Danielle Steel - Gyalázat

A könyvet nem először lapoztam, hiszen, egyik kedvencem Danielle Steel - től.
Egy blogon olvastam róla, és neki is láttam az előbányászásának, hogy újra átélhessem és magamba szívhassam, ezt az egyszerű, hétköznapi, mégis nagyon kényes témával foglalkozó történetet. Talán ezért is olyan letehetetlen, mert igazából, bárki válhat áldozattá, bántalmazottá, főként, amikor és akitől a legkevésbé számít rá.

A történet:
Grace17 éves, amikor 4 éve súlyos beteg édesanyja, hosszú szenvedés után meghal. A lány bízik benne, hogy anyja szenvedéseivel együtt az ő rémálma is véget ér. 
13 éves kora óta édesapja folyamatosan bántalmazza, megerőszakolja. Grace, hogy a beteg anyját védje a verésektől, mindent megenged apjának. Anyja temetésének éjszakáján döbben rá, hogy a szenvedései korántsem értek véget. Ha ő nem lép, senki más nem mentheti meg. Lelövi a saját (köztiszteletbe álló, amolyan mindenki szereti és a legkedvesebb hapsinak tartja a városban) apját.
Grace, az anyjának tett ígéret miatt, nem mondja el a rendőrségnek, hogy valójában miért ölte meg apját, mire meg elmondaná, egyrészt már mindegy, másrészt senki sem hisz neki. (ki hinné el, hogy az a jószívű apja, akár a légynek is ártana?)
2 év börtönre és 2 év felfüggesztettre ítélik. Egy hírhedt illinois-i  börtönbe kerül, ám álmodni se merte volna, hogy itt még sötétebb és gonoszabb minden, mint eddig volt.
Chicagoba kerül szabadulása után felfüggesztettre, ahol megismerkedik a szennyes modellvilággal, és ahol nevelőtisztje mindent megtesz azért, hogy megkeserítse az életét. (még ennél is jobban?)
Grace elkeseredettségében más hasonló helyzetű, bántalmazott gyermekekkel, asszonyokkal foglalkozik önkéntesként, saját helyzetét pedig teljesen kilátástalannak tartja a férfiak terén, míg meg nem ismerkedik Charles MacKenzie-vel.
Élete teljes fordulatot vesz, de múltjának sötét árnyai folyton ott tornyosulnak felette. Rajta múlik továbblép, vagy enged a mocsoknak.

Régen rengeteg Danielle Steel könyvet olvastam, és imádtam őket, majd valahogy, nem is tudom hogy fogalmazzak: "Kiábrándultam" belőlük. Vagy csak inkább egyszerűen többre vágytam. 
Ezt a könyvet azonban érdemes elolvasni, még, ha azt is gondoljuk: "Jajj, csak d.s.-t ne."
Nagyon találó a bántalmazott lány szemszögéből látni, amit átélt. Érdekes a magyarázat, ami miatt nem árulja el, hogy bántalmazták (nehogy bemocskolja apja nevét, és megszegje anyjának tett ígéretét.)
Őszintén mondom, kínomban üvöltöttem, hogy :miért?? miért véded?? Az apját mocsoknak tartja ez tény. De kérdem én: az anyja nem az? Milyen anya az, aki lefogja a lányát, hogy a tulajdon férje megerőszakolja. Ezek betegek, nem is kicsit. 
De ha utánanézünk, megértjük, hogy valóban valahogy így gondolkodnak ezek a gyerekek. Hiszen, mit is gondolhatnának mást? Pont az nyomorítja meg az életüket, akiben feltétlenül bízniuk kellene. Még legalább holnap estig tudnám sorolni, melyik részeken akadtam ki és miért, de inkább vedd a kezedbe, és tapasztald meg.
Tehát a könyv, teljesen valóságosnak tetszik, és átélhető.Ugyan nincs vérpezsdítő izgalom, eget rengető végkifejlet, de jó, egyszerűen, csak JÓ!
Nem is adhatok mást mint:


10/10

Kedvenc mondatok:

"Isten ajándékait nem firtatni kell, hanem okosan felhasználni!"