Vártam, hogy halványuljon a történet, a szereplők, az élmény, de mind hiába. Ezt a történetet nem lehet elfelejteni. Nem lehet kitörölni az érzést, amit maga után hagy...
" Már az utcasarkon fordult be éppen, gumicsizmája felverte a havat, ahogy futott. Megállt, megfordult. Tölcsért formált a kezéből. - Érted, ezerszer is! - mondta, aztán elmosolyodott Haszan - mosolyával, és eltűnt a sarok mögött. Legközelebb huszonhat év múlva láttam ilyen önfeledten mosolyogni, egy kopott polaroid fényképen."
A történet az 1970-es évek Afganisztánjában repít minket. Amir, egy gazdag család egyetlen gyermeke, és Haszan, a hazara származású szolgálójuk fia között, a vallási és társadalmi különbségek ellenére, egy kimondatlan barátság szövődik. Szinte a születésüktől fogva együtt nevelkednek, és már-már elválaszthatatlanul köti össze őket kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés, és az a rengeteg élmény, amit közösen éltek át.
De egy napon Amir elárulja Haszant, és ez az árulás olyan súlyos, hogy a fiúkat elszakítja egymástól.
Öt évvel később, amikor a szovjetek megszállják Afganisztánt, Amir édesapjával elhagyja az országot, és új életet építenek fel Amerikában. Ám a férfi fájdalmát sem a távolság sem az idő nem enyhíti, a bűntudata éjjel-nappal kísérti.
Csak huszonöt évvel a történtek után veszi a bátorságot, hogy immár férfiként visszatérjen az akkorra már a tálibok uralta Kabulba, hogy jóvátegye a jóvátehetetlent...
"Ha megölsz valakit, ellopsz egy életet. Ellopod a felesége jogát arra, hogy férje legyen, a gyerekeitől elrabolod az apjukat. Ha hazudsz, ellopod valakinek az igazsághoz való jogát. Ha csalsz, ellopod a becsületességhez való jogot. Nincs hitványabb dolog a lopásnál."
Már a 110. oldalnál bőgtem, és még most is, ha megnézem a képeket, vagy rá gondolok, elkap a sírhatnék, annyira sajnáltam Haszant, a barátságukat, mindent, ami történt.
Valahogy kettős érzésem van Amirral kapcsolatban. Nem volt szimpatikus már az első néhány oldalon sem, utáltam a kegyetlenkedéseit. Volt, hogy már-már kezdtem felengedni vele szemben, de összességében nem kedveltem meg.
Én nem mentettem fel a tettei alól. Nincs semmi, ami kiválthatná, azt amit tett. Dühös vagyok rá, mert örökké ott marad, az a nyavalyás, mi lett volna, ha...
Szívszorító érzés olvasni, és ez az érzés az elejétől, egészen az utolsó oldalig végigkíséri a történetet, és még később sem enyhül. Rád telepszik egy dühbe ágyazott keserűség, amit nem tudsz lerázni magadról. Mindez ellenére egy letehetetlen olvasmány.
Megnyerő, lebilincselő, szívszaggató.
Zseniális alkotás. Örök, és maradandó élmény!
Ajánlom mindenkinek.
Csak egy gondolat:
Az emberségesség az empátia és a hűség szerintem nem attól függ, ki milyen társadalmi rangú, milyen vallású, mennyire iskolázott, vagy hogy tud-e egyáltalán olvasni. Ezek valamilyen szinten veleszületett képességeink, amire úgy gondolom ez a könyv a legjobb példa, na és persze arra, hogy nincs bűnbocsánat szenvedés nélkül.
10/10
Libri kiadó
Fordította: Vajda György
Eredeti cím: The Kite Runner
438 oldal
" Fontold meg jól ezt: akinek nincs lelkiismerete, akiben nincs jóság, az szenvedni sem tud."
A könyv alapján készült filmről is csak jókat mondhatok, ugyanaz a mellbevágó hatás, zseniális szereposztással. Tessék kérem megnézni!
Tavaly megvettem Khaled Hosseini mindhárom nálunk, magyar nyelven megjelent művét. Örülök, hogy így tettem, és jó érzéssel tölt el, hogy itt lapulnak a polcomon. Olvasd el a bejegyzésem az És a hegyek visszhangozzák című könyvéről is.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése