Böszörményi Gyula - Nász és téboly /Ambrózy báró esetei 4./

Vére megérkezett, illetve én is végre megérkeztem a bejegyzéssel...

"Hajaj, mikor én a Tabánban megpörgettem azt a rongyos szélű kisszoknyámat, hát úgy guvadt az utcabéli kölkök szeme, mint szegény Lipsitz úré, mikor az örömlány, akit elfeledett kifizetni, ott rúgta meg a nadrágját, ahun a két szár öszvetanálkozik."

Kibírtam és nem olvastam bele sem az előzetesekbe, sem más egyéb irományokba a kötet kapcsán, mert így tiszta lappal, szívemben csordultig szeretettel, elfogultság nélkül olvashattam végig. Már úgy a könyv két harmadánál tartottam, amikor beszéltem az én drága férjemnek azon aggodalmaimról, hogy bizony-bizony ez a történet ezzel a kötettel befejező részéhez érkezett, mire ő hihetetlen döbbenettel nézett rám és csak ennyit kérdezett: "Hát persze, de te ezt nem is tudtad?" Bevallom őszintén egy világ omlott össze bennem, én kis naiv, annyira elzárkóztam a könyvről kiszivárgó hírek elől, hogy nehogy tudomásul kelljen vennem, hogy egyszer ez is véget ér, hogy így ostorcsapásként ért eme tény. Nem tudtam mást tenni, mint a lehető legkomótosabban lubickolni Böszörményi Gyula betűiben, élvezni minden pillanatát, amíg az oldalak el nem fogytak.

A kötetben történtekről dióhéjban:
Gyönyörű történetünk, mint egy tündérmese folytatódhatna, hiszen nagy napra, egy álomszép esküvőre készülődnek főhőseink, ám e nagy sietség nem véletlen, hiszen Ambrózy báró múltjának kísértetei kergetik őket. Ahogy közeleg a kitűzött időpont az ifjú pár lassan rádöbben, hogy ennek a fele se tréfa, hiszen emberéletek múlnak minden rossz lépésükön. De, hogy minden tisztán tárulkozzon elénk, egy kis rég vágyott időutazásra invitál minket az író, hogy kileshessük kedves ifjú bárónk féltve őrzött múltjának titkait.
Így végre válaszra lelnek a kérdéseink, méghozzá olyan úton-módon, ahogy szerintem egyikünk sem sejtette.


S íme, egyik szemem sír, a másik nevet. Sír, hiszen elérkeztünk egy nagyszerű történet befejezéséhez, és hiányozni fognak azok a várakozással töltött napok, amiket két kötet megjelenése között éreztem, és a késztetés, hogy letegyem bármilyen éppen aktuális olvasmányom, a következő kötet kedvéért. De egyben mosolyog is, mert annyi vidám percet tartogatott számomra, és olyan felejthetetlen karaktereket vonultatott fel benne, amitől az ember szíve átmelegedett, még ha éppen egy lehetetlen megpróbáltatás előtt is álltam, akkor is volt miért nevetnem, ha valamelyik rész a kezemben volt.
Lehet, hogy azt mondjátok majd, túl elfogult vagyok, hogy nem vonultatom fel a kifogásaimat, hogy nem kekeckedek apróságokon, amiket én nem így képzeltem, de engem teljesen lenyűgözött az a világ, amit Böszörményi Gyula teremtett számunkra, és fáradhatatlanul dolgozott, hogy nekünk ajándékozhassa ezt az olykor Terka néni friss habos kakaójától, vagy Pilisy Róza parfümillatú kiszsalonjától illatozó, néha pedig a fiákerek szennyétől, a szeneskocsiktól és a füstös kocsmáktól bűzlő világot.
Zsuzsi

10/10
Előző részek: Böszörményi Gyula - Leányrablás Budapesten /Ambrózy báró esetei 1./
                      Böszörményi Gyula - A Rudnay-gyilkosságok /Ambrózy báró esetei 2./
                      Böszörményi Gyula - Beretva és tőr /Ambrózy báró esetei 2,5/
                      Böszörményi Gyula - Ármány és kézfogó /Ambrózy báró esetei 3./
                      Böszörményi Gyula - Bitó és borostyán /Ambrózy báró esetei 3,5/
 
Csak, hogy a remény újra megcsillanjon a szemünkben, egy idézet Böszörményi Gyula szavaiból (az írásra kattintva eljuttok a teljes cikkhez, a librarius.hu-ra):  
" NG: Idén karácsonyra jelent meg az Ambrózy-sorozat legújabb kötete, a Nász és téboly, mely egyben a tetralógia befejezése. Valóban elhagyod a Monarchia korát? BGY: Erre csak egy korábbi interjúban adott válaszomat idézhetem: szent esküvéssel fogadom, és ha hazudnék, Márika rontson rám szakállas fúriaként, mely esetben nekem Sze’rusz világ!, hogy a negyedik kötetnek nem lesz függő vége. Vagy legalábbis nem nagyon. Esetleg picit. Csak, hogy ne essünk ki a gyakorlatból. De komolyan: a negyedik kötet tényleg zárókötet lesz, legalábbis ami a két főszereplő nagy közös kalandját illeti. A fejemben viszont több apróbb, bár nem kevésbé izgalmas korabeli bűneset kering, így könnyen lehet, hogy születnek még Ambrózy-regények. Ráadásul ahogy azt a közösségi oldalakon olvasom, a rajongók bizonyos lázadásokat, tüntetéseket és hasonlókat szerveznek, hogy rávegyenek a folytatásra – én meg elég ijedős ember vagyok."

1 megjegyzés:

Niki írta...

Számomra ez a sorozat olyan, hogy a még elmaradt 2 kötet elolvasását azért húzom, hogy ne legyen végen. :) Tudom, logikátlan, mert még mindig azon agyalok így, hogy a bárónk ki mellett fog dönteni, de egyenlőre még nem akarom elengedni a szereplőket, így várok.

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
 

Design in CSS by TemplateWorld and sponsored by SmashingMagazine
Blogger Template created by Deluxe Templates

Blogger Templates