B. A. Paris - Zárt ajtók mögött

Már nagyon régóta szemeztem a könyvvel, de valahogy feledésbe merült. Aztán a múltkor a könyvtárban, mivel semmit nem találtam a kínálópulton, eszembe jutott és elő is jegyeztettem magamnak. Íme hát az eredmény!
"Néha úgy érzem, megőrülök. 
Tulajdonképpen nem is bánnám."

A történet dióhéjban:
Grace egy nehéz sorsú fiatal nő, akinek szülei rideg távolságtartó emberek, így arra kényszerül, hogy hamar elhagyja a családi fészket, ráadásul Down-szindrómás húgát is a szárnyai alá veszi. 
Egy véletlen folytán azonban megismerkedik egy híres, jól menő ügyvéddel, aki egyszerre minden problémájára gyógyírt jelent, ráadásul a lány fülig beleszeret hódolójába. 
Nemsokára összeházasodnak, és Grace belecsöppen egy teljesen más világba, egy olyanba, ami eddig a rémálmaiba se létezett, és ami még ennél is rosszabb, hogy tudja, elkerülhetetlen,  hogy a húga is ugyanerre a sorsra jusson. A lány mindenre elszántan keresi a kiutat rettentő helyzetéből, de napról napra fogy az ereje, az ideje, és be kell látnia, hogy minden irányba csak falakba ütközik...

Művelt nép könyvkiadó 2016
320 oldal

Nem tudtam, mire számítsak a könyvvel kapcsolatban, csak a molyok jelenlegi 86%- os átlag értékelése volt az egyetlen támpontom, hiszen ennél jobban nem akartam, hogy bárki, vagy bármi is befolyásoljon.
Kezdjük talán a szerkezeti dolgokkal. Az egész történetet főhősünk, Grace szemén keresztül látjuk. Tetszett, és különlegessé tette az egészet a váltakozó időrend, haladunk egyrészt a jelenben, másrészt a múltban is fejezetenként váltakozva. Az azonban nem nyerte el a szimpátiámat, hogy egész végig olyan érzésem volt, mintha egy általános iskolás "Mit csináltál a nyári szünetben?" fogalmazást olvastam volna. Tényszerű volt, részletekbe menő, de Grace érzelmei gondolatai mégis, mintha árnyékba ragadtak volna. Egyszerűen képtelen voltam a szerepébe élni magam, és úgy érzem ez egy kicsit a leírás, megfogalmazás számlájára írható.
Az viszont nagyon tetszett, hogy szerepel benne egy teljesen különálló, mégis kulcsszerepet betöltő szereplő, Milli, Grace húga, aki egy végtelenül szerethető karakter, és nagyon tetszett a szerep, amit az írónő talált ki neki.
Az biztos, hogy ez egy nagyon beteg elme, nagyon beteg története, de hogy rettegtem volna olvasás közben az erősen túlzás lenne. Mindenesetre tetszett a történet, és hajtott a kíváncsiság, hogy megtudjam mi is lesz végül Grace sorsa. Bevallom jó darabig tejesen mást gondoltam, mint ami végül történt, ezért viszont plusz pont, mert igazán jól megvezetett az írónő a rengeteg kilátástalan helyzettel. De nem szaporítom a szavakat, nem egy hosszú olvasmány, tehát tessék kézbe venni és elolvasni, mert igenis ez egy rövid, de annál jobb könyv.
Zsú
9/10

2 megjegyzés:

Niki írta...

Számomra ez a könyv nagyon izgalmas és beteg volt, amolyan letehetetlen kategória, rettentően élveztem az olvasását. :)
Olvastad a szerző újabb könyvét is már? Én még nem, de a Várólistámon szerepel.

G.F. Zsú írta...

Szia!
Köszönöm, hogy elolvastad az értékelésem. Nekem is tetszett a történet. :-)
Még nem olvastam a szerző újabb könyvét, de nálam is tervben van. :-)

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
 

Design in CSS by TemplateWorld and sponsored by SmashingMagazine
Blogger Template created by Deluxe Templates

Blogger Templates