lehet szavakba önteni. Mindenkinek ajánlom, aki szereti az érzelmes történeteket.
   Nem egy eget rengetően különleges történet, nincs túlzás, nincs szélsőség, mégis olyan gyönyörű, szívmelengető érzéssel töltötte tele az író, hogy öröm olvasni a mondatait. Olvassátok el, éljétek át ti is!

Zsuzsi

9/10

Libri Kiadó 2014
480 oldal
Fordította: Bobory Dóra
(Köszönöm a Libri kiadónak és a fordítónak, hogy megosztották velünk ezt az igazi élményt.)

+Egy gondolat:
A könyvben rengeteg visszautalás van. Amikor egy szereplő a gondolataiban vissza idézi egy régi beszélgetés szavait. Bárcsak így emlékezhetnénk! Bárcsak ne homályosítaná el az idő az egyetlen, és egyben legfontosabb jogos tulajdonunkat, az emlékeiket!

 "Egy száraz, meddő talajon, kívánságon és panaszon, álmon és kiábránduláson túl. Ott a jövő nem számított. És a múlt csak egy tanulsággal szolgált: hogy a szeretet ártalmas hiba, és bűntársa, a remény, álnok illúzió."

Jack London - Az éneklő kutya

 Most ismét  Jack Londontól hozok nektek egy könyvet, mégpedig Az éneklő kutyát!

Fülszöveg:
 "Az ​​amerikai író egyik népszerű és érett alkotása, egy négylábú vidám és humoros, kalandokban és szenvedésekben egyaránt bővelkedő, romantikus, de valószerű története. Mihály, az ír terrier nagy kalandjai azzal kezdődnek, hogy Mihályt (A beszélő kutya hősének, Jeromosnak a fivérét) magához csalja egy szeretetre méltó, sör- és kutyabolond hajópincér. Az imádott új gazda dédelgeti, oktatja, megtanítja ötig számolni és elővarázsolja belőle éneklőkészségét is. Felejthetetlen hónapokat töltenek együtt különféle hajókon, majd San Francisco-ban, ahol „az éneklő kutya” tartja el művészetével a Pincért és barátját. Egy pénzhajhász orvos azonban nemcsak a lepratelepre hurcolja gazdájától, hanem a szabadságától is megfosztja Mihályt. Kegyetlen állatidomítók karmai közé kerül. Itt ismerik fel és váltják ki rabságából Kennanék, Jeromos gazdái."

 Az első könyvről amiről bejegyzést készítettem az Jack Londontól  A beszélő kutya volt. Az a történet eléggé a szívembe zárult Jeromosról az ír terrierről. Akkor már elhatároztam, hogy elolvasom a testvéréről szóló könyvet. Nagyon kíváncsi voltam Mihály történetére. Nagy vágyakozással kezdtem bele és a várt élmény nem maradt el. Az állatokról szóló történetek mindig különös érzésekkel töltenek el.

Az író nagyon jól meséli el a történetet, nem hagyja ellaposodni mindig visz bele nem várt fordulatot,izgalmat. Elkalauzolja az olvasót az állatidomárok szörnyű világába, a kincskeresők hajójára és társaságába, megismerteti egy hajópincér életét. A könyv végén egy jó csattanót is tartogatott, bárki, aki elolvassa, igazán szívhez szóló befejezésre számíthat.

Mindenkinek ajánlom aki szereti az állatokat, és róluk olvasni. Nekem nagy élményt jelentett.

                                                                                                                                    Krisztián

10/10
Kossuth kiadó 2016
304 oldal

Laura Hillenbrand - Rendíthetetlen

Vikinges könyvek után kicsit mást hozok most nektek, Laura Hillebrandttól a Rendíthetetlen-t.
Nemrég Láttam a könyvből készült filmet ami nagyon tetszett és akkor elhatároztam, hogy a könyvet is kiolvasom. Nem bántam meg. A könyv, mint mindig most is sokkal többet adott.

A történet dióhéjban:
A könyv megtörtént, valós eseményeket mesél el, főhőse  Louis Zamperini.  A történet eleje Louis gyerekkoráról, és gimnáziumi életéről szól. Majd bátyja Pete hatására kezd el futni, ami  nagyon megtetszik neki. A futás életcéljává válik, és olyan sikeres lesz benne a sok edzés és kitartásának köszönhetően, hogy kijut az 1936-os Nyári Olimpiai Játékokra. De sajnos a háború véget vet a sportkarrierjének, mert behívják katonának.

Louis-t az első csapás akkor éri, amikor az egyik bevetésük során lezuhan a repülőgépük, és a nyílt,  kegyetlen óceánba csapódnak. Hárman élik túl a zuhanást és 47 napig hánykolódnak élelem és víz nélkül. Az írónő nagyon jól mutatja be ezeket a napokat, kis ízelítőt kaphatunk az emberi kitartásról, az egymás iránti bajtársiasságról és az emberi leleményességről. Hogy hogy lehet túlélni egy ilyen helyzetet? Magam sem értem, de Louis-nak sikerül.  Miután partot érnek Japán hadifogságba kerülnek. Innét indul el csak az igazi megpróbáltatás az életükben. Először a Kivégzések Szigetére kerülnek Phil-el, majd innét átszállítják, egy hivatalosan nem létező táborba őket, ahol hadititkokat, fontos katonai információkat próbálnak kiszedni a hadifoglyokból a japán őrök. Nem volt könnyű életben maradni a foglyoknak egy ilyen helyen (nem beszélhettek, nem nézhettek egymásra, leszegett fejjel kellet járniuk). De Louis szenvedése csak azután kezdődött el igazán amikor átkerült egy Tokió melletti táborba. Itt találkozott egy Japán tizedessel, Madárral (Mucuhiro Vatambeval) aki egy kegyetlen, szadista, feltehetően beteg, pszihopata őr volt, és célul tűzte ki magának, hogy megtöri Loui-t. Naponta megverte, különböző kínzási módszereket próbált ki rajta, félholtra verte de egyik sem vezetett eredményre. Louis nem adta meg magát. Megpróbáltatásai akkor értek véget amikor átszállították egy másik táborba Naoecuba és az amerikai katonák felszabadították a tábort. 

Miután Zamperini hazakerült a fogságból élete sohasem jött igazán rendbe. Hiába nősült meg és született kislánya a táborokban elszenvedett kínzások folyamatosan gyötörték, és rémálmai voltak miattuk. Az alkoholba menekült de a végén már az sem segített a szenvedésén. A változás akkor állt be életében amikor Graham (egykori bajtársa) prédikációját végighallgatta, és olyan hatással volt rá amibe tudott kapaszkodni és megtalálta a kivezető utat. Ez olyannyira sikerült neki, hogy házassága rendbe jött rémálmai elmúltak és leszokott az italról is. Ezután hosszú és boldogsággal teli életet élt, míg 97 évesen 2014 július 2-án Los Angeles-i otthonában tüdőgyulladásban elhunyt. 

Az írónő rengeteg kutatás során felgyülemlett információkból, kéziratokból, adatokból írta meg a történetet. (amit a könyv végén Köszönetnyilvánításban részletez)
A könyvben öt rész található de én három főbb részre bontanám. Az első részben az írónő élvezhetően mutatta be a főhős gyerekkorát, tinédzserkorát. Általában ezek a részek az elején nekem nemigen szoktak tetszeni de ezen nagyon hamar túljutottam. A második rész már számomra sokkal izgalmasabb volt. Izgalmakkal teli, eseménydús, néha brutális dolgokat írt le az írónő, ami az akkori valóság volt. Ezt a részt olvastam el a leghamarabb, amikor volt egy kis időm, csak olvastam és olvastam.
Nagyon szeretem az olyan történeteket amik igaz, megtörtént eseményeket mesélnek el, mert az valahogy jobban felkelti az érdeklődésem a könyv iránt. A harmadik részt is hamar letudtam, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy zárul a történet.
 A könyv elolvasása előtt láttam a könyvből készült filmet. Így kicsit más volt olvasni, de elég rég néztem meg ahhoz , hogy ne emlékezzek mindenre, csak nagyjából, hogy mik történtek benne. De így is nagy hatással volt rám a könyv. A film is nagyon jól visszaadja a könyvet, így tehát mindkettő nagyon tetszett és örülök, hogy ilyen élménnyel gazdagodtam amit a könyv és a film egyben nyújtott nekem. Bárkinek nyugodtan ajánlom mindkettőt!

                                                                                                                                   Krisztián

10/10

Cartaphilus könyvkiadó 

Eredeti megjelenés: 2010

Recenzált kiadás: 2012

496 oldal

A könyv alapján 2014-ben készítettek filmet, egy 137 perces életrajzi drámát Angelina Jolie rendezésében. A főszerepet Jack O'Connell kapta, és remekül illett is a karakterhez.

Philippa Gregory - A folyók asszonya /Rózsák háborúja 1./

Megint hangsúlyozom, kövezzetek meg érte, de én sosem szerettem a történelmet. Egy jó nagy halom az élethez nélkülözhető információhalmazként gondoltam rá, mindaddig, míg el nem kezdtem valós történelmi események köré szőtt romantikus regényeket olvasni. Például Philippa Gregory-t. Aki olyan elbűvölő és sajátos módon építi főszereplői köré a történéseket, hogy akaratlanul is magával ragad minket. 

" - A varázslat, az ima egyenlő azzal,

 hogy az ember tudatában van a vágyainak..."

 FÜLSZÖVEG:
"Egy ​​szenvedéllyel és legendákkal átszőtt történet Bedford hercegnéjéről, aki még az árulástól sem riad vissza, hogy a Rózsák háborújában megnyerje a saját csatáját.
Miután Bedford hercege, Franciaország angol régense, John Lancaster feleségül veszi Jacquettát, bevezeti őt a tudomány és az alkímia rejtelmes világába. A népes udvarban az ifjú asszonynak csupán egyetlen barátja akad: a herceg pajzshordozója, Richard Woodville, aki akkor is támasza lesz, mikor a hercegné váratlanul megözvegyül. Egymásba szeretnek, majd titokban összeházasodnak és VI. Henrik király udvarába költöznek, ahol az új királyné bizalmas barátnőjévé fogadja Jacquettát.
Woodville-ék hamarosan a Lancaster-udvar életének központi szereplőivé válnak, bár Jacquetta közben érzi: Anglia népe elégedetlen, és riválisaik, a Yorkok egyre komolyabb fenyegetést jelentenek a királyi család számára.
Miközben az asszony elszántan harcol a király és a királyné oldalán, ráébred, hogy lányára, Elizabethre ragyogó jövő várhat: egy váratlan fordulat következtében lehetősége nyílik megszerezni számára Anglia trónját és York fehér rózsáját…"

Philippa Gregory jól tudja, hogy mi kell nekünk, nőknek. Vett egy gyönyörű szép nagy kerek történetet, megtöltötte vegyesen izgalmas, kedves, és utálatos szereplőkkel. Erotikával fűszerezte, végül meghintette a tetejét misztikával, és pár csepp borzongató babonával tálalta. Isteni lett.
Egy teljesen korhű ábrázolás egy olyan időből, amikor a nő egy agyatlan, csak a gyermekszülésre alkalmas tárgynak számított.  Én legalábbis elhiszem, hogy valóban így lehetett. Az a tömérdek nehézség amit ki kellett állniuk... kívülről mosolyogtak, belül viszont ordítani tudtak volna. 
   Döbbenet, hogy mennyire babonásak, és hiszékenyek voltak az emberek, és el tudom képzelni, hogy valójában így éltek. Nevethetnékem támad, ha mondjuk valaki ebben a mai világban próbálna átkot szórni valaki másra, az emberek legnagyobb része valószínűleg csak kinevetné.

"-Olykor hiába tesz meg mindent az ember, mégis hallja,

 amit nem akar hallani és látja, amit nem akar látni..."

 Főszereplőnk személyében egy gyönyörű személyiségfejlődés tanúi lehetünk. Jacquetta naiv kislányból bölcs asszonnyá válik történetünk végére, úgy hogy megmarad a könyv minden részében szerethető karakterként.
     Nem hiszek a jóslásban, sem a babonában, sem az átkokban, én ezekhez túl földhözragadt vagyok. Viszont annyira beleéltem magam Jacquetta varázserejébe, hogy néha valóban kirázott a hideg.És ez egy újabb jó pont a könyvnek.
Nagyon szépen kidolgozott, felépített történet. Kicsit gyors léptekben haladó, néha részletekre kitérő, néha csak átsiklik az időn. Se szédítő magasság, se rémítő mélység. Könnyed kikapcsolódás, néhány könnyed délutánra.
Az egyetlen rossz érzésem a könyvvel kapcsolatban, hogy néha úgy éreztem, mintha egyszer már megírták volna a történetet, de túl hosszúra sikeredett, ezért kiollóztak belőle részeket. Na azok a részek kellettek volna még nekem.

8/10

Libri kiadó 2013
568 oldal

"...bíznunk kell a jövőben, a nagy dolgok igenis elérhetők, bátran kell járnunk az utunkat, még akkor is, ha bolondság a részünkről, hogy reménykedünk."

John Boyne - A csíkos pizsamás fiú

Én még mindig tartom magam ahhoz, hogy holokauszt történetekből sosem elég. Mindig más és más szemszögből láthatjuk, és érezhetjük át, ha még egyáltalán képesek vagyunk rá.
Hogy kaptam-e megint valami újat, azt mindjárt megtudod.

A KÖNYV DIÓHÉJBAN:
A történet a második világháború idején játszódik. Bruno, a 9 éves kisfiú édesapja SS tiszt, és egy "rendkívül fontos" feladatot kap, így családjával elköltözik egy elszigetelt területre. A kisfiú nehezen éli meg, hogy elköltöztek Berlinből, hiányoznak a barátai, és az ismerős környék, ráadásul a kis felfedező lelkű fiúcska nagyon, de nagyon unatkozik. De ahogy az idő telik, és a barátai emléke halványul, rájön, hogy magának kell valami kalandot keresnie, ha az nem talál őrá, így elindul a szobája ablakából látszó közeli "vidék"  felé, ahol az emberek mindig egyforma pizsamában járnak, és a területüket hosszan nyúló kerítés határolja. Így talál rá Shmuell-re, akit hamar megkedvel, és nemsokára, dacolva a köztük húzódó szögesdrót kerítéssel, barátokká fogadják egymást, így most már mindkettejüknek van kivel játszania...

Bruno egy dicsőséget vágyó apa és egy mindenbe beletörődő anya gyermeke. Az ő kis gyermeteg világképén keresztül tárul elénk a korszak legfontosabb jelképe, a koncentrációs táborok, és környezetük ellentéte. A maga kisfiústílusával, naivságával, és mindenekelőtt önzőségével együtt. Egyszerű, kicsit elsokallt de kerek egész történet. Kicsit vontatottnak is éreztem néha.
Őszintén bevallom, hogy nekem a film jobban tetszett. Százszor jobban átjött a mondanivalója, és a drámaiság. Nekem egy kicsit túl gyermeteg a történet, talán, ha mesélő szemszögéből látnánk, vagy mesélő, és gyerek szemszögből váltakozva...nem tudom.
Fura érzésem van vele kapcsolatban. Egyszer mindenképpen ajánlom elolvasásra, de nem lett a kedvencem. Kár, pedig a film után nagyon-nagyon vártam. :-( 
Mindenesetre, megint egy más felállással kaptunk egy kis holokauszt történetet, úgy, hogy itt nem csak az áldozatok lettek az elszenvedők.

7/10

172 oldal
Ciceró könyvstúdió

Néhány szó a filmről:
John Boyne könyve hatalmas sikert aratott a piacon, így nem is volt kérdés, hogy vászonra viszik a történetet, ami viszont a legnagyobb érdekesség, hogy a filmet teljes egészében magyar országon forgatták, 2008-ban. Sokan idegesítőnek bélyegezték a Bruno-t alakító kisfiú szerepét, de, ha valaki olvasta a könyvet, láthatja, hogy a könyvben is pont ilyen. Vagyis, jól játszotta a szerepét.
Szívvel ajánlom a filmet!

Jack London - Aranyásók Alaszkában

Újra egy Jack London könyvet hozok nektek. Hiába minden próbálkozás, most egyszerűen rákattantam.

Kitt Bellew, az újságírást felhagyva érkezik Alaszkába, hogy rokonai segítségére legyen, az egyévi élelmiszerkészletük cipelésében a Lindeman tóhoz. Itt ismerkedik meg Dagival, akivel életre szóló barátságot kötnek. A két zöldfülű fiatal együtt vág neki a rájuk váró kalandoknak. De nem is sejtik, hogy az aranyásóknak micsoda zord, minden fizikai erőt kimerítő körülményekkel kell megbirkózniuk. 
Menetelnek az elképzelhetetlen hidegben, és versengenek a legjobb lelőhelyekért. A gyenge fizikumú Bellew (akit időközben elneveznek Felhő-nek) mindezek ellenére, lassan hátat fordít addigi életének és mindent feladva veti bele magát az aranyásók világába.

A könyv fejezetei mind különálló kis elbeszélések. Van közte vicces(A nagy tojásspekuláció), tragikus(Cultus George akasztása), izgalmakkal teli, kalandos(Versenyfutás a hármas számhoz), de ami közös bennük, az az, hogy mindegyik elbeszélés egy külön kis légkört teremt, ami egytől-egyig magába tudja szippantani az olvasót. Derűs hangulata akaratlanul is ránk ragad.

Kedves kis történetek gyűjteménye barátságról, kalandról, bajtársiasságról, egy kis humorral fűszerezve. Két jó barátról, akik mindenben segítik egymást, akár az életük árán is.
 Nagyon élvezetes olvasmány. Aki szereti a vicces-kalandos történeteket, szívesen ajánlom figyelmébe. 

Krisztián

9/10

Kossuth Kiadó 2015
238 oldal

Jack London - A beszélő kutya

Mielőtt rátérnénk az értékelésre, el kell mondanom, hogy ezt a bejegyzést a férjem fogja befejezni, mivel a könyvet ő olvasta.
Tudni kell, hogy ő, /nevezzük nevén/ Krisztián, közel, s távol tizenöt éve nem olvasott ki egyetlen könyvet sem, mindaddig amíg tavaly Húsvétra meg nem kapta tőlem, Dee Brown - Wounded Knee-nél temessétek el a szívem című könyvét. Azóta eme könyv volt a negyedik, amit elolvasott, az én, és persze a saját örömére is. Ami nem egy túl nagy mennyiség, de valljuk be az eddigi teljesítmények alapján rekordnak nevezhető. :-)
Folyamatosan figyelemmel kíséri a bejegyzéseimet, illetve részletes beszámolót kér minden általam olvasott kötetről, így esett hát, hogy kis győzködéssel, és támogatással, de ő is segíti ezután gyarapítani ezt a picike oldalt.       

                       Zsú

 A történet Jeromosról, a skót terrierről szól, akinek hányattatott életét követjük végig a könyv lapjain. Regényünk helyszíne a Salamon-szigetek, amelyet az író déltengeri utazásai ihlettek. Jeromos a szigetcsoport egyik szigetén született egy gazdag ültetvényes családnál, majd tőlük a szigetek között rabszolgákat szállító hajó, az Arangi kapitányához kerül. Egy szigetlakó népcsoport összefog, és megtámadják a hajót, így Jeromos új gazdája egy emberevő, kannibál törzsfőnök lesz, akinek főpapja mindenáron meg akarja enni szegényt.
Egy kedves vak ember, Nalasu menti meg őt, és tanítja meg egy különleges jel- és hang beszédre, amivel kommunikálni tudnak egymással. Hogy végül jó helyre került-e Jeromos, és megkapta-e a jól kiérdemelt emberi szeretetet? Olvasd el te is a könyvet, nem bánod meg.

Egy szívet melengető, izgalmakban gazdag kalandregény, szeretetről, jóságról, és kapzsiságról, aminek minden oldalán történik valami. Remek olvasmány egy borús-esős téli napon.

                                                                                                            Krisztián

9/10

Kossuth kiadó 2015
208 oldal

 "Az ember a kutya "gazdájának" tartja magát, de a kutya a gazdáját "Istennek"."

Khaled Hosseini - Papírsárkányok

Láttam már a könyv alapján készült filmet. Ennek közel, s távol egy éve már, és mivel nem akartam, hogy a film befolyásolja az olvasmányt, halasztottam a Papírsárkányokat. 
Vártam, hogy halványuljon a történet, a szereplők, az élmény, de mind hiába. Ezt a történetet nem lehet elfelejteni. Nem lehet kitörölni az érzést, amit maga után hagy...

 " Már az utcasarkon fordult be éppen, gumicsizmája felverte a havat, ahogy futott. Megállt, megfordult. Tölcsért formált a kezéből. - Érted, ezerszer is! - mondta, aztán elmosolyodott Haszan - mosolyával, és eltűnt a sarok mögött. Legközelebb huszonhat év múlva láttam ilyen önfeledten mosolyogni, egy kopott polaroid fényképen."

A történet az 1970-es évek Afganisztánjában repít minket. Amir, egy gazdag család egyetlen gyermeke, és Haszan, a hazara származású szolgálójuk fia között, a vallási és társadalmi különbségek ellenére, egy kimondatlan barátság szövődik. Szinte a születésüktől fogva együtt nevelkednek, és már-már elválaszthatatlanul köti össze őket kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés, és az a rengeteg élmény, amit közösen éltek át.
De egy napon Amir elárulja Haszant, és ez az árulás olyan súlyos, hogy a fiúkat elszakítja egymástól.
Öt évvel később, amikor a szovjetek megszállják Afganisztánt, Amir édesapjával elhagyja az országot, és új életet építenek fel Amerikában. Ám a férfi fájdalmát sem a távolság sem az idő nem enyhíti, a bűntudata éjjel-nappal kísérti.
Csak huszonöt évvel a történtek után veszi a bátorságot, hogy immár férfiként visszatérjen az akkorra már a tálibok uralta Kabulba, hogy jóvátegye a jóvátehetetlent...

"Ha megölsz valakit, ellopsz egy életet. Ellopod a felesége jogát arra, hogy férje legyen, a gyerekeitől elrabolod az apjukat. Ha hazudsz, ellopod valakinek az igazsághoz való jogát. Ha csalsz, ellopod a becsületességhez való jogot. Nincs hitványabb dolog a lopásnál."

Már a 110. oldalnál bőgtem, és még most is, ha megnézem a képeket, vagy rá gondolok, elkap a sírhatnék, annyira sajnáltam Haszant, a barátságukat, mindent, ami történt.
Valahogy kettős érzésem van Amirral kapcsolatban. Nem volt szimpatikus már az első néhány oldalon sem, utáltam a kegyetlenkedéseit. Volt, hogy már-már kezdtem felengedni vele szemben, de összességében nem kedveltem meg.
Én nem mentettem fel a tettei alól. Nincs semmi, ami kiválthatná, azt amit tett. Dühös vagyok rá, mert örökké ott marad, az a nyavalyás, mi lett volna, ha...

Szívszorító érzés olvasni, és ez az érzés az elejétől, egészen az utolsó oldalig végigkíséri a történetet, és még később sem enyhül. Rád telepszik egy dühbe ágyazott keserűség, amit nem tudsz lerázni magadról. Mindez ellenére egy letehetetlen olvasmány.
Megnyerő, lebilincselő, szívszaggató.
Zseniális alkotás. Örök, és maradandó élmény!
Ajánlom mindenkinek.

Csak egy gondolat:
Az emberségesség az empátia és a hűség szerintem nem attól függ, ki milyen társadalmi rangú, milyen vallású, mennyire iskolázott, vagy hogy tud-e egyáltalán olvasni. Ezek valamilyen szinten veleszületett képességeink, amire úgy gondolom ez a könyv a legjobb példa, na és persze arra, hogy nincs bűnbocsánat szenvedés nélkül.


10/10

Libri kiadó
Fordította: Vajda György
Eredeti cím: The Kite Runner 
 438 oldal


      " Fontold meg jól ezt: akinek nincs lelkiismerete, akiben nincs jóság, az szenvedni sem tud." 

A könyv alapján készült filmről is csak jókat mondhatok, ugyanaz a mellbevágó hatás, zseniális szereposztással. Tessék kérem megnézni!  

Tavaly megvettem Khaled Hosseini mindhárom nálunk, magyar nyelven megjelent művét. Örülök, hogy így tettem, és jó érzéssel tölt el, hogy itt lapulnak a polcomon. Olvasd el a bejegyzésem az És a hegyek visszhangozzák című könyvéről is.