Christina Baker Kline - Árvák vonata

Régóta várt már ez a kötet is a polcomon, de most eljött az ő ideje.

"Az idő összesűrűsödik és kisimul. 
Nem egyenletes az eloszlása.
 Bizonyos pillanatok megragadnak az ember elméjében,
 mások örökre eltűnnek."

A történet dióhéjban:
Az "Orphan Train Movement" egy olyan jóléti program volt 1854 és 1929 között, amelyben árva, otthonról elszökött, vagy elveszett és az utcán tengődő gyermekeket gyűjtötték össze Észak Amerika keleti partvidékének nagyvárosaiból, hogy vonattal csapatonként elszállítsák őket nyugatra, a vidéki területekre, ahol vagy szerető és gondoskodó szülőkhöz kerültek, akik örökbe kívántak fogadni egy gyermeket, vagy olyan farmerekhez, vállalkozókhoz, akik csak ingyen munkaerőként tekintettek rájuk, és mondhatni éhbérért dolgoztatták őket.
 A kilencvenes éveit taposó Vivian Daly is egyike volt azoknak a gyermekeknek, akik a lelencvonaton utaztak ismeretlen jövőjük felé. De erről nem igazán beszél, mígnem egy napon munkát nem ad egy fiatal lánynak, akiről nem is sejti mennyi közös vonásuk van.
Molly utolsó lehetősége, hogy elvállalja a közhasznú munkát, amelyben rendet kell raknia Vivian padlásán, vagy a fiatalkorúak börtönében végzi. Az idős hölgy és a fiatal leány lassan megnyílnak egymás előtt, és ahogyan a padláson sorra kinyílnak a dobozok, úgy tárulkozik elénk Vivian múltja, és lassan világossá válik az is, hogy bár rengeteg idő eltelt azóta, valami mégsem változott, az árvák sorsa, most is hasonló, csak a körülmények változtak...

Alexandra kiadó 2014
312 oldal

Azt hiszem rengeteg mondanivalója van ennek a történetnek, kár ezeken átsiklani. Ott van például, az az eltelt majdnem száz év, és az elárvult, vagy valami oknál fogva intézetben nevelkedő gyermekek ugyanúgy éreznek ma is. Biztonságot, törődést keresnek, egy család melegét. Ugyanúgy álarcot öltenek magukra, ami mögött valahol ott bújik meg az igazi személyiségük, de hogy is mernék szabadjára engedni a körülményeik között. Tűrnek, beletörődnek, és vagy szerencséjük lesz, vagy sem...

 Valahogy tényleg így láthatták és láthatják a világot ezek a gyerekek. Teljesen reményvesztettek, amikor már minden mindegy, csak egy dolog számít, a túlélés. Senkiben sem bízhattak, hiszen a legtöbben csak ingyen munkaerőt láttak bennük és állatként bántak velük, sőt sokszor talán még az állatokkal is jobban bántak, mint velük. Illetve ugyanezt az "engem már semmi nem érdekel" érzést sugallta Molly is a jelenben, és én valóban úgy gondolom, hogy ez így van a valóságban is.

 Nem tudom viszont megérteni végül Vavian miért döntött úgy ahogy. Hiszen ha az ember már mindent elveszített az életben ami számított neki, miért mond le az egyetlen dologról, ami még erőt, szeretetet, és életcélt adhatott volna neki. Ugyan értem én, hogy egyben minden egyes nap emlékeztette volna mindarra, amin keresztülment, mégis, magában hordozta volna, akit igazán szeretett.
Molly története is nagyon tetszett, főként a folyamatos változása, személyiségfejlődése, ahogy előtör a valódi énje, az amit mások elől maszk alá rejt.
Ami viszont nekem hiányzott az Molly történetének a lezárása, valahogy ő ott ragadt a végén a történetben. Értem ugyan, hogy Vavian mellett békére lelt, de kíváncsi lettem volna, hogy alakul tovább a története. Ezt leszámítva viszont engem nagyon elragadott a történet. Már csak azért is mert még soha nem halottam a lelencvonatokról. Remek olvasmány, minőségi kikapcsolódás. Örülök, hogy a polcomon tudhatom ezt a könyvet.
 Zsú
10/10



Meg kell említenem, hogy végzettségem okán én is voltam gyakorlati időn egy gyermekotthonban, és amikor a picik csoportjába először beléptem, az első megszeppent pillantások után hozzám szaladva, szinte csimpaszkodtak a lábamba, mintha csak egy régi ismerőst látnának. Szavak nélkül is érti őket az ember, ha belenéz a szemükbe. "Engem is vegyél fel egy picit." "Érints, és ölelj meg."
Legszívesebben mindet hazavittem volna, és szégyen ide, szégyen oda, engem bizony megviseltek azok az órák, amiket ott eltöltöttem. Minden elismerésem azoké, akik értük vannak, értük dolgoznak.

Lakatos Levente - A pillangók ébredése /Szigor 5-7./

Íme, végre sikerült kiolvasnom az első könyvet, mióta megszületett pici fiacskánk. Bár ehhez jócskán hozzásegített a nyaralásunk, ahol a kis csöppség (végre) jó nagyokat szundított.
:-D
Régóta vártam már, hogy belekezdhessek a történet folytatásába, de sajnos szinte sosem volt bent a könyvtárban a kötet, most is csak szerencsém volt.

"Míg a nőknek a romantika leginkább a hangulatot jelenti, a férfiaknál időhúzás. A hangulat és az idő azonban nem ellenségek."

Fülszöveg:
"Liza ​szinte összeroppan kényszer szülte kapcsolatának béklyói alatt.
Az aranykalitka egyre szűkebb számára, a boldogság lehetőségétől is megfosztottan semmire sem vágyik jobban, mint hogy visszakapja szabadságát. Az összeomlás peremén egyensúlyozva egy botrányos éjszakát követően úgy dönt, hogy külföldre utazik.
A kormánypárt új szóvivője, Szentesy Igor veszélyesen mélyre merül a politikai hazugságok feneketlen tengerében. A férfi, a válófélben lévő elnök jobbkezeként számtalan külföldi útra hivatalos, ami éppen kapóra jön a számára: idegen nők ágyában hajszolt élvezetekkel vesz elégtételt darabokra tört szívéért.
A politikai érdekek által szétválasztott páros útjai egy görögországi este keresztezik egymást. A kettejük között fellángoló szenvedély újabb fájdalmat szít vagy ezúttal kegyelmet gyakorol felettük a sors?"
 Libri kiadó 2016
350 oldal
"A szabad embereknek semmibe nem kell beletörődniük."

 Nem túlzás azt mondani, hogy ez a kis fülszöveg szinte semmit nem említ mindabból, ami végül kisül ebből a finoman indított történetből. Aki "csak" egy kis könnyed, erotikával fűszerezett kikapcsolódásra vágyik sajnos csalódni fog, mert ez a könyv sokkal többet rejt magában.
 Én nagyon imádtam. Tetszettek az újabb karakterek. Tökéletesre vannak csiszolva, szinte már az első felvonultatásnál átlátod, hogy ki milyen jellem és melyik oldalon áll majd, viszont még csak nem is sejted, hogy valójában hogy is alakul majd a sorsuk. Amikor azt hiszed, hogy ennél jobban már nem bonyolódhatnak az események, újabb és újabb káoszban találod magad, de ennek ellenére, egy tiszta átlátható történetet kapunk.
Lakatos Levente ismét nagyszerűen ötvözte az erotikát, a romantikát és a politikát. Mindig tudja miből mennyi elég, mielőtt még unalmassá válna. 
 Tetszett, ahogy a karakterek kiteljesednek, ez pedig engem néha csalódással, néha örömmel töltött el. Kicsit elszontyolodtam, mikor kiderült, hogy Igor igenis érzelmekkel teli jellem, hiszen már úgy megkedveltem a "szigorú" arcát. De ennek ellenére egy percig nem kellett unatkoznom, és egy pillanatig ne gondoljátok, hogy nem fogjátok úgy érezni a könyv végére, mintha bombát robbantottak volna benne. Végül is ez már hatalmi harc. Liza és Igor pedig a két hatalom közé, a senki földjére szorult pillangók, akik semmire sem vágynak jobban, mint hogy újra szárnyalhassanak tovább, méghozzá együtt.
 Mindenkinek ajánlom a könyvet, aki ízléses, izgalmas, de mégis kicsit pikánsabb olvasmányra vágyik. Az író nem bízta a véletlenre, úgy zárult a kötet, hogy az oldalam kilyukad a kíváncsiságtól, hogy mi fog ebből kisülni. Már alig várom, hogy eljussak a következő részig.
  
Zsú  
10/10
Az előző részt itt találod:
Lakatos Levente - A tiltás gyönyöre /Szigor 1-4./

"... az egyik legfontosabb emberi erény a türelem. A türelem befolyásol mindent."


Bíró Szabolcs - Anjouk (Ötvenezer Lándzsa)

 Kedvenc sorozatom az Anjouk Bíró Szabolcstól az ötödik részéhez érkezett, amit most meg is osztanék veletek!

Fülszöveg:
"1328. ​Lackfi István éppen visegrádi házában igyekszik felépülni az osztrák hadjáratban szerzett sérüléseiből, miközben fegyvernökei Budán rábukkannak Bátor Attila rég halottnak hitt fiára. Az elmúlt esztendőkben Szilárd lemondott a lovagi életmódról, kovács szeretne lenni, ám erről sem a király, sem a fiú új gyámja, sem a nevelőjének kijelölt Péter nem akar hallani. Mindnyájan ragaszkodnak hozzá, hogy Bátor Szilárd az apja nyomdokaiba lépve az udvar vitéze legyen, ami nem megy zökkenőmentesen – ám a sorsa elől senki sem menekülhet.
Időközben meghal Róbert nápolyi király fia, Anjou Károly pedig reménykedni kezd, hogy a magyar Szent Korona mellé megszerezheti szülővárosa trónját is – ha nem magának, hát legalább valamelyik örökösének. Mielőtt azonban ezt megtehetné, egészen más gondokkal kell szembenéznie. Virágzó birodalmában, akár egy hatalmas sakktáblán, számos figura áll fel az újabb játszmához. Egy áruló vajda, egy tébolyult bizalmas, egy buja rokon és egy gyönyörű udvarhölgy, aki nem is sejti, micsoda felfordulást okoz a puszta jelenlétével…"


Athenaeum kiadó 2018
     400 oldal

Mikor megláttam, hogy meg fog jelenni az ötödik rész, máris előrendeltem belőle egy példányt. Nagyon vártam már, kíváncsi voltam hogyan fog folytatódni a történet. Fülszöveg alapján lehetett sejteni, hogy ismét egy jó könyv következik a sorban. Mikor megküldték és átvettem a boltban máris belevetettem magam az olvasásba.

Eléggé összetett lett az ötödik rész. A szereplők maradtak a megszokottak, de néhány új is feltűnik köztük. A cselekmény csordogál tovább a maga medrében. Minden szereplő történetét továbbviszi az író.
A történet ott folytatódik ahol az előző befejeződik. Bátor Attila fia Szilárd előkerül, és a király Lackfi István gondjaira bízza, hogy neveljen belőle lovagot. Ez nem igazán indul zökkenőmentesen, mert Szilárd apja természetét örökölte, ami nem mindig válik előnyére.

Három fő történeti szálra osztanám a regényt. Egyikben Szilárd sorsának alakulását lehet nyomon követni, másikban Lackfi István és családjának történéseit. A harmadikban pedig a királyi udvarban és a királyságban történteket követhetjük nyomon. Ezen történeti szálak között ugrálva időrendben halad a cselekmény.
Akad bőven kaland, csata, szerelem, csalódás, ármánykodás, összeesküvés az ötödik részben is. Nem lehet unatkozni olvasás közben, mert folyamatosan történik benne valami izgalmas.

Szinte az egész regény tetszett, de a végső csatát mégis kiemelném, mert annak a leírása volt számomra a legemlékezetesebb. Igazából leírhatnám az egész cselekményt dióhéjban, de inkább a könyv elolvasására buzdítok mindenkit, aki szereti ezt a korszakot amiben ez a történet is játszódik! Nagyon várom majd a folytatást miként alakítja Szabolcs a szereplők sorsát!
 Krisztián 
10/10 


Jack London - Tengeri farkas

A számomra megunhatatlan Jack Londontól osztanám meg veletek a Tengeri Farkast!

Fülszöveg:
"Wolf Larsen a zsarnok, a gyűlölet gerjesztője és célpontja, a tökéletes, minden pillanatban gyilkolni kész, erkölcsi gátlások nélküli hím: maga a fenyegetés. Miközben az erőszaktól iszonyodó Van Weyden úr rettenetes megpróbáltatások, kemény munka és megaláztatások során végigszenvedi az élet-halál harcot, amelyet Wolf Larsen a hajója legénységével folytat, s amelybe végül is a sors szól bele drámai módon, nem tudja már nem csodálni ezt a hatalmas mefisztói szellemet és fizikai erőt, a természet kérlelhetetlen erejét, amelyet a kiismerhetetlen, félelmetes… és ugyanakkor csodálatos Larsen testesít meg. S ahogy az egykori puhány Van Weyden úr Larsen iszonyú iskoláján férfivá érik, ahogy pont itt találja meg élete párját, ahogy vérben és szenvedésben újjászüli önmagát és rájön, milyen érzés az, hogy nem ajándék többé az élete, hiszen naponta kell megküzdenie érte – úgy ragadja majd magával Önt is, Kedves Olvasó, Wolf Larsen… azaz Jack London lebírhatatlan életerejének kisugárzása: a végső megmérettetés, a küzdelem vállalásának felemelő érzése."

 Kossuth kiadó  2015
        304 oldal

Régóta szemeztem már ezzel a könyvel, de most érkezett el az ideje annak, hogy a kezembe is vegyem. Sok könyvet olvastam már Jack Londontól, így tudtam már mire számítsak a könyvvel kapcsolatban.

Lassan haladtam a történettel, mert igazából nemigen jut a 2 hónapos kisfiam mellett sok idő az olvasásra, ezért sokszor nem is emlékeztem hol is hagytam abba a történetet. Így nem igazán adta azt az élményt amit valójában a könyv rejt magában. Ha nem ilyen körülmények között olvastam volna a könyvet lehet, hogy sokkal jobban tetszett volna.

A történet maga nagyon jó, a szereplők is tetszettek. Egy kalandos tengeri utazást mutat be az író egy fókavadász hajón. Betekintést nyerhetünk ezeknek az embereknek a mindennapjaiba a hajón, és hogy milyen körülmények között élnek, dolgoznak.
Adott egy kapitány akinek a karaktere számomra kicsit nehezen volt megkedvelhető. Egy olyan embert mint Larsen kapitány az egész legénység tisztel és egyúttal fél tőle. Hatalmas erejét és különleges életszemléletét az emberein élte ki. A sorsát ő sem kerülheti el a történet végén.
A másik főszereplő Van Weyden úr jobban a szívemhez nőtt. Nagy változáson megy keresztül a személyisége a történet során. Sok megpróbáltatás éri, de ő mindig kitart és leküzdi az eléje kerülő akadályokat. Hogy mik ezek és hogyan alakul a történet azt a könyv elolvasásával tudhatjátok meg.

Összességében tetszett a könyv, de nem lett a kedvencem. Bárkinek ajánlom aki szereti a hasonló témájú könyveket.
Krisztián 
10/8
 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
 

Design in CSS by TemplateWorld and sponsored by SmashingMagazine
Blogger Template created by Deluxe Templates

Blogger Templates