Bear Grylls - Tűzön-Vízen át

 Most egy izgalmas önéletrajzot hozok nektek Bear Grylls - Tűzön-Vízen át című könyvét!

Fülszöveg:
"Bear ​​Grylls mindig is a legnagyobb kihívást jelentő kalandokat kereste! A Wight-szigeten nőtt fel, ahol az apja már kiskorában megtanította vitorlázni és hegyet mászni. Nem csoda hát, hogy Bear az iskolaévei alatt gyakran gyakran kilopózott éjjelente, hogy megmásszon egy-egy tornyot. Tizenévesen a hegymászásban és a küzdősportokban találta meg élete értelmét. Az ifjú kalandort ezek a szenvedélyei juttatták el a fenséges Himalájára és Japánba, ahol egy igazi nagymester edzőtáborában tanult karatézni. Hazatérve nagy fába vágta a fejszéjét: részt vett a Brit Különleges Erők hírhedten kemény felvételi vizsgáján, hogy bekerüljön a Különleges Légi Alakulat (Special Air Service, SAS) 21. ezredének tartalékos állományába, ahol a végsőkig próbára tették mind testi, mind szellemi tűrőképességét. Ezt követően Afrikában szörnyű ejtőernyős baleset érte: Bear gerince három helyen is eltört, és kérdéses volt, hogy valaha képes lesz-e újra járni. Ő azonban az orvosok várakozásaira rácáfolva, mindössze tizennyolc hónappal később megmászta az Everestet – huszonhárom évesen, a valaha volt egyik legfiatalabb hegymászóként, akinek ez sikerült. Ez azonban még csak a kezdetét jelentette hihetetlen kalandjainak…"

Ezt a könyvet ajándékba kaptam kedvesemtől, egyszer már olvastam, még mielőtt bejegyzéseket írtam volna olvasásaimról. Másodszorra is nagy élményt nyújtott. Bár ismertem a történetet már, de most a részletek is megmaradtak bennem, nemcsak a főbb események.

A könyv szerkezetileg nagyon jól van felépítve. Elején őseiről, szüleiről mesél, ír a gyerekkoráról, majd az általános és a gimnáziumi éveiről. Próbálta ezeknek az időknek egy-egy kiemelkedő történetét elmesélni, ami számára fontos volt. Sokat köszönhet elsősorban apjának, aki sok mindenben támogatta és édesanyjának, aki mindig mellette állt akármibe is vágott bele.Majd két legfontosabb történetét osztja meg az olvasóval. Egyik az, hogy jelentkezik a Különleges Légi Alakulat rostájára, amelyet másodjára sikeresen teljesít a másik fő történet az, hogy megmássza a Mounteverest-et. Ezeket a barátai, szülei, támogatói, bajtársai segítségével küzdötte le. Nagy akaraterő, kitartás, túlélőösztön, bátorság, hit és még sorolhatnám amik segítségével hajtotta végre  az eléje kerülő akadályokat. A történet végén feleségéről, gyerekeiről és a tv-s sorozatáról ír még. Sokat köszönhet családjának is akik szintén támogatták további tervei megvalósításában.

Nem ez volt az utolsó könyv amit Bear Grylls-től olvastam. Másnak is ajánlom nyugodt szívvel, aki szereti az izgalmas önéletrajzokat, történeteket. Számomra felejthetetlen élményt nyújtott.
                                                                                                                                      
                                                                                                                                       Krisztián

10/10
Jaffa kiadó 2012
368 oldal

Adam Makos és Larry Alexander - Felettünk a csillagos ég

 Most egy számomra különleges II.világháborús könyvet hozok nektek Adam Makos és Larry Alexander - Felettünk a csillagos ég című könyvét!

Fülszöveg:
" Négy ​​nappal 1943 karácsonya előtt egy erősen sérült amerikai bombázó küszködött, hogy átrepüljön az ellenséges Németország területe fölött. A huszonegy éves pilóta mögött a gép személyzetének fele már súlyos sebesült vagy halott volt. Ez volt az első bevetésük. Hirtelen hosszú, sötét alak jelent meg a gép farkánál: egy német Messerschmitt vadászgép. A gépet egy mesterpilóta vezette, aki egyetlen gombnyomással képes lett volna elpusztítani az amerikai gépet. Ami ez után történt, minden képzeletet felülmúlt és később a II. világháborús ellenségek közötti leghihetetlenebb találkozóként vált ismertté. Igaz történet két pilótáról, akiknek az élete azon a napon találkozott: az amerikai Charlie Brown hadnagyról, aki korábban egy nyugat-virginiai farmon dolgozott, majd a B-17-es pilótája lett, és a bajor Franz Stigler hadnagyról, aki korábban utasszállító repülőgépeket vezetett, és szerette volna elkerülni, hogy a háborúban harcolnia kelljen. A Felettünk a csillagos ég Charlie és Franz megrendítő története......"

Ismét sikerült egy igaz történetre rálelnem, amit kedvesem talált számomra a könyvtárban. Ezek a történetek közel állnak hozzám, amikor olvasom őket annyira belemerülök, hogy az időt nem is érzékelem. Ezt a könyvet sem tudtam hosszú időre letenni, mert a történet olvastatta magát.

A könyv szerkezetileg szerintem nagyon jól van felépítve. A két főhősnek a történetét egyenként mutatja be az író addig a bizonyos találkozásig, amikor a két ellenséges pilóta élete keresztezi egymást.

 A két pilóta: Charlie Brown és Franc Stigler

 Bepillantást ad a könyv a II. világháború eseményeibe mind német mind a szövetséges oldalról, elsősorban a légi csatákról. Majd a háború utáni életüket is megismerhetjük, és arról, hogy találkoznak ismét, több évtizeddel később.
Olvashatunk a könyvben a bajtársiasságról, kitartásról, félelemről, bátorságról, emberiességről és még sorolhatnám a jelzőket amik megadják a történet teljességét. A könyv végén a képgyűjteményt nagyon jó ötletnek tartom, segítségéve el lehet képzelni a történet bizonyos mozzanatait.
 Ez a történet kicsit más szemszögből is bemutatja a világháborút. Arra gondolok, hogy van egy általános kép ami kialakult az emberekben a II. világháborúról (az SS katonák kegyetlenségei, a koncentrációs táborokban történtek). A könyv egy másfajta képet is ad a történelem ezen szakaszáról és a pilóták megítéléséről.
Számomra felejthetetlen élményt nyújtott a kötet. Másnak is nyugodt szívvel ajánlom, aki szereti a hasonló típusú könyveket.

                                                                                                                                      Krisztián

10/10
Maxim Könyvkiadó 2013
470 oldal

Colin Falconer - A Selyemút

Most egy kalandos történetet hozok nektek : Colin Falconertől A Selyemút.

Fülszöveg:
"Krisztus után 1260. Josseran Sarrazini meghasonlott önmagával. A keresztény templomos lovagot szégyenteljes múlt kísérti, és a feloldozás reményében veszélyes küldetést vállal: elindul Palesztinából a világ végére, hogy a szaracénok ellen szövetségest találjon Kubiláj kán legendás udvarában, a Mongol Birodalom központjában. Ám útközben egy pogány törzs harcos-hercegnője személyében maga is vigaszra lel. A gyönyörű és vad Kutulun a sztyeppei nomád tatárok sámánja. Bár vonzalmukat senki nem nézi jó szemmel, Josseranban a lány is felfedez valamit, amit a saját fajtájában nem.
Tikkasztó sivatagi szelek perzselik, ellenséges hordák űzik, és még saját szenvedélye is gyötri, aminek képtelen parancsolni. Josserannak mégis muszáj elhagynia Kutulunt, ha teljesíteni akarja a küldetését, és meg akarja menteni a lelkét. Útitársa, az ijesztően hitbuzgó Domonkos-rendi szerzetes, William csak tetézi a bajt, de Josseran felesküdött az oltalmazására. Ráadásul mire Sangtuba érkezik, az emberiség történelmének legnagyobb birodalmában kitör a polgárháború."

Ezt a könyvet a kedvesem nézte ki számomra amikor a könyvtárban keresgélt. Nem olvastam még az írótól eddig, de nagyon bejött a stílusa. Szeretek olvasni olyan izgalmakkal teli történeteket, amikben mindig történik valami, és szinte alig várja az ember, hogy folytathassa az olvasást. Ez a könyv pont ilyen volt.

Az író jól építette fel a könyvet, jól nyomon lehet követni az eseményeket és izgalmas helyszíneken játszódik a történet. A szentföldről indul, a mongol sztyeppén, a Himaláján át,  a Taklamakán  sivatagon keresztül jutnak el a szereplők a végcéljukig. A történet a nagy tatárhódítások idején játszódik. Bepillantást nyerhetünk a kereszteslovagok életébe valamint a tatár emberek életmódjába, és ezt a kettőt az író jól összemossa. Mindkét kultúra tanul a másiktól és egy jó kis történet kerekedik belőle. Közben szerelmi szál is kialakul a két különböző vallású szereplő között, ami tovább bonyolítja a dolgokat. De az árulások és az ármánykodások sem hiányoznak a könyvből. Mindezek egyvelege teszi a történetet teljessé.

A könyv nagyon tetszett összességében. Bárkinek ajánlom aki szeret kalandregényeket olvasni, engem meggyőzött teljes mértékben. Olvassátok bátran!
                                                                                                                                  Krisztián


10/10
I.P.C kiadó 2015
428 oldal
 

Donato Carrissi - Démoni Suttogás

A közeli antikváriumban leltem a könyvre, és kizárólag a borítója miatt választottam, mit sem sejtettem akkor arról, hogy egy igazi kincsre leltem.

"Rettenetes ​bűnténysorozat sokkolja az országot. Egy embernek aligha nevezhető szörnyeteg kislányokat rabol el és csonkít meg. Goran Gavila kriminológusnak és az általa irányított különleges egység tagjainak olyan pokoli régiókba kell leereszkedniük a nyomozás során, ahonnan alig-alig van visszatérés. A tettes mindvégig ördögien megtervezett, lidérces játékot űz velük, minden egyes feltárt gonosztette valamilyen üzenet, amely arra kényszeríti a csapat tagjait, hogy nézzenek szembe azzal a sötétséggel, amelyet valamennyien magukban hordoznak.
Versenyfutás az idővel és harc a mindannyiunk lelkében ott lakozó démonnal..."

"...az eltűnt személyek fele visszatér, és elmesél egy történetet. Egyeseknek viszont nincs semmi mesélnivalójuk, és visszatérnek korábbi életükbe. Mások kevésbé szerencsések: belőlük nem marad más, mint a néma test."

   Higgyétek el nem túlzok, ha azt mondom ez volt eddigi tapasztalataim legjobb krimije. Ennyire jól összedolgozott ilyen remekül félrevezetős könyv ritka kincs. Csak kapkodod a fejedet, mert mire összeollózol magadban egy lehetséges teóriát, addigra jön egy hatalmas pofon, és felnyögsz :"Ezt nem hiszem el!"
   Kegyetlen, brutális de mégis olvasható, tény, hogy nem rezeltem be tőle, de elgondolkodtatott és lesokkolt, hogy mennyi, de mennyi beteg ember van a világban, akik egyszerűen köztünk járnak, és ez az ami hátborzongató.
Sokszor én is úgy vagyok a vélemények olvasásával, hogy ó, ez biztos túlzás, nem lehet ennyire meglepő, de aztán számtalanszor sikerült meglepnie. Egyszerűen úgy lezárnia egy-egy fejezetet, hogy nem tudtam kibírni, hogy ne olvassam tovább. Na és a vége! Csak ennyit mondtam: Neeeeeee!

  Nagyon megszerettem a főszereplőt, Milát, aki önmaga is megjárta a poklot és azóta is küzd a démonaival. Igazán remek karakter, amolyan semleges személyiség, mégis remekül illett a történetbe. Illetve az egész nyomozócsoportot. Mindenkinek megvan a helye, a szerepe. Tökéletes.
Na és hogy ez a sok fényezés után miért is fogok levonni egy pontot a könyv értékelésénél?
 Én nem szeretem a misztikus szálakat, legalábbis olyan formátumban, ahogy itt kapjuk, nem. Médiumok...jajj neeee.

Mindezekért, és mindez ellenére ajánlom a könyvet azoknak, akik szeretik a meglepő fordulatokat és az izgalmakat. Amúgy nekem az egész könyv amolyan "Gyilkos elmék" feeling volt. Szóval a sorozat rajongóinak meg főként kötelező!

  Ilyenkor önkéntelenül is felmerül a fejemben, hogy, aki leír egy ilyen történetet, (na jó itt igazából megtörtént események ihlették) nem e beteg elme ő maga is egy kissé!?

+ Egy Gondolat:
Csak azon morfondírozok, amit Goran Gavila mondott:  "Az ölés ösztöne valamennyiünkben megvan, de hála istennek, rendelkezünk egy szabályozó berendezéssel, ami lehetővé teszi, hogy kontroll alatt tartsuk és megfékezzük. Azonban mindig létezik egy töréspont."

Zsuzsi             

9/10
 
Alexandra könyvkiadó 2013
512 oldal

"Mila munkája során sokféle fényképet látott: gyermekekről készült felvételeket a tengerparton vagy az iskolai ünnepségeken.Ezeket a szülők, vagy más rokonok mutatták meg, amikor felkereste őket. A gyerekek eltűntek, hogy aztán másféle fotókon tűnjenek fel: gyakran meztelenül vagy felnőttruhákba öltöztetve a pedofilok gyűjteményében..."

Thomas Berger - Kis Nagy Ember Visszatér

 Kis Nagy Ember második kötetét hozom most nektek a Kis Nagy Ember Visszatér-t!

Fülszöveg:
 "Thomas Berger nem siette el a dolgot. A Kis Nagy Ember rajongóinak harmincöt évet kellett várniuk, hogy a szerző visszatérjen pályafutása egyik legsikeresebb regényéhez és annak 111 (112?) éves elbeszélőjéhez, az indiánok és a fehér ember világa közt csetlő-botló Jack Crabbhez. A történetet ott folytatódik, ahol az előző rész végén váratlanul megszakadt, és végre megtudjuk, mi történt az után, hogy Kis Nagy Ember egyetlen „fehérként” túlélte Custer Utolsó Ütközetét."

Nagy várakozással kezdtem bele a második kötetbe, mivel az első is nagyon tetszett. 
A történet ott folytatódott ahol az előző befejeződött. Jack számos kalandba keveredik ahogy azt már megszokhattuk tőle. Amerre jár mindig találkozik régi ismerőseivel és mindig történik vele valami. Van, hogy jól de van, hogy rosszul jön ki ezekből a  dolgokból. Például amikor Vad Bill Hickok- al találkozik, és rá bízzák a védelmét ennek ellenére megölik Vad Billt. Vagy amikor Buffalo Billel találkozik, aki beveszi a Vadnyugati  Show-jába, ahol eleinte kis szerepet kap de később az indiánok tolmácsa lesz akik szintén a produkcióba  szerepelnek. Vagy tanárnak is állt egy iskolában, ahol csejen gyerekeket tanítottak. Itt ismerkedett meg Amandával, akivel később bonyolult kapcsolatba keveredik. És nem utolsó sorban Ülő Bikával, akihez eléggé szoros kapcsolat fűzte Jack-et.
Helyszínek terén is az író kicsit változatosabban ugrál az első részhez képet. A második kötetben a főhőst eljuttatja Európába is. Járnak Angliába a királynőnél, Párizsba Berlinbe, Olaszországba, és még Világkiállításokon is megfordultak.
Összességében kicsit másra számítottam és nem azt kaptam a könyvtől amit vártam. Ettől eltekintve nagyon jó és izgalmas történet. Ahogy elkezdtem olvasni annyira nem kötött le mint az elődje, de azért élveztem. Kicsit lassabban olvastam el mint az elsőt, nem voltam vele úgy, hogy ne felejtettem volna néha ott a polcon. Volt, hogy napokig nem is vettem elő. Nem lett a kedvenc könyvem de ennek ellenére megérte elolvasni!

                                                                                                                                     Kisztián
 7/10

Chartapilus 2010
570 oldal

Stieg Larsson - A lány, aki a tűzzel játszik/Csak hiszed, hogy vannak titkaid!/

Valami egészen mást kaptunk a Millenium trilógia második részétől. Bár meglepetésként nem ért, mert ezt is előbb láttam filmen, mégis ugyanannyira élveztem.

"Senki sem ártatlan. Csak a felelősségnek vannak különböző
fokozatai."

A történet ott folytatódik, ahol abbamaradt. Mialatt Lisbeth Salander a jól kiérdemelt pihenését tölti a világot járva, Svédországban borús felhők gyülekeznek. A Millenium egy különleges riport megjelentetésére készül, a prostitúcióra kényszerített fiatal lányokról, de akciójuknak véget vet egy hármas gyilkosság, amelynek egyik áldozata Nils Bjurman, Salander gyámja, ráadásul az első számú gyanúsított nem más, mint a különc lány. Minél messzebb jutnak a nyomozásban, annál több bizonyítékot ásnak elő a lánnyal szemben, de nem csak a rendőrség, Michael Blomkvist is Lisbeth nyomába ered, szörnyű titkokat fedve fel a lányról, ja, és természetesen ő is nyakig benne van a "szószban".

 

 

   Ez a kötet nálam a határokat feszegette. Az első résszel ellentétben, ahol egy igazán izgalmas és rejtelmes nyomozásban vehettünk részt, ebben a könyvben minden Lisbeth Salander körül forog. Valójában az ő piszkos múltja nyúl utána a jelenbe. Szerintem nem éppen ideális folytatás, (Vagy csak egyszerűen nem erre számít az olvasó.) de ez nem egyenlő azzal, hogy a történet ne lenne jó. Voltak benne jelenetek, amik úgy éreztem pengeélen táncolnak. (Például Blomkvist viszonya Harriet-tel, vagy mikor Lisbeth-et eltemetik......kész voltam!)

Ennek ellenére ez egy rendkívül kacifántos olvasmány, tele mocskos titkokkal, remek szereplőkkel, és még éppen hogy csak elviselhető mennyiségű véres jelenettel. A majdnem tökéletes krimi, ami pont úgy ér véget, hogy tudjuk, még rengeteg mindent tartogat számunkra. Nem egy túlontúl pörgős, de amennyi összefüggést tartogat, talán jobb is ez így.

Nagyon érdekes, hogy, míg az első könyv önmagában is egy remek történet, akár folytatás nélkül is, ez a rész, csak a harmadikkal együtt lesz egész, viszont a második és harmadik rész mit sem ér az első nélkül, ezért mindenkinek azt ajánlom, kezdjétek az elején a történetet. Nem fogjátok megbánni.

Zsú

Animus kiadó 2009

528 oldal

  

9/10

Az első részt itt találod:  Stieg Larsson-A tetovált lány

A Millenium trilógia többi kötete:

-A tetovált lány

-A kártyavár összedől

(-Ami nem öl meg)

A FILM:

A kötetből (sajnos) csak a svéd 2009-es változatot láthatjuk, ugyanis amerikai változat nem készült belőle. Főszereplőnk ismételten Noomi Rapace, remek alakítással. Nézzétek meg, igazán jó filmet forgattak a könyv alapján.

Tan Twan Eng - Az Esti ködök kertje

  Ez a könyv annyira gyönyörű, hogy még a könyvjelzőt is kicseréltem olvasás közben, hiszen szép szavakhoz, szép könyvjelző illik.

" A kerteknek meg kell érinteniük az ember legbensőbb lényét, át kell formálnia az érzéseit, el kell töltenie szomorúsággal vagy derűvel."

 Fülszöveg:
" Malajzia hegyei között, a teaültetvények szomszédságában bújik meg Jugiri, az Esti Ködök kertje. Gazdája a megközelíthetetlen Aritomo, a japán császár hajdani kertésze, aki a japánkertek tervezésének művészi fogásain kívül számos más titok őrzője is. Mellé szegődik Jün-ling, a fiatal kínai lány, akinek a lelkét súlyos emlékek terhelik. Kettejük lassan és nehezen kibontakozó kapcsolatáról szól a könyv, amelyet eleinte csupán megállapodás tart össze, később azonban az egyre szorosabbra fűződő barátság vagy valami annál is több…"

 Valójában a fülszöveg csak egy része, a történetünk egészének. A könyv a korosodó Jün-ling, életét kíséri végig. A bírónői állásából visszavonult asszony, miután megtudja, hogy visszafordíthatatlan betegség bujkál benne és nemsokára elveszíti ez emlékezőképességét, visszautazik Jugiri-be, hogy megírja memoárját, és megtalálja az oly régen elveszett lelki békéjét, amit Aritomo-val együtt évtizedekkel ezelőtt építettek fel egy Japán kert, az "Esti ködök kertje" által.

"Az emlékezet olyan, mint borús völgyre eső napfényfolt, amely a felhők mozgásával változtatja helyét."

A történet rendkívül lassan bontakozik ki előttünk. Szinte már-már nem győztem kivárni, hogy belendüljön. Bár nem mondom, hogy addig is élvezhetetlen, hiszen tele van gyönyörű mondatokkal, érzésekkel. Talán azért is jobb ez így, mert van ideje az embernek ráhangolódni. Megnyugodni, mint ahogy a könyv szereplői is. -Ülnek a teraszon, teáznak és nézik a kertet, vagy lélegzetvisszafojtva tartják kifeszítve a különleges japán íjukat, a "jumi-t".

   (Pont ez az ami a mi kultúránkból annyira hiányzik, hogy egy kis időt adjunk magunknak a belsőnk feltérképezésére, hogy megszelídítsük háborgó lelkünk, hogy elfogadjuk ami körülvesz minket, és harmóniában éljünk azzal, amink van, ne pedig elégedetlenkedve azért, mert valami nincs.)

 Miután belelendül a cselekmény, gyönyörű életút tárul elénk. A fiatal Jün-ling egy Japán fogolytáborban, majd felnőttként Aritomo titkos kertjében, végül a jelenben, egy idős asszonyként.

  Gyönyörű keretet adott mindennek az a sok apró rejtély Aritomoval kapcsolatban, amit szépen apránként bontogathatunk ki. Csak azt sajnáltam, hogy nem tudtam meg mi lett vele végül...

 

" Tudatomban egy emlék lebeg tova. Utánanyúlok, mintha egy magas ágról keringve alászálló falevélért kapnék."

 

Tudom lehetne sorolni a könyv számtalan hátrányát, egy izgalmas szerelmi történettel szemben, mégis próbáljunk meg elmerülni a szavaiba, túlesni az első 80-100 oldalon, igyunk hozzá egy gőzölgő teát egy borús délutánon, és repüljünk el a Japán császár kertészének ködös kertjébe.  

     Zsú           

9/10

+Egy gondolat:

 Vajon azért hatnak ránk ilyen hipnotikusan a japán történetek mert annyira mások, mint mi? Pedig a szavak ugyanolyan szavak nálunk is, csak ők más sorrendbe teszik őket, így adva nekik érzelmekkel telített értelmet.

Tarandus 2014

480 oldal

 

 

Sarah MacLean - A csábítás kilenc szabálya

Mindig is úgy gondoltam, hogy ezek a könyvek nem nekem valók. Túlontúl nagyok az elvárásaim a felnőtt tartalmú könyvek terén, így megkímélve magam a csalódástól, inkább nem olvasom őket. Erre meg nem szembe jön velem a könyvtárban egy...

"A kaland akkor is megéri, ha maga a tapasztalat csalódás."

A történetünk dióhéjban:
A szürke kisegérnek kikiáltott Callie az 1800-as évek Londonjában éli a kor szabályaival korlátozott unalmas és egyhangú életét. A házasságról már lemondott, hiszen az aktuális bálokon a vénlányok sarkában árulja a petrezselymet, és ábrándjaiba merülve, nyálcsorgatva figyeli a kibontakozó szerelmeket. De egy napon megunja az egészet és hirtelen elhatározásból listát készít magának, amolyan "bakancslista" félét. Mind olyan kívánságokkal, mint például "Szenvedélyesen megcsókolni valakit" vagy "Férfinyeregben lovagolni", esetleg " Szivarozni és whiskyt inni", tehát csupa-csupa olyan dolgot, amit egy jó hírű leány álmában sem engedhet meg magának, de amúgy neki vénlányként már úgyis mindegy. Így esik hát, hogy már aznap éjjel London egyik hírhedt nőcsábászának, Ralston márkinak a hálószobájában találja magát...

Könyvmolyképző kiadó 2013 
494 oldal

 Kedves Hölgyeim! (Igen, csak Hölgyeim, ugyanis nem sok a valószínűsége, hogy ezt az Urak szívesen olvassák.)
Nagyon nagy elvárásokkal kezdtem a kötetbe, hiszen, mint ahogy az elején is írtam, én nem vagyok oda az erotikus témájú könyvekért, vagyis inkább még nem találtam olyat, amit ne éreztem volna nagyon másodosztályúnak. Néha annyira messze vannak attól hogy igazán valósághűek legyenek, és ha ez nem lenne elég ebben a könyvben, mint történelmi romantikus még attól is féltem, hogy ezen felül nem lesz még korhű sem.
Hogy csalódtam-e vagy sem?
  Ez egy nagyon jó kérdés. 
Ez egy igazán jó történet, viszonylag hihető dolgokkal, és nagyon könnyen beleélhetjük magunkat a főszereplőnk szerepébe.De szinte minden szereplő szerethető, fejlődő karakter, főként pozitív csalódás Ralston márki, aki ugyan egy élvhajhász, mégis valahol mélyen egy érző lélek, magyarul, minden nő álma.
 A történet nagyon hamar beszippantja az olvasót, és csak izgulsz és izgulsz, értük, a szerelmükért. Ugyan már-már unhatnánk ezeket a "veszekszünk-civakodunk, majd a következő pillanatban szenvedélyesen csókolózunk" történeteket, mégis ez kell nekünk, hiszen mind, egytől egyik erre vágyunk. Ilyen izgalmakkal teli kalandokra, szenvedélyre, és egy tökéletes partnerre mindezekhez.

 "Igen. 28 évet azzal töltöttem,hogy azt tettem, amit mások elvártak, olyan voltam, amilyennek mások elvártak. És ez szörnyű, amikor nem önmaga az ember, hanem egy mások által kialakított képnek felel meg..."

Ez egy pörgős, kacagtató vidám és szenvedélyes történet, tele romantikával szerethető karakterekkel, sok-sok párbeszéddel, szinte darálható, és ezt csak akkor veszed észre, mikor besötétedett a szobában és mereszted a szemed, hogy a sötétbe kivedd a betűket, mert még addig se akarsz felállni, míg a villanyt felkapcsolod.
Egy mondatva sűrítve: Csak akkor kezdj bele, ha nagyon ráérsz!
 Voltak ugyan zavaró dolgok, mint például Ralston márki becézgetései a mondatai végén, olyanok, mint, kicsim, szépségem, stb., de szerencsére tudtam nem tudomást venni róla, inkább, mint hogy felhúzzam magam rajta. Persze ezek csak kötözködések, valójában tetszett a történet és biztosan elolvasom a következő részeket is, és persze ajánlom, minden unatkozó háziasszonynak. De ne csak álmodozzunk lányok! Ha nincs még, minél előbb szerezzünk egy házi, saját Ralston márkit! :-P

Zsú

9/10

Thomas Berger - Kis Nagy Ember

 Kicsit különös de egyben érdekes könyvet hozok most nektek Thomas Bergertől a Kis Nagy Embert!

Fülszöveg:
" Thomas Berger hőse, Jack Crabb - "vadnyugati pionír, indián nyomkereső, mesterlövész, bölényvadász és adoptált csejenn indián". A marville- i aggok házában, száztizenegy évesen meséli el nem mindennapi kalandozását: hogyan töltötte élete első harmincnégy esztendejét az észak-amerikai csejenn indiánok között, hol velük, hol ellenük harcolva. Az egymáshoz kapcsolódó kalandok jelentősége nem önmagukban van, hanem az általuk együttesen ábrázolt világ bemutatásában rejlik. Ez a világ: a XIX. század második felének Amerikája, az ellentmondások, a nagy változások, a nagy felfedezések, a technikai fejlődés Amerikája - de legfőképpen az ellentmondásoké. A nyugati partvidék felé terjeszkedő amerikai civilizáció nem tud mit kezdeni az ezen a területen élő őslakókkal, az indiánokkal, akiknek barbár világa egyre kényelmetlenebbé válik a feltörekvő amerikai polgárság számára."


  Ez a regény egy fordulatos, cselekményekben gazdag, izgalmas olvasmány volt.Szeretek olvasni indiánokkal kapcsolatos történeteket, mindig különös érzéseket váltanak ki belőlem. Valahogy ezekkel az emberekkel történő dolgok közel állnak hozzám. Berger nagyon jól viszi végig a történet főszereplőjét az általa elmesélt dolgokon. Néha olyan érzéseket kelt az olvasóban, hogy a mesélő tényleg ott járt és azok a dolgok tényleg megtörténtek vele, néha viszont kételkedtem az adott dologban, hogy valóban ott volt-e és így történhetett- e amit elmesélt. Ez a kettősség teszi a történetet teljessé.
  Valamennyire mindenképpen hitelt adok neki, hiszen nagyon meggyőzően ábrázolta eme barbár kultúrát, illetve ő maga lélekben mindig is indián maradt, magában hordozva a nép emberségességét.
A könyvben Jack Crabb miután indiánok közé került és nevelkedett igazi indiánná vált mind testileg mind lelkileg..Személyiségére nagy hatással volt Vén Vidrabőr, a csejennek főnöke, akinek sok mindent köszönhetett. A sors úgy hozta számára, hogy többször is elkerült az indiánok táborából, de igazából sohasem tudta indián mivoltát kiölni magából. Még akkor sem ha a történelem fonala úgy hozta, hogy épp ellenük vonult hadba.
  Mindent összevetve ez a történet nagyon a szívembe zárult és nagy várakozással kezdek bele a könyv folytatásába. A könyvből film és készült amit még nem láttam de pótolni fogom mindenképp. Bárkinek ajánlom aki szereti az indián történeteket.

 Krisztián           

 9/10

 Cartaphilus 2008
544 oldal

Kate Morton - Az elfeledett kert

Már nem emlékszem, hogy pontosan miért kerestem ezt a könyvet, de a könyvtárban a számítógépes rendszer szerint bent volt, a gyakorlatban viszont senki nem találta. Így esett hát, hogy lecövekeltem és nem voltam hajlandó eljönni, míg nálam nincs a kötet, még ha ezzel a könyvtárosok idegeire is mentem. Így utólag,: bocs, de nem bántam meg.

"- a múlt olyan mint valami régi barát.

 Néha csak úgy beállít 

hívatlanul és el sem megy!"

A történet dióhéjban:
 A cselekmény 3 idő síkon fut, pontosabban 3 generáción ível át.
  Az első az 1900- as évek elején, ahol a különös Mountrachet családdal ismerkedhetünk meg. Az ő állandóan beteg kislányuk Roze, és a családtól elszökött nagynéni elárvult leánya, Eliza között tündéri barátság szövődik, amit idővel beárnyékol az immár felnőtt Rosé önzősége.
A második szál főszereplője Nell, aki az 1975 ös években jut el életének arra a pontjára, amikor halaszthatatlanul fel szeretné kutatni a gyökereit. Ugyanis Nell egy 1913- ban Ausztráliából Angliába tartó hajón èrkezett egyes-egyedül. Nell mióta ezt megtudta nem találja a helyèt és mindent hátrahagyva fog bele a kutatásban.
A harmadik szál "napjainkban" 2005- ben játszódik. Cassandra, Nell unokája, aki örökségül kapja a családi rejtélyt, útra kel, hogy befejezze, amit Nell elkezdett, hogy megfejtsék, vajon ki hagy egy fél világot átszelő hajón egy kislányt eges-egyedül?

" Ha lenyelte volna Mary egyik karácsonyi díszét, a szegfűszeggel megtűzdelt narancsot, akkor sem érezhette volna betegebbnek magát. Irigység, ez a neve ennek a csomónak. ... Irigység, suttogva az éles szót Eliza, és érezte, amint a szája belsejét szúrják a mérgezett tüskék. "

Sok mindent lehet mondani erre a könyvre, de azt, hogy összecsapott, azt tuti nem.
Egy ilyen terjedelmű könyvben általában talál az ember olyan részeket, amiket unottan lapoz. Na én ebbe azt nem találtam.

Az egyetlen ellenérv, amit a könyvvel szemben fel tudtam hozni az Cassandra alakja, amivel egyszerűen nem tudtam megbarátkozni. Mondjuk, már alapjában ettől a névtől is a hideg ráz, bocsánat a Cassandráktól. :-) Na és persze a szemöldökemelgetés. Ugyanis a szereplők annyit "emlegették a szemöldöküket, hogy az már már kezdett idegesítővé válni. De most tényleg, más reakciót nem produkálhattak volna?
Egyébként ezeket leszámítva a szereplők mind imádnivalók. Lenyűgöző, szinte hibátlanul felépített családregény. Tele titkokkal, intrikával és persze az elmaradhatatlan szerelemmel és járulékával a szenvedéssel. 
A végkifejlet ugyan már előre sejthető, mégis melegséggel tölti el az embert. Na és a történetbe szőtt mesék...egyszerűen zseniálisak.

Zsú

 9/10

Könyvmolyképző 2011
622 oldal

"A korai halál kilátása más-más hatással van mindenkire. Némelyeket korukat, tapasztalataikat meghaladó érettsèggel ruház fel, s ez szép természetté, lágy magatartássá virágzik. Mások szívét azonban kőkemény jégréteggel vonja be. S ez a jég, ha rejtve marad is, teljesen sosem olvad fel."

Jack London - Fehér Agyar

Értékelést kicsit megkésve hozom most nektek Jack Londontól   a Fehér Agyart. A könyvet már régebben olvastam, csak valamiért nem készült róla bejegyzés!

Fülszöveg:
"Fehér Agyarnak, a gyönyörű kutyának farkasok vére folyik az ereiben. A vadonban nevelkedik, ahol ölnie kell, és keményen küzdenie a túlélés érekében. Az élet viszontagságai, az éhség okos, kemény, kérlelhetetlen harcost formálnak belőle. Egy napon megjelenik életében az ember. Innentől kezdve Fehér Agyarnak már nemcsak a teste, hanem a lelke is szenved: kínzó ürességet érez, és ezt semmi nem tudja megszüntetni. Végül egy jószívű, igazságos, bátor férfi barátságával ajándékozza meg a sors. A mogorva, vérengző vadállat megismeri a szeretetet, ám a megpróbáltatásoknak ezzel még koránt sincs vége.."
 
A könyv alapján készült film, az egyik kedvenc filmem, és számtalanszor láttam már. Ezért határoztam el, hogy a könyvet is kiolvasom. Nagyon szeretem az állatokról szóló történeteket, - mint ezt már tudjátok - ezért is szeretem olvasni Jack London műveit.  
Ez a könyv egy igazi klasszikus.  Nagyon könnyen és gyorsan lehet olvasni, szinte olvastatja magát. Egy kicsit veszített az izgalmából abból kifolyólag, hogy már a filmből tudtam mi fog történni, de Jack London farkasának története egy annyira kedves kis történet, hogy akárhányszor el lehet olvasni, vagy megnézni.
 A könyv és a film között nagy a hasonlóság csak a végén más a csavar. Mindkét befejezés jó, de a könyvbéli mégis csak az igazi. A történetet Fehér Agyar szemszögéből ismerhetjük meg, mint ahogy már az író több könyvében is megtapasztalhatjuk, hogy az állat szemén keresztül láthatunk. Ettől olyan igazán különlegesek Jack London regényei.
Bárkinek ajánlom egy esős vasárnap délutánra, akár a könyvet, akár a filmet.

Krisztián         

10/10
 
Kossuth kiadó 2015
219 oldal

FILM:
A könyv alapján 1991-ben forgattak egy remek kalandfilmet Ethan Hawke főszereplésével. 

 

Philippa Gregory - Az állhatatos hercegnő /Tudorok 1./

 Amióta hazaértünk nyári Londoni utazásunkról, egyszerűen nem tudok betelni Anglia történelmének egyik legkülönlegesebb alakjáról, VIII.Henrikről, és az őt övező titkokról szóló történetekkel. Furcsa belegondolni, hogy jártam azon az utcákon, azokban a folyosókban, ahol egykor ők is jártak. Hátborzongató élmény.

" Ha az ember tudja, mi az amit nem tud, akkor alázatosan kérdez, nem pedig pökhendin megmondja a magáét.

 Itt kezdődik a bölcsesség."

FÜLSZÖVEG:

"Catalina, a spanyol infánsnő, akit még gyermekkorában eljegyeztek Arthur walesi herceggel, alig tizenöt évesen érkezik Angliába, a Tudorok udvarába. Az ifjú házasok kezdeti idegenkedése szenvedélyes szerelembe csap át – csakhogy történetük hamarosan szomorú fordulatot vesz. Arthur merész kívánsága azonban meghatározza hitvese további sorsát…
Ahogy rajongói már megszokhatták, Philippa Gregory most is szokatlan szemszögből ábrázolja a történelmet. Újabb regényében nem a Boleyn Anna miatt félreállított, idősödő asszonyt ismerhetjük meg, hanem az ifjú hercegnőt, a vonzó és eszes, elszánt és állhatatos lányt, akit arra neveltek, hogy Anglia királynéja legyen, s aki addig küzd, míg meg nem szerzi azt, ami hite szerint megilleti."

 "Vágy és végzet - Egy szerelem, mely megváltoztatta a történelem menetét"

Mindig különös élmény, amikor egy történetet, különböző szemszögekből is megtapasztalhatunk. Ezért is annyira különlegesek a történelmi regények, mert mindenki kiválaszthatja a saját főszereplőjét, a lényeg ugyanaz marad, de mindenki a saját szája íze, elképzelése és hite szerint formálhatja, alakíthatja, szőheti tovább egész a végtelenségig.
 Nagyon szerettem  Philippa Gregory - A másik Boleyn lány -t is, ami elég meghatározó volt a történelmi regények iránti vonzalmam kialakulásában. Catalina története a Tudorok sorozat első részeként A másik Boleyn lány előzménye. Itt a hangsúlyt nem VIII.Henrik botrányos válása, és annak körülményei kapták, hanem maga Aragóniai Katalin magánélete. 
 A történet első szakasza egy ízig-vérig romantikus történet. Philippa Gregory véleménye szerint ugyanis Catalina és Arthur igenis elhálták a házasságot, sőt, tovább is szövi, szerinte igazi szerelem bontakozott ki közöttük. Szerelmük tragédiája után Catalina élete csupa küzdelem. Rengeteg nehézséggel, egy súlyos hazugsággal, és egy örök életében siratott szerelemmel kellett tovább élnie cseppet sem könnyű életét.
 Nagy hangsúlyt kap még a könyvben Catalina hazája, Spanyolország, és a hazaszeretete. Az, hogy mennyire vágyott újra otthonába, de milyen rendíthetetlenül ellenállt a késztetésnek, és teljesítette hite szerinti kötelezettségét. A történet ezenkívül remekül szemlélteti a hatalmi harcokban kötött érdekházasságok akkori lényegét. Itt emelném ki, hogy az írónő milyen remekül megoldotta a következő résztől való elkülönítését, így nem ismételte önmagát.

 Philippa Gregory ábrázolásában egy igazán különleges személyiséget kapott Katalin. Míg a Boleyn lányban egy folyton imádkozó, zárkózott, titokzatos, merev, korosodó asszonyként ismerjük meg, ebben a könyvben egészen a gyermekkorától kísérhetjük végig, nem éppen irigylésre méltó életútján. Az eleinte naiv, hiszéken kislányból,határozott, bátor, racionális nő, igazi Királynő formálódik, aki elszántságával bármire képes, hogy megvédje önmagát.
 Ismételten egy remek művet kaptunk az írónőtől. Ugyan nem egy érdekfeszítő, izgalmas történet, és cselekménye sem sok akad a terjedelméhez képest, viszont ami benne van, az úgy jó, ahogy van. Lassú folyású, elmerengős, mégsem unalmas, amolyan könnyed kikapcsolódásnak, és érdekességnek ideális.

Zsú

8/10

A Tudorok 2. része itt.

Carthaphilus 2013
526 oldal

 "Amikor Arthur meghalt majd meghasadt a szíven. De most, hogy a kisfiam halt meg , semmire nem vágyok, csak arra, hogy a szívem szűnjön meg dobogni."

Khaled Hosseini - Egyezer tündöklő nap

Azt hittem Hosseini már nem tud nekem többet adni. De valójában már règesrèg tudtam, hogy mindhárom könyve kell nekem. Itt vannak a polcomon ès figyelnek. Várják, hogy újra kinyissam őket. Nem kell attól félnikük, hogy elfelejtem őket.

  "Eszébe jutott, hogy Náná egyszer azt mondta,

 minden egyes hópihe egy megbántott nőt jelent

 valahol a világban.

 Hogy minden sóhaj felszáll az égbe,

 ott felhőkbe gyűlik, ami aztán apró darabokra törik,

 és a darabok csendesen lehullnak az emberekre."

FÜLSZÖVEG:
"Afganisztán, 80-as évek. A perzsa kultúra egykori bölcsőjének életét ellehetetleníti a terror és a háború. Mirjam a társadalomból kivetett törvényen kívüliként születik, s kamaszkorában még azt a kevés szeretetet is megvonja tőle a sors, amit gyerekként még megkapott. Leilára akár boldogság is várna, ha életét nem forgatná fel mindenestől a véres háború. A két nőt közel hozza egymáshoz a szenvedés és a szeretett emberek elvesztése, sorsuk összefonódik a kegyetlen férfivilágban."

   Amilyen nagy vágyakozással, olyan nagy félelemmel vettem a kezembe a kötetet. Szeretem Khaled Hosseini stílusát, a szereplőit, a történeteit... mindent.
   Pont itt van a baj, annyira akartam, hogy ez is olyan jó legyen, mint a másik kettő, hogy rettegtem nekiállni, nehogy csalódnom kelljen. Nehogy lerombolódjon minden, amit eddig felépítettem magamban.
Az eleje bizony-bizony döcögött, de ahogy lassan kibontakoztak a szereplők, és az egész kezdett alakot ölteni, valami furcsa vágyat ébresztett bennem, egy ilyen csodás szeretettel teli, őszinte kapcsolat iránt, ami Marjam és Leila között szövődött.
  Ugyanarról az érzésről van itt szó, amit az És a hegyek visszhangozzák testvérpárja illetve a Papírsárkányok örökre szóló barátsága keltett bennem.
Annak a valószínűleg nem létező, (mondhatni már-már kihalt) irigylésre méltó kisebbségnek, aki részesedett hasonló kegyben, és megtapasztalhatott ilyen mélységes mély őszinte kapcsolatot, innen üzenem, őrizzétek meg szívetekben, nem is tudjátok, milyen szerencsések vagytok.

  Mindig olyan megsemmisítő érzelmeket vált ki belőlem az író minden története, hogy nem tudok még egy használható bejegyzést sem összehozni. Csak cikáznak a gondolataim, annyi minden van, amit el szeretnék mondani a könyvről, de egyszerűen nem lehet szavakba önteni. Mindenkinek ajánlom, aki szereti az érzelmes történeteket.
   Nem egy eget rengetően különleges történet, nincs túlzás, nincs szélsőség, mégis olyan gyönyörű, szívmelengető érzéssel töltötte tele az író, hogy öröm olvasni a mondatait. Olvassátok el, éljétek át ti is!

Zsuzsi

9/10

Libri Kiadó 2014
480 oldal
Fordította: Bobory Dóra
(Köszönöm a Libri kiadónak és a fordítónak, hogy megosztották velünk ezt az igazi élményt.)

+Egy gondolat:
A könyvben rengeteg visszautalás van. Amikor egy szereplő a gondolataiban vissza idézi egy régi beszélgetés szavait. Bárcsak így emlékezhetnénk! Bárcsak ne homályosítaná el az idő az egyetlen, és egyben legfontosabb jogos tulajdonunkat, az emlékeiket!

 "Egy száraz, meddő talajon, kívánságon és panaszon, álmon és kiábránduláson túl. Ott a jövő nem számított. És a múlt csak egy tanulsággal szolgált: hogy a szeretet ártalmas hiba, és bűntársa, a remény, álnok illúzió."

Tatiana De Rosnay - Sarah kulcsa

Igen, már megint holokauszt...
Mégis megint valami egészen más.

"… nem könnyű dolog a múltat megbolygatni. Néha kellemetlen meglepetésekkel találhatja magát szemben az ember. Az igazság olykor rosszabb, mint a tudatlanság."

FÜLSZÖVEG:

"Párizs, ​​2002. Julia Jarmond amerikai újságírónőnek cikket kell írnia az 1942-es nagy párizsi razzia évfordulója alkalmából. Ezzel kapcsolatos kutatásai során lassan feltárulnak előtte azoknak a szörnyű júliusi napoknak az eseményei, amikor sok ezer zsidót, köztük több mint négyezer gyermeket hurcoltak el, és zártak be napokra, rettenetes körülmények között a Téli Kerékpárstadionba, hogy onnan vigyék őket tovább a lágerekbe. Döbbenten tapasztalja, hogy még hatvan év elmúltával is milyen mély hallgatás övezi ezt a témát a franciák körében. És rájön, hogy a férje családja is súlyos titkot takargat…
Párizs, 1942. július 16. Kora hajnalban francia rendőrök dörömbölnek egy Marais-negyedbeli lakás ajtaján. A kis Michel rémülten bújik el kuckójában, a faliszekrényben. Tízéves nővérkéje, Sarah, úgy hiszi, ott biztonságban lesz, amíg délután vissza nem jön érte. Rázárja öccsére az ajtót és magával viszi a kulcsot. Nem tudja, hogy ahová ő megy, onnan nincs visszatérés…"

Nagyon tetszett, hogy Julia és Sarah történetét váltakozva olvashatjuk, pár sor a a múltban és pár sor a jelenben. Hamar felvettem a fonalat, de az első 100 oldal különösebben nem keltett bennem izgalmat, na de aztán bepótolta rendesen. Annyira izgultam Michel-ért, hogy le se tudtam tenni. Viszont a végéről hiányoltam a Srah-t. Szívesen beleláttam volna részletesebben a további életébe. Voltak ugyan persze utalások, és egészen kerekre összeállt a kép, nem is ezzel volt a gond, csak felmerültek bennem egyéb kérdések Sarah-val kapcsolatban, jó lett volna egy kicsit a lelkébe látni, bár talán azt nagyon nehéz feladat lett volna megírni, hogy vajon mit is csinál, mit is gondol egy nő, aki megélte a poklok poklát. Aki egyes-egyedül maradt ebben a hatalmas világban. Elképzelni sem tudjuk.
Megkedveltem juliát is. Egy igazán egyszerű, hètköznapi szereplő, egy nem hètköznapi szemèlyisèggel. Egy külön kis atmoszfèrát teremt a gondoskodásával.
Na de visszatérve a lényegre ez egy nagyon jól kigondolt ès összeállított történet, szenvedéssel, érzelmekkel teli, egyszerűen nincs rá más szó, mint, hogy gyönyörű...

9/10

Könyvmolyképző kiadó 2011
366 oldal

Pár szó a filmről:

A könyv alapján 2010- ben kèszült egy nagyszerű film, Kristin Scott Thomas főszereplèsèvel.

 Belőlem (ès szerintem bárki másból is) erős èrzelmeket váltott ki a film. Ami a könyvben csak egy írott jelenet, ha akarom elkèpzelem, ha nem, akkor csak átsiklok felette, az itt kegyetlen módon testet ölt ès nem kímèl. Megsirattam.

 De ha igazán őszinte akarok lenni. Lehet, hogy ha nem olvastam volna előtte a könyvet nem állt volna össze elsőre a kèp, hogy ki kivel van. Sok a szereplő ès míg a könyvben van időd kibogozni, ki merre meddig, itt csupán egy perces jeleneted van, hogy összeálljon a kirakós.

Ezt leszámítva is ajánlom, mind a könyv, mind a film változatát ennek a törtènetnek! Jó időtöltést hozzá!

 Zsú

U.i.: Egészen elképesztett amit Vél d'Hiv -ről olvastam. Botrány, ami ott zajlott. 13.152 ember, és csupán 400 túlélő. Döbbenet. Kicsit próbáltam elmerülni a tèmában, ès meglepő módon elèg gyèr a kínálat a hozzá kapcsolódó cikkekből. 

Vannak dolgok, amik úgy látszik, jobb, ha eltemettetnek. Csak ahogy a könyv is elmondja, az elmesèletlen törtènetekere nem lesz ki emlèkezzen!

Jack London - Az éneklő kutya

 Most ismét  Jack Londontól hozok nektek egy könyvet, mégpedig Az éneklő kutyát!

Fülszöveg:
 "Az ​​amerikai író egyik népszerű és érett alkotása, egy négylábú vidám és humoros, kalandokban és szenvedésekben egyaránt bővelkedő, romantikus, de valószerű története. Mihály, az ír terrier nagy kalandjai azzal kezdődnek, hogy Mihályt (A beszélő kutya hősének, Jeromosnak a fivérét) magához csalja egy szeretetre méltó, sör- és kutyabolond hajópincér. Az imádott új gazda dédelgeti, oktatja, megtanítja ötig számolni és elővarázsolja belőle éneklőkészségét is. Felejthetetlen hónapokat töltenek együtt különféle hajókon, majd San Francisco-ban, ahol „az éneklő kutya” tartja el művészetével a Pincért és barátját. Egy pénzhajhász orvos azonban nemcsak a lepratelepre hurcolja gazdájától, hanem a szabadságától is megfosztja Mihályt. Kegyetlen állatidomítók karmai közé kerül. Itt ismerik fel és váltják ki rabságából Kennanék, Jeromos gazdái."

 Az első könyvről amiről bejegyzést készítettem az Jack Londontól  A beszélő kutya volt. Az a történet eléggé a szívembe zárult Jeromosról az ír terrierről. Akkor már elhatároztam, hogy elolvasom a testvéréről szóló könyvet. Nagyon kíváncsi voltam Mihály történetére. Nagy vágyakozással kezdtem bele és a várt élmény nem maradt el. Az állatokról szóló történetek mindig különös érzésekkel töltenek el.

Az író nagyon jól meséli el a történetet, nem hagyja ellaposodni mindig visz bele nem várt fordulatot,izgalmat. Elkalauzolja az olvasót az állatidomárok szörnyű világába, a kincskeresők hajójára és társaságába, megismerteti egy hajópincér életét. A könyv végén egy jó csattanót is tartogatott, bárki, aki elolvassa, igazán szívhez szóló befejezésre számíthat.

Mindenkinek ajánlom aki szereti az állatokat, és róluk olvasni. Nekem nagy élményt jelentett.

                                                                                                                                    Krisztián

10/10
Kossuth kiadó 2016
304 oldal

Laura Hillenbrand - Rendíthetetlen

Vikinges könyvek után kicsit mást hozok most nektek, Laura Hillebrandttól a Rendíthetetlen-t.
Nemrég Láttam a könyvből készült filmet ami nagyon tetszett és akkor elhatároztam, hogy a könyvet is kiolvasom. Nem bántam meg. A könyv, mint mindig most is sokkal többet adott.

A történet dióhéjban:
A könyv megtörtént, valós eseményeket mesél el, főhőse  Louis Zamperini.  A történet eleje Louis gyerekkoráról, és gimnáziumi életéről szól. Majd bátyja Pete hatására kezd el futni, ami  nagyon megtetszik neki. A futás életcéljává válik, és olyan sikeres lesz benne a sok edzés és kitartásának köszönhetően, hogy kijut az 1936-os Nyári Olimpiai Játékokra. De sajnos a háború véget vet a sportkarrierjének, mert behívják katonának.

Louis-t az első csapás akkor éri, amikor az egyik bevetésük során lezuhan a repülőgépük, és a nyílt,  kegyetlen óceánba csapódnak. Hárman élik túl a zuhanást és 47 napig hánykolódnak élelem és víz nélkül. Az írónő nagyon jól mutatja be ezeket a napokat, kis ízelítőt kaphatunk az emberi kitartásról, az egymás iránti bajtársiasságról és az emberi leleményességről. Hogy hogy lehet túlélni egy ilyen helyzetet? Magam sem értem, de Louis-nak sikerül.  Miután partot érnek Japán hadifogságba kerülnek. Innét indul el csak az igazi megpróbáltatás az életükben. Először a Kivégzések Szigetére kerülnek Phil-el, majd innét átszállítják, egy hivatalosan nem létező táborba őket, ahol hadititkokat, fontos katonai információkat próbálnak kiszedni a hadifoglyokból a japán őrök. Nem volt könnyű életben maradni a foglyoknak egy ilyen helyen (nem beszélhettek, nem nézhettek egymásra, leszegett fejjel kellet járniuk). De Louis szenvedése csak azután kezdődött el igazán amikor átkerült egy Tokió melletti táborba. Itt találkozott egy Japán tizedessel, Madárral (Mucuhiro Vatambeval) aki egy kegyetlen, szadista, feltehetően beteg, pszihopata őr volt, és célul tűzte ki magának, hogy megtöri Loui-t. Naponta megverte, különböző kínzási módszereket próbált ki rajta, félholtra verte de egyik sem vezetett eredményre. Louis nem adta meg magát. Megpróbáltatásai akkor értek véget amikor átszállították egy másik táborba Naoecuba és az amerikai katonák felszabadították a tábort. 

Miután Zamperini hazakerült a fogságból élete sohasem jött igazán rendbe. Hiába nősült meg és született kislánya a táborokban elszenvedett kínzások folyamatosan gyötörték, és rémálmai voltak miattuk. Az alkoholba menekült de a végén már az sem segített a szenvedésén. A változás akkor állt be életében amikor Graham (egykori bajtársa) prédikációját végighallgatta, és olyan hatással volt rá amibe tudott kapaszkodni és megtalálta a kivezető utat. Ez olyannyira sikerült neki, hogy házassága rendbe jött rémálmai elmúltak és leszokott az italról is. Ezután hosszú és boldogsággal teli életet élt, míg 97 évesen 2014 július 2-án Los Angeles-i otthonában tüdőgyulladásban elhunyt. 

Az írónő rengeteg kutatás során felgyülemlett információkból, kéziratokból, adatokból írta meg a történetet. (amit a könyv végén Köszönetnyilvánításban részletez)
A könyvben öt rész található de én három főbb részre bontanám. Az első részben az írónő élvezhetően mutatta be a főhős gyerekkorát, tinédzserkorát. Általában ezek a részek az elején nekem nemigen szoktak tetszeni de ezen nagyon hamar túljutottam. A második rész már számomra sokkal izgalmasabb volt. Izgalmakkal teli, eseménydús, néha brutális dolgokat írt le az írónő, ami az akkori valóság volt. Ezt a részt olvastam el a leghamarabb, amikor volt egy kis időm, csak olvastam és olvastam.
Nagyon szeretem az olyan történeteket amik igaz, megtörtént eseményeket mesélnek el, mert az valahogy jobban felkelti az érdeklődésem a könyv iránt. A harmadik részt is hamar letudtam, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy zárul a történet.
 A könyv elolvasása előtt láttam a könyvből készült filmet. Így kicsit más volt olvasni, de elég rég néztem meg ahhoz , hogy ne emlékezzek mindenre, csak nagyjából, hogy mik történtek benne. De így is nagy hatással volt rám a könyv. A film is nagyon jól visszaadja a könyvet, így tehát mindkettő nagyon tetszett és örülök, hogy ilyen élménnyel gazdagodtam amit a könyv és a film egyben nyújtott nekem. Bárkinek nyugodtan ajánlom mindkettőt!

                                                                                                                                   Krisztián

10/10

Cartaphilus könyvkiadó 

Eredeti megjelenés: 2010

Recenzált kiadás: 2012

496 oldal

A könyv alapján 2014-ben készítettek filmet, egy 137 perces életrajzi drámát Angelina Jolie rendezésében. A főszerepet Jack O'Connell kapta, és remekül illett is a karakterhez.

Robert Low - Varjúcsont / Felesküdöttek Saga 5.

  Hozom a Felesküdöttek Saga 5. befejező kötetét, a Varjúcsont-ot!

Fülszöveg:
" Mann-sziget, Kr. u. 979.
Egy haldokló szerzetesnek meg kell osztania féltve őrzött titkát Varjúcsonttal, a norvég trón jogos örökösével, mielőtt kileheli a lelkét. Egy egész királyság sorsa múlik a szavain.
Ám a titok napvilágra kerülése után Gunnhild, a királyok boszorkányanyja Varjúcsont útjába áll, és semmitől sem riad vissza, hogy megakadályozza sorsa beteljesítésében. A trónörökösnek és híveinek veszélyekkel terhes, hosszú utat kell megtenniük, hogy szembeszállhassanak ádáz ellenségükkel. Ez a küldetés pedig még a Felesküdöttek közötti köteléket is próbára teszi."

Robert Low, a sorozat befejező kötetében lecserélte jól ismert főszereplőnket, Medveölő Orm-ot. Varjúcsont ( Olaf Tryggvason) lesz a kötet főszereplője, ami kicsit sem veszít ez miatt az értékéből.
Varjúcsontot kicsi korában mentették meg a Felesküdöttek, azóta sok kalandon mentek át közösen. Orm azért küldi el maga mellől, hogy saját maga tanulja meg saját hibáiból az élet nehézségeit. Az utolsó kötetben férfiként indul el, hogy beteljesítse sorsát. Orm ad mellé néhány Felesküdöttet, hogy vigyázzanak rá és egyengessék rögös útját. Rengeteg nehézségen megy keresztül az ifjú hajóskapitány legénységével, hogy beteljesítse küldetését, ami nem más mint megszerezni a legendás vérbárdot (Odin Leányát), ami Norvégia trónjára ültethetné. De nemcsak ő keresi ezt a híres fejszét, más is vágyik a trónra. Elkezdik hát játszani a "királyok játékát", ami sok emberéletet, öldöklést követel. A történet végén Orm-ék is visszatérnek, hogy segítsék a küldetést.....

Összességében tetszett a befejező kötet is .Kicsit hiányoztak a Felesküdöttek : Orm, Lófejű Finn és a többiek, de az új szereplők is izgalmassá tetették a történetet.Varjúcsont nagy személyiségfejlődésen ment keresztül, kamaszból férfivá érik, amit az író nagyon jól mutat be a könyv során.

Örülök, hogy rátaláltam és elolvastam a Felesküdöttek történetét. Másnak is ajánlom akinek tetszenek hasonló témájú könyvek.  

                                                                                                                            

                                                                                                                                     Krisztián

 10/9

 Felesküdöttek Saga további részei:
                                             1:Robert Low - A bálnák útja/ Felesküdöttek Saga 1.
                                             2:Robert Low - Az ordas tenger/ Felesküdöttek Saga 2.
                                             3:Robert Low - A fehér holló/ Felesküdöttek Saga 3.
                                             4: Robert Low - A sárkányhajó/Felesküdöttek Saga 4.

Gold Book 2012
384 oldal

Philippa Gregory - A folyók asszonya /Rózsák háborúja 1./

Megint hangsúlyozom, kövezzetek meg érte, de én sosem szerettem a történelmet. Egy jó nagy halom az élethez nélkülözhető információhalmazként gondoltam rá, mindaddig, míg el nem kezdtem valós történelmi események köré szőtt romantikus regényeket olvasni. Például Philippa Gregory-t. Aki olyan elbűvölő és sajátos módon építi főszereplői köré a történéseket, hogy akaratlanul is magával ragad minket. 

" - A varázslat, az ima egyenlő azzal,

 hogy az ember tudatában van a vágyainak..."

 FÜLSZÖVEG:
"Egy ​​szenvedéllyel és legendákkal átszőtt történet Bedford hercegnéjéről, aki még az árulástól sem riad vissza, hogy a Rózsák háborújában megnyerje a saját csatáját.
Miután Bedford hercege, Franciaország angol régense, John Lancaster feleségül veszi Jacquettát, bevezeti őt a tudomány és az alkímia rejtelmes világába. A népes udvarban az ifjú asszonynak csupán egyetlen barátja akad: a herceg pajzshordozója, Richard Woodville, aki akkor is támasza lesz, mikor a hercegné váratlanul megözvegyül. Egymásba szeretnek, majd titokban összeházasodnak és VI. Henrik király udvarába költöznek, ahol az új királyné bizalmas barátnőjévé fogadja Jacquettát.
Woodville-ék hamarosan a Lancaster-udvar életének központi szereplőivé válnak, bár Jacquetta közben érzi: Anglia népe elégedetlen, és riválisaik, a Yorkok egyre komolyabb fenyegetést jelentenek a királyi család számára.
Miközben az asszony elszántan harcol a király és a királyné oldalán, ráébred, hogy lányára, Elizabethre ragyogó jövő várhat: egy váratlan fordulat következtében lehetősége nyílik megszerezni számára Anglia trónját és York fehér rózsáját…"

Philippa Gregory jól tudja, hogy mi kell nekünk, nőknek. Vett egy gyönyörű szép nagy kerek történetet, megtöltötte vegyesen izgalmas, kedves, és utálatos szereplőkkel. Erotikával fűszerezte, végül meghintette a tetejét misztikával, és pár csepp borzongató babonával tálalta. Isteni lett.
Egy teljesen korhű ábrázolás egy olyan időből, amikor a nő egy agyatlan, csak a gyermekszülésre alkalmas tárgynak számított.  Én legalábbis elhiszem, hogy valóban így lehetett. Az a tömérdek nehézség amit ki kellett állniuk... kívülről mosolyogtak, belül viszont ordítani tudtak volna. 
   Döbbenet, hogy mennyire babonásak, és hiszékenyek voltak az emberek, és el tudom képzelni, hogy valójában így éltek. Nevethetnékem támad, ha mondjuk valaki ebben a mai világban próbálna átkot szórni valaki másra, az emberek legnagyobb része valószínűleg csak kinevetné.

"-Olykor hiába tesz meg mindent az ember, mégis hallja,

 amit nem akar hallani és látja, amit nem akar látni..."

 Főszereplőnk személyében egy gyönyörű személyiségfejlődés tanúi lehetünk. Jacquetta naiv kislányból bölcs asszonnyá válik történetünk végére, úgy hogy megmarad a könyv minden részében szerethető karakterként.
     Nem hiszek a jóslásban, sem a babonában, sem az átkokban, én ezekhez túl földhözragadt vagyok. Viszont annyira beleéltem magam Jacquetta varázserejébe, hogy néha valóban kirázott a hideg.És ez egy újabb jó pont a könyvnek.
Nagyon szépen kidolgozott, felépített történet. Kicsit gyors léptekben haladó, néha részletekre kitérő, néha csak átsiklik az időn. Se szédítő magasság, se rémítő mélység. Könnyed kikapcsolódás, néhány könnyed délutánra.
Az egyetlen rossz érzésem a könyvvel kapcsolatban, hogy néha úgy éreztem, mintha egyszer már megírták volna a történetet, de túl hosszúra sikeredett, ezért kiollóztak belőle részeket. Na azok a részek kellettek volna még nekem.

8/10

Libri kiadó 2013
568 oldal

"...bíznunk kell a jövőben, a nagy dolgok igenis elérhetők, bátran kell járnunk az utunkat, még akkor is, ha bolondság a részünkről, hogy reménykedünk."