A történet: Coco egy gazdag jó hírű családból származik. Anyja világhírű bestsellerszerző, aki viszonyt folytat egy huszonnégy évvel fiatalabb férfival. Nővére Jane pedig egy meleg topproducer, aki barátnőjével él együtt, Lizzel.
Coco kimaradt a jogi egyetemről, szakított a fényűző életmóddal, és bolinasba, egy eldugott kis városkába költözött, ahol kutyasétáltatással foglalkozik.
Jane és barátnője elutazik, és megkérik Cocot, hogy költözzön addig hozzájuk felügyelve a házat és vigyázzon imádott kutyusukra.
Coco nagy nehezem belemegy, de amikor kiderül, hogy a házba nem csak ő kapott szabad bejárást, hanem egy jóképű angol színész is, Leslie, aki a depressziós exbarátnője elől menekül, kicsit kiütődik nála a biztosíték.
A két potyalakó jobban nem is különbözhetne egymástól, mégis már a kezdetektől fogva különös vonzalmat éreznek egymás iránt.
Coco azonban a jövője tervezgetése közben rádöbben, Leslie világa nem fér bele az ő életébe. Persze a végén leküzdik ezt az akadályt is.
Kezdjük azzal, mi nem tetszett. A kiszámíthatóság!
Értem ezt úgy hogy annyira nyilvánvalónak éreztem, hogy mi fog történni. Valahogy szeretem ha van legalább egy szál a történetben, ami fenntartja az olvasóban a feszültséget.
Ennek ellenére nagyon könnyed és szórakoztató kis olvasmány volt.
Persze Danielle Steel egyik könyvét sem lehet rossznak minősíteni, mert mindegyik sorai között ott lebegnek az érzelmek! Gyönyörű írásaival mindig megfog bennünket. Így vagy úgy, tőle mindig tanulunk valamit az életről, annak szépségéről, megbecsüléséről, szenvedéseiről.
10/6
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése