egy varázslat volt, így alig vártam már az újabb adag bűbájt.
"Anton Pal sosem kutatta az élet nagy titkait, annak mozgatórugóját, a sorsot, a szerencsét, a végzetet. Most mégis olyan kalandba keveredik, ami fenekestől fordítja fel a világképét.
Egy üveggolyó Isztambul piacáról, egy pár dobókocka egy budapesti bolondokháza mélyéről, egy lány Párizs metrójából, egy férfi fekete kalapban, egy holló tolla.
Benyák Zoltán nemcsak érdekfeszítő történetet kínál az Ars Fatalis lapjain. Sorai észrevétlenül telepednek az olvasóra, és ott maradnak a könyv olvasása után is."
Megint a könyv ajánlóját másolom be, mivel, akárcsak Az idő bolondjai esetében, ha nekem kellene összefoglalnom a könyv lényegét, bizony beletörne a bicskám.
A történet már az első oldaltól magába szippantott. Tele misztikummal, rejtéllyel, és izgalmakkal.
A szerkezete zseniális, ahogy fejezetről fejezetre bontakoznak ki előttünk a szereplők életútjai a történet közé szőve. A mi kis világjáró főhősünk egy igazán szerethető figura, akinek könnyen a helyébe tudtam képzelni magam. Ez a történet is olyan kérdéseket hordoz magában, amiket mind felteszünk magunknak életünk során.
A regény csupán fikció, mégis annyira reálisnak hat a halandó, mégis a világot befolyásoló különös szereplőivel.
Egy igazán remek, gyönyörű gondolatokkal teleírt történet, a végzetről, a sorsról, a szerencséről, az élet körforgásáról és minden olyan képzeletbeli dologról, amiben hinnünk kell, hogy létezni tudjunk ebben a világban.
De van még valami ami böki a csőrömet. A történet remek, a felépítése úgyszintén, mégis valami hiányérzetem támadt a könyv végére. Ugyan nem maradt elvarratlan szál, mégis én kicsit jobban belenéztem volna mondjuk Merin, vagy James Pal életébe. Eltöltöttem volna még 30 oldalnyi időt ebben a világban. Csak mert így olyan hamar véget ért.
10/9
Grafoman Kiadó 2012 (Köszönjük a kiadónak ezt a nagyon ötletes, csodaszép borítót!)
281 oldal
" Egyesek megérteni akarják a világot, mások felfalni minden részét."
"Egy bölcsesség szerint minden pillanat valaminek a kezdete."
"Minden vándornak van kedvenc helye. Egy falu, vagy egy utca, amit a szívébe zárhat. Ahová visszatérhet, ahol elbújhat, ha túlságosan megtelik fájdalommal."
"Az ember üres lapnak születik, és teleírt könyvként hal meg."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése